A rovat kizárólagos támogatója

Az ENSZ Közgyűlése 2013-ban, a washingtoni egyezmény elfogadásának 40. évfordulóján döntött arról, hogy március 3-át a vadvilág világnapjává nyilvánítja. Az 1973. március 3-án megkötött “Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről” azért született, hogy hatékonyan ellenőrizze a veszélyeztetett állat- és növényfajokkal történő kereskedelmet. Magyarország 1985-ben csatlakozott az egyezményhez. A vadvilág világnapján a Földön vadon élő növény- és állatvilág sokszínűségét, gazdasági, tudományos, etikai és esztétikai értékét ünnepeljük.

A vadon élő állatok szerepe az erdő ökoszisztémájában

A Pilisi Parkerdő a klímaváltozásra való felkészülés jegyében a fajokban gazdag, sokszínű erdei ökoszisztéma megvalósítására törekszik, melynek része a természeteshez minél közelebbi vadállomány kialakítása. A vadvilág március 3-i világnapja alkalmából a fenntartható erdei ökoszisztémában betöltött szerepükről, a vadgazdálkodással szabályozott ökológiai egyensúlyról Dr. Csépányi Péter, a Parkerdő vezérigazgató-helyettese beszélt.

A vadon élő állatok az erdei ökoszisztéma szerves részét képezik. A Pilisi Parkerdő területén a nagyvadállományt az erdei életközösség alkotó részeként, holisztikusan szemlélik, elsősorban az erdei ökoszisztéma egyensúlyát szem előtt tartva. Az erdő természetes vadtűrő képességének megfelelő vadsűrűség, az egészséges erdei ökoszisztéma működését erősíti.

„Az erdő élővilága roppant érzékeny rendszert alkot, amelynek résztvevői aktív kölcsönhatások sokaságával befolyásolják annak egyensúlyát. Egyes fajok eltűnése más fajok túlszaporodásához vezethet, ami fordítva is igaz, tehát a túlszaporodás veszélyezteti bizonyos fajok életlehetőségeit. Leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy az erdeinkben folyó vadgazdálkodás igyekszik visszavezetni a vadállományt a természetközeli állapotokhoz: célja olyan vadállomány-sűrűség kialakítása, melynek téli táplálékszükséglete megfelel az élőhely tűrőképességének, ezáltal különleges intézkedések, például vadkárelhárító kerítések, egyedi védelem nélkül is a termőhelynek megfelelő és stabil, fa- és cserjefajokban gazdagabb erdők tarthatók fenn. A Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei nagy fajgazdagságú, sokszínű erdei ökoszisztéma megvalósítására törekszenek. Az alacsony sűrűségű vadállománynak köszönhető egészséges, stabil és fajokban gazdag erdő ennek fejében megfelelő élőhelyi körülményeket biztosít a vadállománynak, mely így jobb kondícióban tartható fenn. Ekkor a vadállomány nem befolyásolja negatívan az erdei ökoszisztéma állapotát, hanem hozzájárul működéséhez, színesítéséhez” – foglalta össze Dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese.

A fajgazdagság, a biológiai sokféleség nem csupán az egyes fajok, hanem az erdő egésze számára fontos, mert az ilyen erdők jobb ellenálló képességet tanúsítanak természeti katasztrófahelyzetekben, a klímaváltozás negatív hatásaival, valamint biotikus vagy más károsításokkal szemben.

A Pilisi Parkerdőben folyó vadgazdálkodást a természeteshez minél közelebbi vadállomány és az erdei ökoszisztéma egyensúlyának megteremtése érdekében hat szakmai koncepcionális tétel alapján építették fel. Ezek a következők:

—  a vadgazdálkodás elsődleges célja az erdei ökoszisztéma működőképességének támogatása;

—  nem a mennyiségi, hanem a minőségi vadállomány fenntartása a cél;
—  szisztematikus vadhatás monitoring kialakítása a vadállomány környezetre gyakorolt hatásának nyomon követése érdekében;
—  a vadon élő állatok számára természetes táplálékot biztosító, gazdag, fajokban sokszínű, megújulni képes élőhelyek kialakítása mesterséges takarmányozás helyett;
—  kerítések nélküli erdő- és vadgazdálkodás;
—  a ragadozók szerepének elismerése az erdei ökoszisztémában betöltött szelekciós funkciójuk alapján.

A Pilisi Parkerdő területén mind az öt hazai nagyvadfaj (gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó, muflon) megtalálható. Mellettük számos kisragadozó és egyéb állatfaj teszi még változatosabbá az erdei életközösséget. A Pilisi Parkerdő egyre nagyobb területén bevezetett örökerdő-gazdálkodás elképzelhetetlen a vadállomány hatásának ellenőrzött szabályozása és a helyesen kivitelezett vadgazdálkodás nélkül. Ez a szakmai munka az erdei ökoszisztéma egyensúlyának megőrzését és a klímaváltozásra való felkészítését célozza.

A térség vadvilágát eredeti élőhelyén, erdei környezetben mutatja be a Pilisi Parkerdőhöz tartozó Budakeszi Vadaspark, ahol az egyes programokon az erdő- és vadgazdálkodás alapjaival is megismerkedhetnek a látogatók.

szarvas. Kép: Pilisi Parkerdő Zrt./ Németh János

 

Az élővilág sokszínűségének megőrzésére hívták fel a figyelmet a vadvilág napján

Fontos, hogy minden évben ezen a napon felhívjuk a figyelmet az élővilág sokszínűségére, sérülékenységére, valamint a kereskedelemre, mint az egyik legfontosabb veszélyeztető tényezőre – mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a vadvilág napja alkalmából a Fővárosi Állat- és Növénykertben.  Balczó Bertalan elmondta: mintegy egymillió fajt veszélyeztet kihalás. A vadon élő növény- és állatfajok, az ezekből készült termékek nemzetközi kereskedelmének világpiaci forgalma meghaladja a 160 milliárd dollárt, az érintett egyedek száma pedig több százmillióra tehető. A helyettes államtitkár beszédében kiemelte az állatkertek természetvédelmi szerepvállalását is.

A vadvilág napja idei kiemelt témája a biodiverzitás, az azt fenyegető különféle veszélyek, illetve az, hogy mit tehet az emberiség a biológiai sokféleség megőrzése érdekében. A vadvilág napja azért lett március 3., mert 1973-ban ezen a napon írták alá a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezményt, a CITES-t.

„Az élővilág számára komoly kihívást jelent az élőhelyek eltűnése és feldarabolódása, az inváziós fajok elterjedése, a környezetszennyezés és a klímaváltozás” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Balczó Bertalan megemlítette, hogy az illegális állat- és növénykereskedelem visszaszorításában Magyarországnak is fontos szerepe van, hiszen nemzetközi csempészútvonalak haladnak át az országon, másrészt jó néhány magyarországi faj is veszélyben van.

Októberben lesz a biológiai sokféleség egyezmény 196 tagországának döntéshozó ülése, ahol a kormányok elfogadják a biodiverzitás védelmének 2020 utáni évtizedre vonatkozó globális stratégiáját. Az Európai Bizottság is hamarosan megjelenteti a biológiai sokféleségre vonatkozó uniós stratégiát. „Ezek figyelembevételével kell elkészítenünk Magyarország 2030-ig terjedő nemzeti biodiverzitási stratégiáját” – mondta.

Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója és főállatorvosa kiemelte, hogy több évtizede együttműködnek a hatóságokkal a természetvédelem ügyében. Az állatkert területén két mentőközpont működik. Az egyik karanténként funkciónál, illetve oda kerülnek a CITES-egyezmény végrehajtása során lefoglalt állatok. A másik mentett védett állatokat fogad be. Tavaly 2201 sérült egyed került be a központokba, köztük sünök, mókusok, madarak. Fontos a zárt téri tenyészprogram, amelyben 2007-2008-ban a világon elsőként Magyarországon születtek szélesszájú orrszarvúk mesterséges megtermékenyítés eredményeként – mondta az igazgató. Az állatkertben az Agrárminisztérium és további partnerek együttműködésével állatbemutatókat, látványetetéseket, filmvetítéseket, kreatív alkotóműhelyt, állomáspontos játékokat tartottak az érdeklődők, iskolai csoportok számára.  (MTI/AM Sajtóiroda)

Változtatni kell, ha meg akarjuk óvni a vadvilágot

A vadvilág világnapja arra kell, figyelmeztessen mindenkit, hogy még határozottabban kell tennünk bolygónk élővilága sokszínűségének megőrzéséért. Értékrendünk, gazdasági és társadalmi rendszerünk átalakítása, a fenntartható fejlődési pályára állás nélkül nem lehetséges megállítani a kihalási folyamatot. A biológiai sokféleség megőrzése az LMP mindenkori programjának szerves része és kiemelt célkitűzése.

Az ENSZ legutóbbi világjelentése szerint egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kipusztulás közvetlen veszélye. Sokkal többet, mint valaha az emberiség történelmében. Az okok többségét pedig magunkban kell keresni: a vadvilág természetes élőhelyeinek felszámolása, a vegyi anyagok környezetbe juttatása, a környezetszennyezés mind emberi tevékenységekre vezethető vissza. A fokozódó klímaváltozás már csak újabb, összetett tényezője annak, hogy végképp veszélybe sodorjuk azokat az ökoszisztémákat, melyek egyben a szülőföldünket, tájainkat, környezetünk szabályozórendszerét is jelentik.

A helyzet Magyarországon sem jobb. A Natura 2000 területek alapját jelentő élőhelyek 81 százaléka nem kielégítő vagy rossz természetvédelmi helyzetű; a fajok esetében ez az arány 62 százalék. És ezek a számok ráadásul csak az ország 21 százaléknyi, természetvédelmi szempontból legértékesebb területeinek állapotát mutatják. Az LMP vallja, hogy konkrét cselekvésre van szükség, nem hangzatos kormányzati kommunikációra.

Budapest, 2020. március 3.

Schmuck Erzsébet
társelnök LMP

Nyitókép: muflonok Pilisi Parkerdő Zrt. / Németh János

 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás