A rovat kizárólagos támogatója
Hosszas viták után ma az Európai Bizottság arra tett javaslatot, hogy bizonyos feltételek mellett a gázt és a nukleáris energiát is minősítsék fenntartható energiafelhasználásnak az Európai Unióban. A fontos döntés az uniós taxonómia rendelet kiegészítését jelenti.

Annak, hogy a gáznak és a nukleáris energiának meg fogja adni a zöld, fenntarthatóságot jelentő címkét az Európai Bizottság, már voltak előjelei tavaly ősz óta, aztán szilveszter éjjel kiküldte a tagállamoknak véleményezésre a szöveget a testület, amiben már benne voltak a számszerű paraméterek, hogy mely esetekben nevezhető fenntarthatónak egy (új) gáz-, vagy nukleáris erőmű. Most hétfőn pedig a pénzügyi biztos már jelezte, hogy érdemben nem fognak változtatni az akkor rögzített paramétereken, a kritikákkal pedig azért nem foglalkoznak különösebben, mert a tagállamok és az Európai Parlament adta a felhatalmazást ahhoz, hogy a taxonómia rendeletet módosítsa a Bizottság.

A javaslattal, kvázi a végleges feltételekkel, ma jött ki hivatalosan a Bizottság és ha a következő 4 hónapban nincs érdemi kifogása se a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, se az EP-nek, akkor ez a feltételrendszer fog hatályba lépni. Nagyon valószínűtlen ugyanis, hogy akár a Tanácsban, akár az EP-ben blokkolni tudnák a most rögzített feltételeket, hiszen 20 tagállamnak kellene összefognia, amelyek legalább az uniós összlakosság 65%-át képviselik, az EP plenáris ülésén pedig legalább 353 képviselőnek kellene blokkolnia a szöveget (egyszerű többség).

Mindezek mellett tehát az alábbi főbb paraméterek mentén tekinti fenntarthatónak a Bizottság a gáz, illetve a nukleáris energiába való beruházásokat, amelyek tehát a paksi építkezés magánszektori forrásbevonása előtt is megnyithatják az utat:

  • Ideiglenesen zöld címkét lehet adni azoknak a gázprojekteknek, amelyek kiváltják a szenet, és kilowattóránként legfeljebb 270 gramm szén-dioxid-egyenértéket bocsátanak ki, vagy az éves kibocsátásuk 550 kg szén-dioxid-egyenértéknél kisebb egy kilowattórára vetítve 20 éves távon.
  • Ez azt jelenti, hogy a viszonylag magas kibocsátású gázprojektek is zöld jelzést kaphatnak, feltéve, ha később a kibocsátásukat a fejlesztéseknek köszönhetően mérsékelni tudják, vagy az életciklusuk későbbi szakaszában visszafogják a napi működés mértékét.
  • Fontos, hogy a szóban forgó gáz erőműveknek 2035 végéig át kell térniük a megújuló vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok felhasználására, ami jelentős lazítás az eredeti tervekhez képest. Abban ugyanis még az szerepelt, hogy 2026-tól kell elkezdeniük az átállást ezeknek az erőműveknek – jegyzi meg a Reuters.
  • Az új nukleáris erőművek pedig akkor minősülnek fenntarthatónak, ha 2045-ig megkapják az építési engedélyt és ha az adott ország rendelkezik tervvel és finanszírozással a radioaktív hulladék biztonságos elhelyezésére.

Az összes fontos részlet itt érhető el az uniós taxonómia rendelet módosításáról. Ha a társjogalkotók egyike sem emel kifogást, akkor a ma bemutatott, felhatalmazáson alapuló kiegészítő jogi aktus a vizsgálati időszak végével hatályba lép és 2023 január 1-jétől alkalmazandóvá válik.

Korábban már Európa-szerte számos civil szervezet szólította fel a nemzeti kormányokat és az Európai Bizottságot, hogy ne támogassák a földgáz és az atomenergia zöldre festését.

Kapcsolódó anyagok:

A gáz és a nukleáris energia is zöld címkét kaphat az EU-ban

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek