A rovat kizárólagos támogatója

Akár már a jövő nyáron újraindulhat a farkaslyuki barnaszénbányászat. A szenet a helyi lakosságnak adnák el, később talán egy speciális erőműnek – írta a Világgazdaság mai száma a Farkaslyuki Szénbányák Zrt. vezérigazgatójának tájékoztatására hivatkozva.

Húsz év után a jövő nyáron, esetleg ősszel indulhat újra a farkaslyuki barnaszénbányászat. A munka már most is folyhatna, ha az előkészületekre létrehozott Ózdi Szénbányák Zrt. az erre szánt négy év alatt a tervezett 4 kilométer helyett nem csak 350 méternyi kutatóvájatot alakított volna ki – erről a társaság vezérigazgatója, Ornódi László Istvánné tájékoztatta a Világgazdaságot. A két hazai magánszemély tulajdonában lévő, és az ő tagi kölcsöneikből finanszírozott társaság mára veszteségessé vált, ezért magára a bányászatra a napokban egy pénzügyi befektető, Fülöp Péter új céget hozott létre, Farkaslyuki Szénbányák Zrt. néven.

Utóbbi élén is Ornódi László Istvánné áll. Mint elmondta, Farkaslyukon januárban még nyolc kutatóvájatot alakítanak ki, majd tavasszal elkészítik a vizsgálatok zárójelentését. A környezetvédelmi és a további engedélyek megszerzése, valamint a terület bányatelekké nyilvánítása után 100-150 fővel indulhat a termelés. A farkaslyuki bánya 7,34 millió tonna barnaszenet rejt, és közel ugyanennyit a szomszédos, csernelyi szénmező is. A bánya a felfutás után évi 100-150 ezer tonna, kilogrammonként 16 ezer kilojoule fűtőértékű szenet ígér. A munka a hagyományos, kézi jövesztéssel folyna, mert a bányagép porítaná a szenet. Márpedig a magas fűtőértékű energiahordozóra darabos formában lesz szükség, előzetes felmérések szerint ugyanis évi 40 ezer tonna adható el belőle az érintett térségben.
 

Később esetleg az Ózdon egy japán partnerrel építendő, magyar állami tulajdonú bányavállalatnak adnák el a szenet. A külföldi cég hozná az úgynevezett tisztaszén- (CCS) technológiát, amely nélkül az országban már nem épülhet szénerőmű. A részletekről a vezérigazgató illetékesség híján nem nyilatkozott, de a Gas Review szerint hamarosan piacra kész lesz a Japan CCS társaság szén-dioxid-leválasztó, -begyűjtő, -szállító és föld alatti tároló, azaz CCS-technológiája. A Hokkaidó szigetén 2012 óta működő kísérleti üzem – Japánban a legelső – tesztje 2020-ig tart, a megoldással évi 100 tonna (?)szén-dioxid juttatható tartósan a föld mélyébe. (Előfordulhat, hogy ez a cég a kiszemelt partner.)

A Világgazdaság információja szerint 3-4 éve partnereivel a Mol is vizsgálta, hogy uniós forrásból felmérje a szén-dioxid-tárolás lehetőségeit, saját, kimerült szénhidrogén mezőin. Magyarországon 2014-ben 635,7 ezer tonna barnaszenet hoztak fel a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint, vagyis négyszer-ötször többet, mint amennyi a farkaslyuki tervekben szerepel. Az ország földtani barnakőszénvagyona 3,2 milliárd tonna, ebből 2,2 milliárd tonna termelhető ki gazdaságosan. Feleennyi feketekőszenünk van, és másfélszer ennyi a lignitünk.
A legjelentősebb hazai szénbányászat a Mátrai Erőmű visontai és bükkábrányi lignitbányájában folyik. Barnaszenet az Eoszén Kft. Bakonyszentkirályon hoz fel (évi 20-25 ezer tonnát), az Ormosszén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (évi bő 50 ezer tonnát) és a Duszén Kft. Dudaron, elsősorban a mezőgazdaságnak. A Calamintes Nagymányok térségében készült évi 100 ezer tonna barnaszén bányászatára, a Vértesi Erőmű mélyművelésű, márkushegyi bányája viszont 2014 végén bezárt. A feketeszén külfejtését 2014 végén indította újra a Pécs melletti Vasason a PANNON Hőerőmű. Minden ezer tonna felhozott szén után – tehát fűtőértéktől függetlenül – 2516 forint jövedéki adót kell fizetni.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek