A rovat kizárólagos támogatója

A csökkentésére irányuló intézkedések ellenére az Unióban keletkező veszélyes hulladék mennyisége 2004 óta folyamatosan nő. Az Európai Számvevőszék által közzétett felülvizsgálat rávilágít a veszélyes hulladék kezelésének olyan jelenlegi és jövőbeli kihívásaira, mint az osztályozás javítása, a nyomonkövethetőség biztosítása, az újrahasznosítás növelése, valamint a továbbra is jövedelmező üzletnek számító illegális kereskedés elleni küzdelem.

„Egyre több veszélyes hulladék keletkezik, és az Uniónak foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel – jelentette ki Eva Lindström, az áttekintésért felelős számvevőszéki tag. – A veszélyes hulladék kezelésének legelőnyösebb módja az újrafeldolgozás és az energetikai hasznosítás. Az ártalmatlanítás csak végső megoldásként kerülhet szóba. Az Unióban keletkező veszélyes hulladéknak mégis továbbra is több mint 50%-a lerakóba kerül. Áttekintésünkben bemutatjuk, hogy a veszélyes hulladék keletkezésének megakadályozása, illetve az ilyen hulladék kezelése továbbra is kihívást jelent, de lehetőségeket is kínál.”

A veszélyes hulladék kezelésének legjobb módja, ha eleve megelőzzük annak keletkezését. Ez 1991 óta uniós prioritás. Az uniós intézkedések középpontjában a gazdasági szereplők terméktervezési és -gyártási módjának befolyásolása, a szennyezők felelőssé tétele, valamint a fogyasztók jobb tájékoztatása áll. Mindezen kezdeményezések ellenére az Unióban keletkező veszélyes hulladék mennyisége nem csökken.

A veszélyes hulladékot az erre a célra kijelölt létesítményekben, szigorú szabályok és biztonsági követelmények betartásával kell kezelni. Az ebből eredő adminisztratív terhek és a gazdasági szereplőkre háruló magasabb költségek felvetik a veszélyes hulladékkal való kereskedés kockázatát, ami abban áll, hogy egyes gazdasági szereplők nem jelentik be a náluk keletkező hulladékot veszélyesként, hanem azt illegálisan lerakják vagy jogellenesen máshová szállítják. A számvevők hangsúlyozzák, hogy a veszélyes hulladék megfelelő osztályozása és nyomon követése révén jobban elkerülhető a nem megfelelő kezelés és megszűnhetnek az illegális kerülőutak, de megjegyzik azt is, hogy a veszélyes hulladékot a különböző tagállamok eltérően osztályozzák. A számvevők szerint az Európai Bizottság is jobban törekedhetne az alkalmazandó uniós jogszabályok harmonizálására. A nemzeti elektronikus veszélyeshulladék-nyilvántartásoknak a hulladékszállítás tervezett európai nyilvántartásával való összehangolása elősegítheti a veszélyes hulladék eredményesebb nyomon követését annak teljes életciklusa során.

kiskunhalasi méreghordók kép: Greenpeace

Ideális esetben a veszélyes hulladékot újrafelhasználásra vagy újrafeldolgozásra kell előkészíteni. Sok veszélyes hulladék azonban nem alkalmas újrafelhasználásra, míg az újrafeldolgozást műszaki nehézségek és az újrahasznosított termék piaci lehetőségeinek hiánya korlátozza. Áttekintésükben a számvevők rámutatnak, hogy az újrafeldolgozási technológiák tökéletesítése és a kapacitás növelése lehetőségeket kínálna: például a kritikus fontosságú nyersanyagok elektronikus berendezésekből és egyéb hulladékból történő visszanyerése az Unió stratégiai autonómiájának hasznára válna.

A veszélyes hulladékkal való illegális kereskedés és annak illegális lerakása továbbra is jövedelmező üzlet: becslések szerint az éves bevétel csak a kereskedést tekintve 1,5 milliárd és 1,8 milliárd euró közé tehető. Ritka a felderítés, a nyomozás és a vádemelés, a büntetések pedig alacsonyak.

A veszélyes hulladék jobb nyomon követését és a hamis nyilatkozatok elleni küzdelmet lehetővé tevő digitalizáció, valamint nagyobb visszatartó erejű szankciós mechanizmus révén korlátozni lehetne a veszélyes hulladékkal való illegális kereskedés lehetőségeit. Ugyanezt elősegítheti a Bizottság 2021. évi javaslata is, amely teljes egészében megtiltaná a lerakási célú hulladékszállítást.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek