A rovat kizárólagos támogatója

A verespataki aranybánya megnyitása ellen küzdő Alburnus Maior nevű civil szervezet a bíróságon fogja megtámadni a beruházó által megszerzett régészeti mentesítési bizonylatot – írta ma az Új Magyar Szó.

Elhárult az egyik legfontosabb jogi akadálya a verespataki aranykitermelés megkezdésének: a kulturális tárca közlése szerint a Fehér Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóság tegnap kibocsátotta a Kirnyik hegység egy részére vonatkozó régészeti mentesítési bizonylatot.

A Fehér megyei település északnyugati részén található domb tartalmazza a legnagyobb nemesfém-tartalékot a beruházó Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) által tervezett négy kitermelési helyszín közül; a bizonylatra azért volt szüksége a kanadai-román cégnek, mert Kirnyik értékes régészeti leleteket rejteget magában: a rómaiak által hátrahagyott, kétezer éves tárnákat, amelyeket a bánya megnyitása megsemmisítésre ítél. A Fehér megyei igazgatóság az Országos Régészeti Bizottság döntése alapján bocsátotta ki az RMGC számára létfontosságú dokumentumot, miután a tudományos testület keddi ülésén elfogadta a Kirnyik hegység, Verespatak, Románia – verespataki bányászati terv című régészeti kutatási tanulmányt.

Az örökség nagy része megmenekül

A Kirnyik-hegységben rejlő római kori tárnák megsemmisülnek ugyan, ám a művelődési tárca tegnapi közleményében úgy fogalmaz: a mentesítési bizonylat kibocsátása „az első lépés, amellyel biztosítják a verespataki régészeti örökség megmentését, védelmét és hasznosítását”. A tájékoztatás szerint Kelemen Hunor miniszter kezdeményezésére olyan cselekvési terv született, amely biztosítja a legfontosabb régészeti és építészeti örökség megmentését.  A verespataki dombok alatt összesen mintegy hét kilométer hosszúságban húzódnak a római kori tárnák

A terv fő célkitűzése a térség régészeti és építészeti öröksége 80 százalékának megmentése és értékesítése. Ezek közé tartoznak a Hollókő különleges történelmi jelentőséggel bíró bányajáratai, a Katalin-tárna (Cătălina–Monuleşti) feltárása, helyreállítása és látogathatóvá tétele, a Tăul Găuri római kori temetkezési hely, az Alburnus Maior-i római kori leletek, Carpeni körzet (beleértve a római kori, a középkori és jelenkori járatokat), a védett területen található 41 műemléképület és Verespatak történelmi központjának a felújítása, valamint több mint száz km bányajárat és tárna régészeti kutatása és dokumentálása. A terv megvalósítását az RMGC finanszírozza 70 millió dollárral, amelyet teljes egészében a verespataki régészeti és épített örökség védelmére és hasznosítására fordítanak. A terv része egy független szakértőkből álló bizottság megalakítása, amelynek feladata a kitermelés állandó felügyelete és a munkálatok azonnali leállítása abban az esetben, ha a szakemberek fontos régészeti felfedezéseket tesznek.

Újra bírósághoz fordul az Alburnus Maior

Az RMGC korábban már megszerezte a régészeti mentesítési bizonylatot a Kirnyik-hegységre, ám a ciántechnológiát alkalmazó aranykitermelést ellenző verespataki Alburnus Maior Egyesület pereskedése nyomán a dokumentumot a Legfelsőbb Bíróság 2008-ban semmisnek nyilvánította. Az RMGC idén újabb régészeti tanulmányra alapozva kérte ismét a kulturális tárcától a bizonylatot. Eugen David, az Alburnus Maior Egyesület elnöke az ÚMSZ-nek elmondta: a szervezet ismét bírósághoz fordul.

Az RMGC szóvivője, Cătălin Hosu tegnap lapunknak elmondta: a Kirnyik-hegység Hollókőn kívül eső területére kapták meg a mentesítési bizonylatot. Arra a kérdésünkre, milyen dokumentumokra van még szüksége a cégnek ahhoz, hogy megkezdhessék az aranykitermelést, elsők között a környezetvédelmi engedélyt emlegette. Ennek kibocsátásáról a bányaterv környezeti hatástanulmányát elemző tárcaközi műszaki bizottság dönt. A szóvivő nem bocsátkozott jóslatokba azzal kapcsolatban, legkésőbb mikor dönt erről a testület.

Mint korábban beszámoltunk róla, az RMGC főrészvényese, a kanadai Gabriel Resources cég vezetősége egy pénzügyi jelentésben úgy értékelte: a régészeti mentesítési bizonylat és a környezetvédelmi engedély megszerzésétől számítva egy évre lesz szükségük a még fel nem vásárolt verespataki földterületek megvételéhez és a további – kisebb jelentőségű – dokumentumok beszerzéséhez. Ezután kezdődhet meg a bánya felépítése.

Kapcsolódó anyagok:

Optimista az RMGC a verespataki bányatervről

Az RMGC szerint már 2014-ben megkezdhetik az arany kitermelését Verespatakon

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás