A javaslattal, kvázi a végleges feltételekkel, ma jött ki hivatalosan a Bizottság és ha a következő 4 hónapban nincs érdemi kifogása se a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, se az EP-nek, akkor ez a feltételrendszer fog hatályba lépni. Nagyon valószínűtlen ugyanis, hogy akár a Tanácsban, akár az EP-ben blokkolni tudnák a most rögzített feltételeket, hiszen 20 tagállamnak kellene összefognia, amelyek legalább az uniós összlakosság 65%-át képviselik, az EP plenáris ülésén pedig legalább 353 képviselőnek kellene blokkolnia a szöveget (egyszerű többség).
Mindezek mellett tehát az alábbi főbb paraméterek mentén tekinti fenntarthatónak a Bizottság a gáz, illetve a nukleáris energiába való beruházásokat, amelyek tehát a paksi építkezés magánszektori forrásbevonása előtt is megnyithatják az utat:
- Ideiglenesen zöld címkét lehet adni azoknak a gázprojekteknek, amelyek kiváltják a szenet, és kilowattóránként legfeljebb 270 gramm szén-dioxid-egyenértéket bocsátanak ki, vagy az éves kibocsátásuk 550 kg szén-dioxid-egyenértéknél kisebb egy kilowattórára vetítve 20 éves távon.
- Ez azt jelenti, hogy a viszonylag magas kibocsátású gázprojektek is zöld jelzést kaphatnak, feltéve, ha később a kibocsátásukat a fejlesztéseknek köszönhetően mérsékelni tudják, vagy az életciklusuk későbbi szakaszában visszafogják a napi működés mértékét.
- Fontos, hogy a szóban forgó gáz erőműveknek 2035 végéig át kell térniük a megújuló vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok felhasználására, ami jelentős lazítás az eredeti tervekhez képest. Abban ugyanis még az szerepelt, hogy 2026-tól kell elkezdeniük az átállást ezeknek az erőműveknek – jegyzi meg a Reuters.
- Az új nukleáris erőművek pedig akkor minősülnek fenntarthatónak, ha 2045-ig megkapják az építési engedélyt és ha az adott ország rendelkezik tervvel és finanszírozással a radioaktív hulladék biztonságos elhelyezésére.
Az összes fontos részlet itt érhető el az uniós taxonómia rendelet módosításáról. Ha a társjogalkotók egyike sem emel kifogást, akkor a ma bemutatott, felhatalmazáson alapuló kiegészítő jogi aktus a vizsgálati időszak végével hatályba lép és 2023 január 1-jétől alkalmazandóvá válik.
Korábban már Európa-szerte számos civil szervezet szólította fel a nemzeti kormányokat és az Európai Bizottságot, hogy ne támogassák a földgáz és az atomenergia zöldre festését.
Kapcsolódó anyagok:
A gáz és a nukleáris energia is zöld címkét kaphat az EU-ban
