Fenntarthatóság Magyarországon: az intézmények uniós élmezőnyben, a teljesítmény az alsó harmadban. A természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaság. Beépítettük az országot, és közben romlott a természeti erőforrás-termelékenységünk.Hogy alakult a fenntarthatóság Magyarországon az elmúlt időszakban? Az attól függ, hogy milyen időtávon és milyen mutatókat nézünk. A politikusok általában azt az adatot szeretik a legjobban, amely a rendszerváltás óta mutatja az ország szén-dioxid-kibocsátásának változását. Az alapján ugyanis az látszik, hogy még mindig bőven az 1990-es kibocsátási szint alatt vagyunk. Ezt ugyanakkor egyáltalán nem a hatékony magyar környezetvédelmi intézkedések, sokkal inkább a szocialista ipar rendszerváltás utáni összeomlása és a 2008-as válság utáni gazdasági visszaesés magyarázza.
Az is egy kommunikációs stratégia, ha csak egy évet ragadunk ki valamilyen folyamat szemléltetésére, ahogy azt nemrég Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tette, amikor tavalyi adatok alapján vonta le a következtetést, hogy Magyarország élen jár a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Ezért is érdekes Bartus Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatójának Társadalmi riportban megjelent tanulmánya, amely elsősorban az elmúlt mintegy fél évtized, a 2013 és 2018 közötti időszakot vizsgálva azt mutatja be, hogy:
- habár Magyarország fenntarthatósági intézményrendszere uniós szinten átlagon felüli, ez a gyakorlati eredmények szintjén a politikai elkötelezettség és stratégiaalkotás hiánya miatt nem számít sokat.
- A rendszerváltáshoz képest ugyan tényleg bőven uniós átlag alatt van az ország szén-dioxid-kibocsátása, csakhogy 2013 és 2018 között az uniós tagállamok között második helyen volt a kibocsátás növekedése Magyarországon.
- Miközben más mutatószámok alapján is az látszik, hogy a gazdasági növekedés ebben az időszakban a természeti erőforrások felhasználásának növekedésével és a mesterséges felszínborítottság növelése árán, egyszerűbben fogalmazva az ország beépítésével valósult meg.
- Pedig volt már olyan időszak a rendszerváltás óta, amikor a természetierőforrás-felhasználás mérséklése melletti valósult meg gazdasági növekedés.
A G7 gazdasági portál cikkében a tanulmány főbb következtetéseit mutatja be röviden.
