A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: hvg.hu/360

A klímaválság elleni küzdelem legfontosabb eszköze az azonnali és drasztikus politikai klímaváltozás lenne. A természet ráér. Előbb-utóbb kikényszeríti. Jordán Ferenc hálózatkutató biológus véleménycikke.

A következő évek legnagyobb kérdése, vajon segít-e a tízparancsolat a klímaválság ellen. Az egészségügyön segít, ezt tudjuk, bár nincs már meg sem Kásler Miklós miniszter, aki közölte, sem a minisztériuma.

Ha esetleg mégsem segít, az összefügghet azzal is, hogy most már többszörösen kijátszottuk a természet legalapvetőbb ökológiai szabályait. Kár másra mutogatni, nem az egekben szúrtak el mindent, hanem itt a Földön.

Így aztán nekünk kell helyretennünk a dolgokat, és ha az emberi butaság és merevség nem ülne tort a társadalmunkon, lenne is esélyünk mindent helyrehozni.
Ma aszály, holnap árvizek. A pár évtizede megélt kényelmes élet (ti. az afrikaiak dolgoznak, az európaiak költekeznek) a múlté. Ebből kicsit savanyú, de legalább saját szakpolitikusaink annyit vesznek észre, hogy rohadt meleg van, migránsok sorakoznak a határon, és lehetne nagyobb is a hadseregünk. A tudomány, a modern technika, a természet ügyei csak jelzésszinten vegetálnak a döntéshozatalban.

Párhuzamos valóságot épített ez az ország, álproblémákról beszél a politikai elit:
fajtiszta, a Holdról is látszódó, határozottan heteroóvodásokról. Megdöbbentő, hogy az ország vezetői a legnagyobb néhány kihívás között nem említik a környezettel kapcsolatos témákat, míg boldog együgyűséggel rugóznak a genderügyön, a migrációt pedig következetesen okként és nem következményként kezelik.
Kiszáradó tavakat és erdőtüzeket közben naponta látunk már magunk körül, de nemváltó óvodást még egyet sem. Persze lehet, hogy ott bújkálnak valahol, csak évtizedekre titkosították őket. A globális változások témaköre elég bonyolult ahhoz, hogy a népet könnyen meg lehessen vezetni vele. Elég előrángatni valami dán illiberális klímakretént, és már meg is van az elvi alap a szokásos másként gondolkodáshoz (a sebtiben barkácsolt, gyors reagálású, illiberális kutatóintézetek megfelelő támogatása mellett).

A globális kihívások okai persze túlmutatnak a Kárpát-medencén, nekünk legfeljebb az itt jelentkező, lokális hatásaikat kellene kivédenünk valahogy. Ennek első lépését is könnyű elhibázni: buta kommunikációval és az évezredes elvek ismételgetésével. Aki nem az orráig lát, talán feltárhatja a különböző folyamatok láncolatát, megértheti sokféle tényező összefüggéseit. Adatokat gyűjt, elemez, alternatív forgatókönyvekben gondolkozik, ökológiai lábnyomunk csökkentésére törekszik. A magunkfajták szerint viszont sokkal kézenfekvőbb amellett kampányolni, hogy mindenki szüljön még pár gyereket, de lehetőleg fiúkat, sőt katonákat. Rövidesen profi tömegoszlató hadseregünk lesz, meg leszünk mentve magunktól.

A kultúra úgy-ahogy kiemelt minket az állatvilágból, ezt szeretjük hinni, de amikor azzal szembesülünk, hogy nem volt bölcs dolog minden szabályt felrúgni, sajnos valószínűleg éppen a kultúra nem fogja lehetővé tenni, hogy visszavegyünk az arcunkból, és visszatérjünk a természet ökológiai közösségébe. A merev társadalmi normák, a vallási dogmák, a fogyasztás kultusza, a mindennapi politikai szarkeverés – mind olyan tényező, amely elnyomja az értelmes, megoldásokat kereső kisebbség hangját.

A középkorba tartó kormányunk esőért fohászkodik, és nem is sikertelen – egyik nap megalakul az aszályt kezelő operatív törzs, másnap már villámárvizek miatt kell utakat lezárni az országban. Az égiek támogatásán felbuzdulva emeljük a tétet: az új terv az erdők kivágása, hogy tudjunk télen fűteni. A végtelenül korlátolt, ultrarövid távú gondolkodás és dilettáns kapkodás tankönyvi példája mindez.

A nemzetközi trend manapság a természet által inspirált (nature-based) megoldások keresése, legalább részben visszatérni a bioszféra jól kipróbált praktikáihoz. A legfontosabb megoldás, amelyet a természettől elleshetünk, a változatosság fenntartása. Diverz gének, diverz fajok és diverz élőhelyek formájában egyaránt. A természet az alkalmazkodás mestere, ha hagyjuk működni. Az árterek, mozaikos tájak, ligeterdők, nádasok jobban tudják raktározni az átmenetileg felesleges csapadékot, kiváló pufferzónák, jobban működnek bármilyen mérnöki megoldásnál.

Természetesen léteznek az ezeket kihasználó tradicionális mezőgazdasági technikák, megközelítések, ezekhez kellene visszatérni. Ez nem drága, nem bonyolult és nem is tart túl sokáig. Lehet izomból is kezelni a természetet, folyószabályozással, lecsapolással, műtrágyával, de már mindenki látja, hogy ebben vesztésre állunk. Az elmaradó aratás, a tragikus terméshozamok mind azt mutatják, komoly változásokra van szükség, a gyorsan változó világban rugalmasnak kell lenni. Persze abban az országban, ahol nem létezik biológiai megközelítés, miért létezne ökológiai gondolkodás? Egy kiszáradó tó vagy elapadó folyó itt elsősorban azért probléma, mert nem lehet rendesen horgászni meg motorcsónakozni rajta.

A klímaválság elleni küzdelem legfontosabb eszköze az azonnali és drasztikus politikai klímaváltozás lenne. A természet ráér. Előbb-utóbb kikényszeríti.

Nyitókép: Jordán Ferenc biológus a klímademonstráción Kossuth tér 2021 09 24 kép: Járdány Bence / Greenpeace

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek