A rovat kizárólagos támogatója

A Fővárosi Önkormányzat az Európai Bizottság Magyarországi képviseletének támogatásával nemzetközi szakmai konferenciát rendezett a levegőminőség javításának lehetőségeiről Budapesten és az agglomerációban.

A rendezvényen a Fővárosi Önkormányzat munkatársai részletes adatokkal mutatták be a főváros térségének légszennyezettségét, míg az Európai Környezetvédelmi Ügynökség képviselője az európai uniós trendekről adott átfogó képet. Az Európai Bizottság képviselője a küszöbön álló európai szabályozási módosításokat ismertette, négy európai város (Bécs, Barcelona, Varsó és Milánó) önkormányzata pedig levegőminőséggel kapcsolatos kezdeményezéseiket mutatták be.

A szakmai konferencia aktualitását adja, hogy novemberben tette közzé az illetékes környezetvédelmi hatóság Budapest és környéke levegőminőségének javítását célzó intézkedési terv felülvizsgált verzióját, társadalmi véleményezésre. A Fővárosi Önkormányzat is eljuttatta a hatósághoz a dokumentummal kapcsolatos véleményét és javaslatait, emellett a mai szakmai rendezvénnyel is gazdagítani kívánta a levegőminőségi terv tartalmát.

Karácsony Gergely a levegőminőség javításának lehetőségeiről Budapesten és az agglomerációban konferencián 2022 01 27

Karácsony Gergely főpolgármester az eseményt megnyitó köszöntőjében kiemelte, hogy a légszennyezés alakulásában az egyik leveszélyesebb trend az intenzív autóforgalom növekedése, amelyet a budapesti agglomeráció terjeszkedése is gerjeszt. Emellett részben az energiaszegénység miatt, részben az ismerethiányból is adódóan súlyos probléma a nem megfelelő tüzelőanyagok használata, a kerti zöldhulladék égetés a külvárosi területeken és az agglomerációban (ami azonban a légköri folyamatok miatt Budapestet is sújtja).

Ámon Ada, a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője elmondta, hogy a konferencia célja a problémák közös megfogalmazása, és erről a közös alapról a megoldások felé való elindulás, és mindezek megjelenítése a budapesti levegőminőség-javítási tervben. A városi légszennyezés a legtöbb esetben csak részben keletkezik az adott városban, igen jelentős részben a városon, sőt az adott országon kívüli szennyező forrásokból kerül a levegőbe a szennyezés. Ezért fontos, hogy az összes ország összes szereplője együttesen tegyen erőfeszítést az egészségesebb levegő megteremtése érdekében.

Ámon Ada a levegőminőség javításának lehetőségeiről Budapesten és az agglomerációban konferencián 2022 01 27

Catherine Ganzleben, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) Környezet és Egészség részlegének vezetője súlyos adatokkal húzta alá a helyzet komolyságát. Az Ügynökség adatai szerint az Európai Unióban minden évben nyolcból egy lakos valamilyen környezetszennyezéshez kapcsolható betegségben hal meg. Ezen belül a levegőszennyezéshez is többszázezer idő előtti haláleset kötődik: 40 ezer európai lakos a levegő nitrogén-dioxid-koncentrációja miatt, több mint 300 ezer európai pedig a szálló por-szennyezettség miatt hunyt el a tavalyi évben. Magyarországon nagyjából évi 10 ezerre tehető azok száma, akik a szálló por szennyezéshez kötődő betegségekben halnak meg. Az Ügynökség interaktív térképen publikálja a 4000 európai mérőállomás aktuális légszennyezési adatait, ami már letölthető mobil-applikáción is elérhető (European Air Quality Index).

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője hangsúlyozta, hogy az Európai Unió a szabályozási keretrendszer, és egységes légszennyezettségi határértékek kidolgozásával támogatja a tagországokat, amelyeket mindenkinek be kell tartania, ugyanakkor a helyi sajátosságoknak leginkább megfelelő intézkedések kialakításában a tagországok és a helyi önkormányzatok szabadon dönthetnek.

Francois Wakenhut, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága Tiszta Levegő részlegének vezetője elmondta, hogy a légszennyezettségi szabályozások megsértése miatt jelenleg 18 tagország ellen folyik kötelezettségszegési eljárás. Magyarország ellen amiatt indult eljárás, hogy szálló por (PM10) szintje számos mérőállomáson (többek között Budapesten is) túllépte az EU-s egészségügyi határértéket. Az Európai Bizottság éppen gőzerővel dolgozik az uniós határértékek felülvizsgálatán és átalakításán, hiszen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavaly új, a korábbinál jelentősen szigorúbb ajánlást fogalmazott meg az egészségügyi határértékek terén. 2023-ban várható az új EU-direktíva elfogadása. Hangsúlyozta, hogy az uniós források jelentős részéből a tagországok levegőminőség-javítási intézkedéseket is finanszírozhatnak.

A szakértők elmondása szerint a WHO által ajánlott szigorúbb követelményszintek betartása Budapest és Magyarország mellett a legtöbb tagországot kihívás elé állítanák. Ezt megerősítették az előadó városok is, sőt, nem titkolták, hogy az aktuális határértékek tartása sem egyszerű feladat. Rövid esettanulmányokkal illusztrálták, hogy önkormányzatuk milyen intézkedések révén igyekszik javítani a levegő minőségét.

Bécs városvezetése kiemelten kezeli a közösségi közlekedés fejlesztését, nem csak a járműpark és a járatsűrűség tekintetében, hanem nagyon fontosnak tartják, hogy a bécsiek elérhető áron jussanak a szolgáltatáshoz. Az  éves bérlet ára Bécsben 365 euró, ami nagyjából ugyan megegyezik a budapesti bérlet árával, ugyanakkor a vásárlóerőt, kereseti viszonyokat figyelembe véve arányaiban jóval kedvezőbb.

bécsi mobilitási pont WienMobil David Bohmann PID

Barcelona 2020-ban vezette be az alacsony kibocsátású zóna rendszerét, ami azt jelenti, hogy a legszennyezőbb járműtípusok nem hajthatnak be a városba munkanapokon 7 és 20 óra között. Emellett ún. szuperblokkokat alakítanak ki a város területén, ahol a blokkokon belül a belső utcákat elzárják az autóforgalom elől. Kiemelték, hogy az elmúlt években az intenzív kommunikációs kampányoknak köszönhetően érezhetően nőtt a városlakók tudatossága.

Varsóban a meglévő mérőállomások számát idén tavasszal 165 kiegészítő mérési ponttal növelik, amelyeknek egyharmada az agglomerációban lesz kihelyezve, ezzel reményeik szerint pontosabb képet kapnak a környező települések levegőminőségéről is. Folyamatban van a szenes tüzelőberendezések cseréje is: eddig 4300 kályhát illetve kazánt cseréltek környezetbarátabbra, de még további 10 ezer berendezés cseréje szükséges.

Milánóban az épületenergetikai követelmények, és az autómentes városrészek kialakítása mellett kiemelt, nagyszabású program keretében 3 millió fa ültetését végzik el 2030-ig, ami a tervek szerint, folyamatosan zajlik.

Molnár Zsolt, a Főpolgármesteri Hivatal Környezeti Monitoring Osztályának vezetője a Budapesti Környezeti Állapotértékelés adatainak segítségével világította meg a budapesti légszennyezettség alakulását. Eszerint az utóbbi 10-15 évben a kezdetben gyorsabban javuló, majd inkább stagnáló trend alakult ki. A levegő szálló por PM10 szintje a fővárosban az elmúlt években – Európához hasonlóan – javuló tendenciát mutatott: 2020-ban 317 olyan nap volt, amikor a napi mért érték mind a 12 budapesti mérőállomáson megfelelt az EU követelményértéknek. A PM2,5 mérési eredmények eddig minden értékelhető mérőponton megfeleltek a vonatkozó EU-s irányelvnek. Ugyanakkor a budapesti levegő a szálló por szennyezettsége alapján Európában inkább csak az alsó középmezőnybe sorolható: kedvezőbb a helyzet, mint Belgrádban, Bukarestben vagy Varsóban , de rosszabb, mint Bécsben, Párizsban, Münchenben vagy Barcelonában. Az elsősorban közekedési eredetű nitrogén-dioxid szint a 2005-től tapasztalt javulást követően 2012 óta változatlan, illetve megfigyelhető, hogy míg korábban elkülönült a belváros és a peremkerületek nitrogén-dioxid szennyezettségi állapota, addig az utóbbi években egyre kevésbé.

kép: Sarkadi Péter greenfo

Lőcsei-Tóth Kinga, a Fővárosi Önkormányzat, Klímaügyi Koordinációs Osztályának vezetője ismertette a Fővárosi Önkormányzat mintaprojektjeit, amelyek a HungaAIRy projekt keretében zajlanak. Ezek közül kiemelhető a Zöld Budapest Tanácsadó Iroda, amely kettős funkciót lát el. Egyrészt a HungAIRy projekt ökomenedzserei tanácsadást nyújtanak a helyes fűtési technikákról, a komposztálásról, és tájékoztatást adnak a levegőminőség javítását célzó hazai és uniós pályázatokról. Az iroda emellett otthont ad a RenoPont Energetikai Otthonfelújítási Központnak is, ahol a lakástulajdonosok egy egyablakos tanácsadó rendszerén keresztül teljes körű tanácsadást kaphatnak lakásuk energetikai felújításának megvalósíthatóságáról. További tervezett mintabeavatkozások lesznek a következő években a közösségi komposztálási program, valamint a városi rakodási pontokhoz kapcsolódó online foglalási rendszer kialakítása a városi áruszállítás hatékonyabbá tétele érdekében.
Zöld Budapest Tanácsadó Iroda nyílt a Városházán

Budapest és térsége levegőminőség javítását célzó intézkedési tervvel kapcsolatban két előadás foglalkozott. Dr Orbán Hunor, az Agrárminisztérium Környezetmegőrzési Főosztályának vezetője ismertette a jogszabályi kereteket, azaz hogy milyen esetben kell ilyen tervet készítenie az illetékes környezetvédelmi hatóságnak (Budapest esetében ez a Pest Megyei Kormányhivatal). Emellett felvázolta a jelenlegi gyenge pontokat, amelyekre az Európai Bizottság is felhívta hazánk és más tagországok figyelmét is: eszerint a tervek végrehajtása, ennek számon kérése jelenleg nem megfelelő, kevés az erőforrás mind a megvalósítás, mind a tervezés tekintetében, pl. szükség lenne az OMSZ adatainak, levegőminőségi modelljeinek és kibocsátási leltárainak fejlesztésére.

Fehérvári Mihály, a Fővárosi Önkormányzat HungAIRy projektjének vezetője röviden összefoglalta a Fővárosi Önkormányzat javaslatait a budapesti levegőminőségi tervvel kapcsolatban. Ennek egyik fő pontja, hogy legalább 3-5 évente mindenképpen szükségesnek tartják az intézkedési terv felülvizsgálatát, szakemberek széles körű bevonása mellett. A részletes javaslatcsomagot a Főváros eljuttatta a Kormányhivatalhoz.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek