Még idén ősszel elkezdik a Kalocsát és Paksot összekötő új Duna-híd építését, amit leginkább a paksi atomerőmű bővítése indokol. Heteken belül kiderülhet, ki kapja meg a megbízást a 1133 méter hosszú, 12 támaszon álló, 2×1 sávos híd kivitelezésére, amit kiemelt állami beruházássá nyilvánítottak, így a kivitelező kiválasztása után 40 hónappal már állhat is. Az 50 milliárdos beruházás viszont nem csak anyagiakban követel nagy áldozatot.
Ahogy a 24.hu megtudta, nemrég adott ki engedélyt 23,6 hektárnyi, Natura 2000-es területen található fa kivágására a Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatala az állami beruházónak, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt.-nek.
PEDIG A HÍD NYOMVONALA A TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL KITÜNTETETT JELENTŐSÉGŰ, TOLNAI DUNA ELNEVEZÉSŰ TERMÉSZETMEGŐRZÉSI TERÜLETET ÉRINTI, AMI A KISKUNSÁGI, ILLETVE A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARKHOZ TARTOZIK.
A Natura 2000-es státusz azt jelenti, hogy az európai ökológiai hálózat szempontjából fontos a terület, de társadalmi érdek esetén a törvény lehetőség ad olyan beruházásra, ami az élővilág megszüntetésével jár. Ilyenkor az élőhelyvesztés kedvezőtlen hatásaival arányos, azt ellensúlyozó helyreállítási és fejlesztési feladatot kell elvégeznie a beruházónak, tehát fákat kell telepítenie valahol máshol.
Az építési és a környezetvédelmi engedély már megvan a NIF-nél van, utóbbiban engedélyezték a növényzet kiirtását. A hatóság szerint a 23,6 hektár kiirtandó helyszín 89 százaléka degradált, az ember természetátalakító hatásainak kitett terület, az építkezés és az üzemeltetés pedig elviselhető következménnyel jár majd az élővilágra nézve – írja a 24.hu.
A kormány 2015-ben rendelkezett arról, hogy a Paks 2 projekttel összefüggésben tanulmányban kell vizsgálni egy Paks és Kalocsa között összeköttetést biztosító híd megvalósíthatóságát. A hídépítést Lázár János jelentette be, azt mondta, az új hídra azért van szükség, hogy az atomerőmű-beruházásban minél hatékonyabban részt tudjanak venni a Bács-Kiskun megyében élők is. A sajtó már a bejelentés után pedzegette, hogy a Duna ezen szakaszára feleslegesnek tűnik egy újabb átkelő, mivel Kalocsától 27 kilométerre délre található az alig használt Szent László híd, ami Szekszárdtól északra köti össze a Dunántúlt az Alfölddel. Északon pedig Dunaújvárosnál, az M8-as átkelőjén, illetve a dunaföldvári Beszédes József hídon lehet keresztezni a folyót, de ezeken az útvonalakon autóval körülbelül egy óra Kalocsáról Paksra jutni.
50 milliárd forintra becsülik
A kormány által megrendelt tanulmány elkészítője, a Hegymagas Kft. 2015-ben 36,6 milliárd forintra becsülte a projekt költségeit. A 24. hu által megkérdezett építési szakember véleménye szerint mára reálisan inkább 45-48 milliárd forintot jelenthet, de a hídépítő cégek kis száma és az építőiparban bekövetkezett drágulás miatt azon sem lepődne meg, ha az összköltségek jelentősen meghaladnák az 50 milliárd forintot.
A Közlekedéstudományi Szemlében jelent meg egy tanulmány arról, hogy a híd és az atomerőmű bővítése milyen hatással lehet az érintett járások munkaerőpiacára és mobilitására. Eszerint a híd a bővítéssel összefüggésben a szállítási célokat szolgálja majd, munkaerőpiaci szempontból leginkább Kalocsa érdekelt a kivitelezésben. Azt is írják benne, hogy a Kalocsai járásban élők inkább az utak felújítását, valamint egy kompkikötő megépítését szorgalmazzák. A szakemberek által felvázolt modell szerint a kalocsai járásból legalább 100-120 ember fog majd közvetlenül munkát vállalni a bővítéssel összefüggésben, és hogy a beruházás megtérülése a környező települések jövőképe szempontjából még nem látható. Via index.
A cikkhez kapcsolódva ma a NIF Zrt. az alábbi helyreigazítást küldte szerkesztőségünknek:
A Kalocsa-Paks új Duna-híd és kapcsolódó úthálózat építése projekt 2015-ben készült tanulmányterve alapján a NIF Zrt. elkészíttette az építési engedélyhez és a kivitelezői ajánlatadáshoz szükséges terveket. A tervekben szereplő új Duna-híd adatai a cikkben megjelentekkel (1133 méter és 12 támasz) szemben helyesen: hossza 946 m és támaszainak száma 10 db.
A beruházás útépítéssel érintett teljes területe 92 hektár. Az érintett beruházási terület kitűzése után végzett felmérés alapján fás szárú növényzet (akác, nyár, fenyő, juhar, fűz, kőris, egyéb) 14,5 hektáron található. Ebből az Országos Erdőállomány adattári nyilvántartás szerint az erdő 7,43 hektár, a többi bokros fás terület, útmenti fa. A kitermelésre kerülő fás növényzetre vonatkozóan a Kormányhivatal a Bács-Kiskun Megyei (Foktő) részen 3,85 hektárra, a Tolna Megyei (Paks, Gerjen, Dunaszentgyörgy) részen 3,58 hektárra adott ki határozatot.
A beruházással érintett erdőállományból a cikkben szereplő 23,6 hektárnyi Natura 2000-es területtel szemben 2,4 hektárnyi erdő tartozik a „Tolnai Duna Natura 2000 területhez”, amelynek legfeljebb negyede tekinthető természetszerűnek, a többi nagyrészt idegenhonos és özönnövényekkel fertőzött.
A letermelt ligeterdőt az erdőtörvénynek megfelelően a beruházó csereerdősítéssel pótolja, amelynek eredménye a korábbinál jóval természetesebb, hazai fafajokból álló növényzet.
Hideg András
kommunikációs igazgató
Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
