A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: népszava

Tisztább levegő és közélet, rászorulók támogatása, stadionstop, közösségi részvétel – erre készül a főváros új vezetése. Karácsony Gergelynek tervei bőven vannak, a pénzügyi mozgástér viszont szűk, és azt sem tudni, hogy a kormány mennyire akar bosszút állni a fővároson a múlt vasárnapi ellenzéki győzelmekért.

– Már a közgyűlés első napján néhány fontos területen szükség lenne változásra – üzente a voksolás előtti napon az új főpolgármester. Eszerint végrehajtanák az antikorrupciós szervezetek ajánlását, aminek része, hogy a költségvetést az állampolgárok számára is követhető módon mutassák be. Kihirdetnék a klímavészhelyzetet és létrehoznák a „főkertészi pozíciót”, továbbá átalakítanák a fővárosi önkormányzat működését, megnyitnák az emberek előtt a parkot, amely jelenleg a fővárosi politikusok parkolóhelye. Az első lépések között egyetlen olyan elem van, amelynek komolyabb pénzügyi hatása lenne: ingyenessé tennék a budapesti tömegközlekedést a regisztrált álláskeresők, valamint a 14 éven aluliak számára.

Az új városvezetés a bevételi oldalhoz is hozzányúlna. Karácsony a kampányban felvetette, hogy bevezetné az 500 millió forintnál drágább ingatlanokra vonatkozó „Tiborcz-adót”, enyhítendő a fiatalok lakásproblémáit. De felmerült, hogy többet fizethetnek például a jövőben az óriásplakátok vagy a kaszinók, és komolyan dolgozik az ellenzék azon is, hogy az EU-ból közvetlenül – a kormány kikerülésével – juthatnak forráshoz a városok.

Kormányzati jóváhagyás nélkül hitelt nem tud felvenni az egyre inkább eladósodó Budapest, így most nincs sok mozgástere.

Karácsony Gergely fűtési támogatást ígért a rászorulóknak, és bejelentette: „az én városomban addig nem épül új stadion, míg nincs minden kerületben CT-berendezés”. A fővárosnak elvben eddig is joga lett volna megvétózni az értelmetlen beruházásokat. Az alapvető probléma az, hogy a fővárosban megtermelt GDP 2 százaléka marad Budapestnél – tehát száz forintból kettő (Berlinben az arány 22 százalék). Ha ez a 2 százalék 3-4 lenne, akkor Budapest uniós támogatások nélkül is működne. Persze ehhez a kormány partnerségére vagy még inkább kormányváltásra lenne szükség. Ezért első körben inkább a szimbolikus lépések kerülhetnek elő. Például az a terv, hogy Karácsony „kisöpörné” a gyűlöletpropagandát az aluljárókból és betiltaná a Lokál című lap osztogatását. Érdekes kérdés, mi lesz az aluljárók tervezett lezárásával (a választás előtt néhány héttel született döntés arról, hogy kilenc fővárosi aluljárót lezárnak az éjszakai időszakban, hogy azt a hajléktalanok se használhassák).
– Az önkormányzat kikéri majd az itt élők véleményét minden fontos kérdésben. Más lesz a hangulat, az emberek azt érzik, hogy Budapest róluk szól – ígérte, akkor még csak jelöltként, az új fő. Például a sokat emlegetett dugódíjról is megkérdezné a budapestieket, mégpedig a stockholmi példa alapján: az ideiglenes bevezetés után a végső szó a lakóké lenne. A cél, hogy minél több budapestit bevonjanak a döntésekbe, és hogy a főváros – Karácsony szavaival – „olyan legyen, mint a mesebeli Hulk: nagy, zöld és erős”

Különös viszony

A következő hónapok kérdése, hogyan tud kijönni egymással a kormány, a főváros és az egyes kerületek. A kabinet – kétharmados parlamenti többséggel – könnyen elzárhatja a pénzcsapokat, illetve további hatásköröket és bevételi forrásokat vonhat el a fővárostól. A nagyobb forgalmú utak karbantartása például a főváros, a mellékutaké a kerületek feladata. Márpedig a rossz utakra meglehetősen érzékenyek a lakók, ahogy a közlekedés színvonalára is. A kormány el is vehet területeket, ahogy az a többi között a Városligettel történt. Ám a fővárosnak is vannak fegyverei; ahogy arra a napokban a hvg.hu felhívta a figyelmet, az ellenzéki többség például sztrájkba engedheti a szakszervezeteket. Igaz, hogy a tömegközlekedés esetében meg kell egyezni a cégvezetéssel az elégséges szolgáltatásról, de egy ellenzéki városvezetés által kinevezett menedzsmenttel ez indokolt esetben nyilván nem lenne túl nehéz.

Néhány elem Karácsony terveiből

– Stadionstop, amíg nincs minden kerületben CT-berendezés
– Fűtési és lakhatási támogatás a rászorulóknak
– A korhatár fokozatos emelésével ingyenes tömegközlekedés a 14 éven aluliaknak
– Zöldebb Budapest, klímavészhelyzet kihirdetése
– Előny a fenntartható közlekedési megoldásoknak
– A lakosok bevonása a fontosabb döntésekbe
– Budapest alkotmány elfogadása
– Egyenlőtlenségek mérséklése
– A gyűlöletkeltés elutasítása
– Közérdekű adatok és szerződések nyilvánossága
– Közlekedési alapjövedelem bevezetése

Nagy falat

A legkomolyabb kihívás a közösségi közlekedés fejlesztése. Itt a Karácsony-program némely pontjainak megvalósítása elsősorban akarat kérdése – ilyen például vezetni a közlekedési alapjövedelemnek nevezett, a Népszavában már bemutatott csomag, amelynek lényege, hogy minden budapesti polgár ugyanakkora „kedvezménykasszával” rendelkezik, és maga dönti el, hogy olcsó (a jelenleginél olcsóbb) BKV-bérletre, vagy ingyenes/kedvezményes lakóhelyi parkolásra fordítja -, de a városi vasutak fejlesztéséhez vagy a metró-HÉV összekötésekhez a kormány illetve az EU közreműködésére is szükség lesz.

A kormány egy részterületen már megtette a tétjeit, jelezve, hogy kizárólag elektromos buszok beszerzését tartaná kívánatosnak, és tízmilliárdos nagyságrendű forrást is tartalékol hozzá (úgy tudjuk, Karácsony szakértői csapatában ezt a nézetet nem mindenki osztja: az eddig beszerzett, Magyarországon összeszerelt elektromos kisbuszok rendkívül gyatrán teljesítenek, rosszul bírják a hideget illetve a hegyi járatokat; ráadásul a meglévő dízeles autóbuszok metánüzemre állításával sokkal költséghatékonyabban, nagyobb üzembiztonság mellett lehetne ugyanazt a környezeti hatást elérni). Az előbbinél súlyosabb aggály, hogy az állami költségvetés durván, 2012 óta fokozódó mértékben alulfinanszírozza a BKV-t, és kizárólag a kormányon múlik, hogy a járt utat folytatva lerohasztja/csődbe viszi, vagy hajlandó egy tisztességes részfinanszírozási megállapodást kötni a fővárossal a nemzetközi gyakorlatban szokásos egyharmad állam – egyharmad önkormányzat – egyharmad utazóközönség támogatási arányról, illetve az ingyenes utazások költségének átvállalásáról. (Hargitai  Miklós)

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek