Hirdetés

Fenntarthatónak kell-e tekinteni az atomenergiát az EU zöld beruházási címkézési rendszerében? Ez egy lényeges kérdés, amelyre remélhetőleg még ebben az évben határozott válasz érkezik.

Mivel a kontinens 2030-ra 55 százalékkal próbálja csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, az EU-országok dilemma előtt állnak. Olyannyira, hogy az „atomenergia” szó alig szerepelt az Európai Bizottság legutóbbi, Fit for 55 című az éghajlatra és az energiára vonatkozó javaslatában.  A nukleáris energiát ellenző aktivisták számára az atomenergia nem minősül „fenntarthatónak”.

“Atomenergia normális piaci helyzetben csak akkor létezhet, ha óriási támogatásokat kap. És ez szerintem rossz út. Tehát nem lehet része a megújulókkal kapcsolatos koncepciónak, mert nem lehet kihasználni a villamosenergia-igényét és -termelését. Ez csak egy módszer, egy nem túl intelligens ötlet új atomerőművek építésére” – mondta Jorg Schellenberg, a Stop Tihange aktivistája.

De az EU tagállamai, például Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária új atomerőművek építésén dolgoznak. A történelmileg szénégető országok azt állítják, hogy az atomenergia zöldebbé és tisztábbá teszi őket.

87 európai parlamenti képviselő egyetért ezzel. A közelmúltban írt levelükben azt mondták a Bizottságnak, hogy több és nem kevesebb nukleáris üzemet akarnak. Ezen a héten pedig 10 ország 18 szakszervezete fokozta a nyomást.

Samuel Furfuri professzor, a Brüszeli Szabadegyetem oktatója egyetért ezzel. Szerinte Európa nem engedheti meg magának, hogy lemondjon az olyan alacsony széndioxid -kibocsátású és megbízható energiaforrásról, mint az atomenergia.

“Az energiaügy problémája az, hogy annyira összetett, a probléma olyan hatalmas, hogy szükségünk van minden energiára, a szélre, a napenergiára is. Szükségünk van vízre. Szükségünk van biomasszára. Szénre van szükségünk. Gázra van szükségünk. Nukleárisra energiára van szükségünk. De az Európai Bizottságban csak szélre és napenergiára vágynak. Ez rossz stratégia” – véli Samuel Furfuri.

De az olyan országok, mint Ausztria és Németország, ezzel nem értenek egyet. És a közvélemény sem. Ellentmondásos vagy nem, az atomerőművek az EU-ban termelt összes villamos energia több mint 26 százalékát teszik ki. Belgiumban az energiarendszer nukleáris szelete 50 éve vált ki vitákat. A terv egyértelmű: az összes nukleáris létesítményt leszerelik. Az ENGIE energetikai óriás a felelős ezért.

Miközben nekikezdenek ennek a hatalmas vállalásnak, amely több mint 20 évig is eltarthat, a keleti országok arra várnak. hogy kiderüljön, hogyan dönt az Európai Bizottság az atomenergia címkézéséről. Ez a döntés még ebben az évben várható.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás