A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: mta.hu

Az édesvizek állapotáról tanácskozott 47 ország több mint félezer tudósa augusztus 4-9. között Budapesten a Nemzetközi Limnológiai Társaság XXXII. kongresszusán.

A nemzetközi tudományos szervezet, amely nyolcvan ország több ezer tudósát tudhatja tagjai között, 1930 után második alkalommal választotta háromévente megrendezett kongresszusa színhelyéül Budapestet. Ebben, mint Bíró Péter, az MTA rendes tagja, a szervezőbizottság elnöke rámutatott, az is tükröződik, mennyire nagyra tartja a Nemzetközi Limnológiai Társaság (SIL)  a magyar limnológusok eredményeit.

"A tudományterület legjobbjait láthattuk vendégül Budapesten, nagyon eredményes kongresszus volt" – hangsúlyozta az akadémikus az mta.hu-nak a tanácskozás mérlegét megvonva. A kongresszuson, amelynek mottójául a "Változatos vizek – gazdag élet" jeligét választották, 24 szekcióban környezeti, klimatikus és antropogén aspektusból elemezték az édesvizek állapotát, biodiverzitását, a főbb élőlénycsoportok ökológiáját. Szó esett az édesvizek monitoringjáról, a lehetséges változások modellezéséről, előrejelzéséről is.

"Korunk aktuális kérdéseiről van szó. Az édesvizek fizikai, kémiai és biológiai komponensek kölcsönhatása révén létrejövő komplex rendszerek, állapotukra, élővilágukra, fajgazdagságukra számos tényező, így például a globális felmelegedés, az emberi tevékenység is kihat. Bizonyos trendek alapján azonban előre jelezhető, milyen biológiai, kémiai folyamatok játszódnak majd le a közeljövőben az álló- és a folyóvizekben. Léteznek az édesvízi szervezetek táplálékellátottságára, az állóvizek eutrofizálódására, azaz a felszaporodó táplálék miatti elalgásodására vonatkozó modellek is. Ezek azok az eszközök, amelyek segítenek megérteni a jövőben várható folyamatokat, eseményeket" – fejtegette Bíró Péter. Ismertetése szerint a kongresszuson hét vitaindító plenáris előadás hangzott el. Közülük két előadóra a hagyomány szerint a Nemzetközi Limnológiai Társaság vezetősége tett javaslatot, a választás ezúttal Catherine M. Pringle-re, a Georgia Egyetem professzorára esett, aki az éghajlatváltozásra és a fajvesztésre rendkívül érzékeny, trópusi és szubtrópusi kis vízfolyásokról beszélt. A SIL vezetősége által felkért másik előadó Robert J. Naiman, a Washington Egyetem professzora volt, aki azt taglalta, milyen módon lehetséges az emberek által kizsákmányolt folyók ökorendszerének helyreállítása.

A meghívott neves előadók között szerepelt John A. Downing, az Iowai Állami Egyetem professzora, az Association for Sciences of Limnology and Oceanography (ASLO) elnöke, aki az általa irányított szervezet tevékenységét ismertette, Martin Dokulil, az Osztrák Limnológiai Intézet professzora, aki az európai tavak példáján keresztül a klímaváltozás már észlelhető hatásait vázolta, Henri Dumont, a Genti Egyetem professzora, aki a csatornák, gátak vízszabályozásának a folyókra, illetve folyótorkolatokra kifejtett hatásáról tartott előadást, továbbá Luigi Naselli Flores, a Palermói Egyetem professzora, aki a mediterrán tározók ökológiáját mutatta be, különös tekintettel a fitoplankton-közösségekre.

Somlyódy László akadémikus személyében pedig hazai plenáris előadója is volt a kongresszusnak. "Nagyszerű, hogy sikerült megnyerni Somlyódy Lászlót, aki hidrológusként sokat foglalkozott a Balatonnal. Segített megérteni a tó működését, kidolgozni azoknak a beavatkozásoknak a biológiai-ökológiai hátterét, amelyek révén óriási mértékben javult a Balaton vízminősége, és visszaszorult az eutrofizálódás" – hangsúlyozta a szervezőbizottság elnöke.

"Méltán lehetünk büszkék a hazai limnológia eredményeire, amelyeket a nemzetközi szervezet leköszönő elnöke, Brian Moss, a Liverpooli Egyetem professzora is kiemelt" – mondta G.-Tóth László egyetemi tanár, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének igazgatója. Mint rámutatott, a kongresszuson korunk legaktuálisabb környezeti problémáit vitatták meg a résztvevők. "A globális felmelegedés körülményei között a felszíni vizekkel kapcsolatos kutatások a legfontosabb stratégiai kérdések közé tartoznak" – magyarázta az igazgató. A kongresszus résztvevői ellátogattak Tihanyba is, ahol megismerkedhettek a Balatoni Limnológiai Intézet tevékenységével, a Balaton vízminőségének javításában elért eredményeivel. G. Tóth László kitért arra is, hogy a kongresszus egyben a nemzetközi szervezet tisztújító közgyűlése is volt, amelyen a SIL elnökévé hat éves időtartamra Yves Prairie kanadai professzort választották.
Az esemény társszervezője az MTA Ökológiai Kutatóközpont, védnöke Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek