A rovat kizárólagos támogatója
Időről-időre megtalálnak azzal tervezett beruházások kapcsán, hogy nem lehetne-e az útban lévő nagy fát átültetni gyorsan. Esetleg szembejön a közösségi médiában valamilyen idős fa átültetéséről szóló fotó, azzal a felkiáltással, hogy “így is lehetne”. Az alábbi kép például így köröz a facebookon, s egy japán példát mutat.

Beszéljünk egy kicsit erről a témáról. Bercsek Péter egy legendás innovátora volt a Főkertnek, aki a hetvenes és nyolcvanas években a fővárosi építkezések útjából mentett fákat. Egyik legsikeresebb famentése a Krisztina körúti hársfasor átültetése volt a Kossuth térre. Ezek a fák estek áldozatul később az ottani téralakításnak.
Bercsek interneten is elérhető saját kiadású füzete, az “Átültetett fák a budapesti parkokban remek kordokumentum. Ebben írja a Főkert saját kutatásait, kísérleteit citálva, hogy “Általánosságban egy 8-10 éves fa 1 m átmérőjű földlabdájában a gyökérzet 70 %-a még megmarad. Egy 20-30 éves fa esetében a kb 2-3 m átmérőjű földlabdában az aktív gyökérzetnek már csak 35-40 %-a található.”
Mindezekből kiolvasható, hogy fák átültetésének bizony méret-, súly- és korhatárai vannak. Valamint azt a szót, hogy “gyorsan” az idős fáknál törölni kell a szótárból. Itt a gyorsan, az két évet jelent. Egy 90 cm átmérőjű, 1 m magas földlabda súlya már bőven 1 tonna felett van, ami a szállítási lehetőségeket is korlátossá teszi, nem beszélve a törzs magasságáról és a lombkorona kiterjedéséről és súlyáról. Amikor Bercsek Péter azt írja, hogy idős fa, akkor 10-15-20 éves fára gondol. Ennél idősebbre véletlenül se. De nem a méret és a súly a legnagyobb korlát, ha egy toronydaru mindent fel bír emelni.
Azzal is számolnunk kell, hogy az idős fa a földlabdázással elveszíti vízfelszívásra alkalmas hajszálgyökérzetének egy részét, akkor vele párhuzamosan a lombjának ugyanakkora részét is el kell távolítani, hogy ne boruljon fel a gyökér-korona egyensúly.
S ekkor még nem beszéltünk a fák legrejtélyesebb tulajdonságáról, a mikorrhizáról.
Minden fa szimbiózisban él fonalgombákkal. A fonalgomba (mikor) és a hajszálgyökérzet (rhiza) érzékeny és máig kutatott kapcsolatokat alakít ki, amiből a fa és a gomba kölcsönösen profitálnak. A fa cukrokat, energiát ad át a gombáknak, a gombák segítik a vízfelvételt, foszfor felvételt, nyomelem felvételt, s olyan védelmi, immunerősítő anyagokat állítanak elő, amelyek segítik a fákat egészségben tartani. Sőt össze is kapcsolják a fákat a közeli társaikkal, így kolóniában tápanyagot tudnak cserélni, kisegítik egymást, azaz kommunikálnak, védik a másik egészségét is. Ez a wood wide web.
Emiatt a kiépült mikorrhiza hálózat miatt az idősebb fák már nem ültethetők át sikerrel. Az idő és a méret előrehaladtával bezárul az átültetési ablak.

Éppen ezért ne higgyen senki e bombasztikus képeknek. A japán trópusokon, ahol a növekedési erély és a regeneráció a sok csapadék miatt gyorsabb, elképzelhető, hogy nagyobb eséllyel lehet belevágni egy ekkora fánál még ott is több évig tartó becsomagolási folyamatba. Amelyet akkor is egy hatalmas átültetési sokk, fertőzésveszély, folyamatos leromlás, drasztikus lombkorona visszametszési kényszer és rossz esetben lassú agónia, halál követ. Mi azonban a sokkal szárazabb Kárpát-medencében élünk, ahol még az éghajlat sem áll az oldalunkon. Egy ilyen beavatkozással a szív alakú vagy elterülő gyökérzet hajszálgyökereinek annyi, így a mikorrhizának és az immunrendszernek is. Utána addig fog élni a fa, míg a tartalékait felemészti és a gyengültségi kórokozók is meg fogják találni. Ez sok esetben még hosszú éveket jelent. A műtét sikerült, a páciens elhalálozott.

Sokkal egyszerűbb ennél nem ott építeni, ahol az idős fa áll, hanem megadni neki a kellő tiszteletet. Az idős korban átültetett fák végső soron ugyanis nagyon drága fakivágásokká alakulhatnak át.

Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek