A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: mfor.hu

Az Európai Unió példátlan szankciókat ígért, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. Emiatt szinte biztos, hogy a korábban eltervezett formában és ütemezéssel nem fog Paks 2 megvalósulni.

Az európai uniós központi intézmények vezetői a ma esti rendkívüli kormányfői EU-találkozón az orosz gazdaság stratégiai ágazatait megcélzó, új, hatékony szankciókat tartalmazó csomagot terjesztenek a tagállamok vezetői elé jóváhagyásra. A csomag célja, hogy megakadályozza Oroszország hozzáférését a kulcsfontosságú technológiákhoz és piacokhoz, és gyengítse Oroszország gazdasági bázisát és modernizációs képességét. Mindemellett befagyasztjuk az EU-ban lévő orosz vagyontárgyakat, és megakadályozzuk az orosz bankok hozzáférését az európai pénzügyi piacokhoz. Az első szankciócsomaghoz hasonlóan szorosan együttműködünk a partnerekkel és szövetségesekkel – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ma reggel.

Nehéz elképzelni, hogy a mostani helyzetben bármely EU-s ország megpróbálná megvétózni a javaslatokat. Ha pedig ezeket elfogadják az szinte biztosan azzal fog járni, hogy új vasfüggönyt húznak Oroszország köré, elvágják Moszkvát a nyugati pénzügyi világtól, és az orosz vállalatok operációját minden lehetséges eszközzel akadályozni fogják Európában és Amerikában. Sőt, az is benne van a pakliban, hogy az ottani eszközeiket, beruházások vagyonelemeit is befagyasztják.

Mindez Magyarországot is érinteni fogja, a legnagyobb hazai energetikai beruházás a Paksi Atomerőmű újabb blokkjainak bővítése több ok miatt is zátonyra futhat.
Egyrészt a projektet elvileg orosz hitelből finanszírozná a magyar kormány, amelyet az uniós intézkedéseket követően aligha fog tudni lehívni. Mint arról lapunk is írt, korábban 2021 nyarán módosították, majd idén február végén lépett életbe a hitelmegállapodás két változása. Akkor arról döntöttek, hogy a hitelt a magyar fél 2014–2030 között használja fel. A felek minden soron következő éves költségvetési időszak előtt legalább hat hónappal kötelesek megállapodni az adott időszakban felhasználandó hitel összegéről.

Ha a magyar fél nem tud kitáncolni a hitelmegállapodásból, az komoly károkat okozhat az országnak, hiszen az egyik pontja szerint a magyar fél az orosz félnek az adott éves költségvetési időszakban fel nem használt hitel egyeztetett összegének 0,25 százalékát rendelkezésre tartási díjként köteles megfizetni.

Érdekes lesz persze a megállapodás azon része is, hogy a Roszatom hogyan teljesít. Nagyon nehéz elképzelni, hogy az orosz állami atomvállalat működését ne korlátoznák az Európai Unió, illetve az USA területén. Ahogy a mostani kilátások alapján az is reális forgatókönyv, hogy a társaságot kitiltják ezekről a piacokról. Ez pedig azzal jár, hogy az orosz fél sem tudja teljesíteni a szerződésben vállaltakat.

Igaz, az egész engedélyezési folyamat nagyon nyögvenyelősen zajlott, hiszen a szükséges jóváhagyások közül eddig egyet sem sikerült a projektnek megszereznie. Szijjártó Péter január végén úgy nyilatkozott, hogy „még számos engedély beadása szükséges ahhoz”, hogy a beruházás májustól létesítési fázisba lépjen. Feltételezhető, hogy ezek után, ha Paks 2 meg is kapná az engedélyeket, akkor sem fog elindulni a beruházás megvalósítása-írta az mfor.


Ha már atomenergia – ezt is érdemes elolvasni:  Kijevi biztonsági szakértő: Veszélyben az ukrán atomerőművek

A háború akkor kezdődött, amikor Putyin Oroszországa megtámadta Ukrajnát. Kép: Alamy/Getty

Az amúgy is hányattatott sorsú bővítés – eredetileg 2024-2025 táján kellett volna elkészülni a blokkokkal, de a műszaki előkészítés jóval több időt vett igénybe, mint a magyar kormány tervezte – előtt tornyosuló másik kihívás a jövőben a finanszírozás biztosítása lehet. Az oroszok 10 milliárd euróval segítik az építkezést, melyet történetesen egy olyan bank folyósít, amelyik a mostani konfliktus során a legelsők között került fel a szankciós listára. A Vnyesekonombankról (VEB) van szó, tehát ez esetben már egy konkrét intézkedésről beszélhetünk.

Amit biztosan lehet tudni: a VEB oroszországi központját, valamint 25 további, a bank többségi tulajdonában álló érdekeltségét sújtják a szankciók, amelyek az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának álláspontja szerint nemcsak az amerikai, hanem a teljes nemzetközi térben blokkolni fogják az érintett intézmények üzleti tevékenységét. Az még tisztázásra vár, hogy ez érinti-e, és ha igen, milyen mértékben a magyar atomipari beruházás további finanszírozását. Ez ügyben a kormányra vár a feladat, hogy a szankciók fényében tisztázza álláspontját, valamint a jogászokra, hogy értelmezzék a szankciókat tartalmazó rendelkezéseket.

A VEB egyébként azért került célkeresztbe az USA pénzügyminisztériumának tájékoztatása szerint, mert szoros szálak fűzik az orosz elnöki adminisztrációhoz – a köznyelvben csak Vlagyimir Putyin orosz elnök házi bankjának nevezik a pénzintézetet. Eszközeinek értéke eléri az 53 milliárd dollárt, amivel az öt legnagyobb oroszországi pénzügyi intézmény közé tartozik. Azért került fel a listára, mert fontos szerepe van az orosz államadósság, valamint az export finanszírozásában, valamint a nemzeti fejlesztési programokban is rá támaszkodik az orosz kormány.

A magyar gazdaság szempontjából további kockázatot jelent az ukrán infrastruktúra sérülékenysége. Az orosz invázió első lépésben a légibázisok bombázását, megszállását célozta, de egy átfogó hadművelet az egyéb, például a vasúti infrastruktúra tönkretételét is eredményezheti. Ez esetben viszont megszakadna az ipari szállítási útvonal Ukrajna és Magyarország között, bár a HVG-nek nyilatkozó Deák András szakértő szerint ennek már nem akkora a súlya, mint volt korábban. Ukrajna felől elsősorban mezőgazdaság, élelmiszeripari termékeket szállítanak, de a kereskedelmi kapcsolatok kiterjednek az energiahordozókra, nyersanyagokra is. A szakértő szerint léteznek azonban alternatív útvonalak – a Fekete-tengeren keresztül – amelyekkel rendkívüli helyzetben is biztosítani lehet például a gabonaszállításokat.

Záhony térségét a jövőben a tervezett vasúti fejlesztés értékelheti fel, amely a kínai tehervonatok előtt nyitja meg az utat Nyugat felé. Ehhez a projekthez is adnának hitelt az oroszok – Orbán Viktor miniszterelnök minapi moszkvai látogatásán Putyin kínált fel 2 milliárd dollárt – és az elmúlt hetekben fel is gyorsult a beruházás előkészítése (melynek része a V0-ás vasút megépítése); ám a jelenlegi helyzetben ennek a sorsa is bizonytalanná vált.

FRISSÍTÉS:  Elfogadták az uniós tagállamok az újabb szankciókat
Az uniós tagállamok vezetői teljes mértékben támogatták a következő szankciós csomagot és utasították az Európai Bizottságot, hogy újabb büntetőintézkedéseket dolgozzanak ki, amelyek már Fehéroroszországot is érintik majd. A részletekre viszont egyelőre várni kell.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek