Vak, rezgéshullámokkal tájékozódik, nem alakul ki nála rák, az ötvenes években majdnem kiirtották, most fokozottan védett, szigorúan vegán, a politika beleszól a túlélésébe, hol a migráncskerítés, hol a MotoGP képében, de a párválasztása és szaporodása is szokatlan. Dr. Németh Attila biológus 15 éve kutatja a földikutyákat, akiknek még a pontos fajszáma is kérdéses.
Mai podcastunk főszereplője egy nagyon sok szempontból egyedi állat faj, ill csoport, merthogy a pannon régióban öt bennszülött faja is van: a magyar, a délvidéki, az erdélyi , a mezőségi, és a szerémségi – bár ez utóbbi valószínűleg már kipusztult. A teljesen föld alatti életre specializálódott földikutyát az 1950-es évekig mezőgazdasági kártevőnek tartották, így szinte teljesen kiirtották. Aztán 1972-ben védetté nyilvánították a hajdúbagosi földikutya rezervátumot, mint a faj akkori egyetlen ismert élőhelyét. Mára már 11 élőhelyét tárták fel Európa egyik legveszélyeztetettebb emlősfajának – az endemikus, azaz csak hazánkban 5 helyen kb. 1000 példányban előforduló magyar földikutyának.
Az állatcsoport sok különlegességgel rendelkezik: pl. matuzsálemi akár 20 éves kort is megélhetik, ami a rágcsálók között nagyon ritka. Mindegyik fajuk szigorúan vegán, ismeretlen körükben a rákbetegség, 2 metszőfoguk mögött zárva a szájuk, így járatásás közben nem nyelik le a földet. Képesek érzékelni a föld mágneses terét, teljesen vakok, a látórendszerük helyén egy speciális tájékozódási és kommunikációs rendszert, egy kopogtató mechanizmust alakított ki az evolúció, így a homlokukkal kopogtatnak a járat tetején, és így ismerik fel pl. a szomszéd járatokban lakó fajtársaikat. A szaporodásuk is szokatlan.
És az is egy nagy kérdés, hogy hány fajuk van? Ez egyébként megosztja a kutatókat is vannak, akik szerint 13 – 15, de a genetikai/kromoszóma vizsgálatok részletei alapján akár 70 is lehet.
Sarkadi Péter beszélgetőtársa Dr. Németh Attila biológus 2021 januárjától a Debreceni Egyetem, Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének tudományos munkatársa, immár több mint 15 éve tanulmányozza a földikutyákat.
Attila az ELTÉ-n végezett biológusként, ami után szintén az ELTE-n szerezett doktorit (PhD-t). Azóta dolgozott a tudományos kutatásban és a gyakorlati természetvédelemben is; többek között az ELTÉ-n (Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék), a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnél, a Körös-Maros, és a Fertő-Hanság Nemzeti Parknál, a Magyar Természettudományi Múzeumnál és az MTA-MTM-ELTE közös Peleontológiai Kutatócsoportjánál.
A sok munkahely közötti kapocs leginkább a földikutya volt akik 3 szempontból nagyon érdekesek:
1) nagyon különleges életmód és az ebből fakadó szokatlan biológiájuk,
2) különös evolúciós történetük, ami miatt a fajképződés és evolúcióbiológia megértése terén hihetetlen fontos szerepük van,
3) természetvédelmi biológiájuk (különös életmódjuk miatt a megőrzésük óriási kihívás, ami teljesen új megközelítéseket és megoldásokat, vagyis sok innovációt igényel).
Emellett többek között még szóba kerül
— Hajdúnánás, és a MotoGP 65 milliárdos motorpálya,
— a legnagyabb hazai zoológiai közgyűjtemény a Magyar Természettudományi Múzeum tragikus helyzete – és benne a jelenleg a világ legátfogóbb földikutya gyűjteménye, melyet Budapestről Debrecenbe szándékozik száműzni az Orbán rezsim.
A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
