A rovat kizárólagos támogatója

Immár több mint két éve zárva van a Balaton csapja, a Sió-csatorna zsilipje, és amíg a tó vízszintje el nem éri az 1 métert, zárva is marad. Öt éve példa nélküli aszály sújtja a balatoni régiót, Balatonfenyves strandjain 2001 nyarán már kisebb szigetek ’nőttek ki’ a homokfalak mögötti sekély vízből. A fürdőzőknek helyenként több száz métert kell gyalogolniuk, hogy alámerülhessenek a simogató vízben.

Nincs új a nap alatt: miközben a tudományos intézetek és a Balaton Fejlesztési Tanács szakemberei tó vízpótlásának mikéntjéről tanácskoztak, az üdülővendég-forgalmukért aggódó települési önkormányzati vezetők hangosan követelték, hogy történjék már valami megnyugtató döntés.

Homokzátonyok veszélyeztetik a hajókat, a halak a mélyvíz felé menekülnek A hazai hidrológiai, környezetvédelmi és turisztikai testületek arra a keresik a választ, hogy miként lehetne pótolni a tó immár riasztó mértékű vízveszteséségét” – írta Magyar Nemzet még 2002. június 29-én.

“El kellene gondolkodni azon, hogy 30-40 év múlva hogyan lehet megoldani a Balaton vízpótlását”. Ezt Áder János köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány létrehozója vetette fel 2021. augusztus 9-én a Balaton élővilágának megóvásáért felelős miniszteri biztossal, Szári Zsolttal folytatott beszélgetése során.

Változó állapotban van a Balaton – figyelmeztettek a Tihanyban tartott 2021. szeptember 21-i konferenciájukon a tó vízminőségének megóvásáért felelősséget érző tudományos intézetek kutatói. Akik bár elsődlegesen a Balaton algásodásának megállításával (kezelésével) kapcsolatos feladatok átgondolt összehangolását szorgalmazták, hangsúlyozva a tóba jutó tápanyagok radikális mértékű csökkentésének szükségességét, egyetértettek abban is, hogy „az éghajlatváltozás miatt a vízmennyiségi problémák kezelésére is fel kell készülni”.

Bangia atropurpurea fonalas vörösmoszat szakállas bevonata a Balaton parti kövein Vörös lajos

Idén nyáron a Velencei tó szomjazott. A limnológusok most arra keresik a választ, hogy honnan és miként lehetne pótolni a második legnagyobb hazai tavat sújtó, elsősorban az egymást követő aszályos nyaraknak tulajdonítható vízhiányt. És talán azokra is oda kellene figyelni, akik nem szeretnék, ha a vízügyi szakemberek újra szembe kerülnének és tehetetlenek volnának egy, az évezred évek elején már megtapasztalt vízhiány okozta problémával.

Egy 2002-ben készült tanulmány szerint a Balaton párolgása mind 2001-ben, mind 2002-ben meghaladta a természetes hozzáfolyás és a csapadék együttese mennyiségét. Ugyanebben olvasható, hogy a tó vízpótlásának kérdése már korábban is felvetődött, ám alternatívákat csak egy 1974-ben megfogalmazott országos vízügyi hivatali koncepció állított fel. E szerint megvalósítható lett volna a vízpótlás a Rába felől, a Széplaki-patakon és a Zalán, a Duna felől a Sión, vagy a Dráva felől a Balaton déli vízgyűjtőjén, mégpedig a Koroknai vízfolyáson, a Határkülvíz csatornán és a Nyugati övcsatornán keresztül.

A Vízügyi Tudományos Kutatóintézet (Vituki) akkori vezérigazgató-helyettese, Mayer István  a Balaton vízpótlására a Rábából a Zalán és a Kis-Balatonon át történő megoldást tartotta célszerűnek. Az Alpokaljáról a tavaszi olvadáskor érkező nagymennyiségű vízből a Rába ás Zala vízgyűjtőjét elválasztó dombsor alatti alagúttal lehetne vizet juttatni a Balatonba – vetette fel a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács egyik 2003 elején tartott ülésén Mayer István. Egyes szakemberek úgy gondolták, hogy a Vituki által javasolt vízpótlási beruházás 3-3,5 milliárd forintos költségvetéséből az öt kilométer hosszú alagút is megépíthető lenne,

Miközben a tudományos intézetek és a Balaton Fejlesztési Tanács szakemberei tó vízpótlásának mikéntjéről tanácskoztak, az üdülővendég-forgalmukért aggódó települési önkormányzati vezetők hangosan követelték, hogy történjék már valami megnyugtató döntés. Balatonfenyves polgármestere mederkotrásra „szólította fel” az illetékeseket, mivel elmondása szerint a település strandjától néhány száz méterre már kisebb szigetek keletkeztek.

Balatongyörök, 2020. július 23.
Kotróhajó a Balaton nyugati medencéjében, a balatongyöröki part közelében 2020. július 23-án. A kotrásra a víz megnövekedett klorofill-A tartalma és a megjelent algamennyiség miatt van szükség. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság akkreditált laboratóriuma a múlt héten a határértéket jelentõsen meghaladó klorofill-A szinteket mért a tó nyugati medencéjében, ennek alapján az Országos Vízügyi Fõigazgatóság (OVF) harmadfokú vízminõségi kárelhárítási készültséget rendelt el és a mederkotrás elõkészítésére utasította az érintett vízügyi igazgatóságokat. MTI/Varga György

Rendkívül bosszantó, hogy néhány polgármester társam azzal gúnyolódik, hogy ’lám Fenyves már szigeti nyaralással is csábítja a vendégeket’ – panaszolta el 2002 júniusában a Magyar Nemzet tudósítójának Lombár Gábor. Kálóczy Kálmán, Badacsonytomaj első embere pedig amiatt bosszankodott, hogy a Bahart Zrt. mély merülésű személyhajói az alacsony vízállás miatt felkavarják az iszapot a 2001-ben felavatott vitorláskikötőjüknél.

Amit a természet elrontott, azt helyre is hozza – hangoztatták a tó vízpótlásának megoldásához szükséges források biztosítására hivatott szaktárcák képviselői. És lám igazuk is lett, ugyanis 2004-2005-re már többé-kevésbé magához tért a Balaton. Ezzel együtt a tó egymást követő aszályos években jelentkező vízveszteség-pótlásának mikéntjéről folytatni kellene az évtized elején megkezdett és megrekedt polémiát.

Gulyás J. Attila írása

Facebook Notice for EU! You need to login to view and post FB Comments!
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek