A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: Védegylet

A civil szervezet meglepődve fogadta Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa sajtóközleményét és nyilatkozatait az Alaptörvényről.

A zöld ombudsman, aki az egyik legaktívabb kritikusa volt a készülő új alkotmánynak, annak aláírása után, elsőként megszólalva, egy minden mondatában dicsérő szöveget adott ki. Az ombudsman szerint az Alaptörvény megerősíti, sőt, magasabb szintre emeli a hatályos Alkotmányban megfogalmazott, a környezetvédelemmel kapcsolatos jogokat és állami felelősségeket.

Elkészítettük az Alaptörvény első, gyors értékelését, és nem tudjuk osztani Fülöp ombudsman lelkesedését, még akkor sem, ha csupán a környezeti fenntarthatóság szempontjából vizsgáljuk.

Aggasztó pontokat látunk az Alaptörvényben, mint a jövő nemzedékek ombudsmanjának beolvasztása, a társadalmi részvétel, így a környezetvédelmi részvétel, és a keretet adó demokratikus berendezkedés korlátozása.

Fülöp Sándornak az Alaptörvényt üdvözlő közleménye nem említi a fenntarthatóság szempontjából az egyik legnagyobb visszalépést, a saját hivatalának, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa intézményének (JNO) beolvasztását egy általános ombudsmani hivatalba.

Visszakerült ugyan a szövegbe, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát továbbra is az Országgyűlés választja, de nem a köztársasági elnök jelöli majd – kérdéses még, hogy ki. Továbbá a JNO-nak nem lesz indítványozási joga az Alkotmánybíróságnál, nem lesz beszámolási joga az Országgyűlés előtt, a képviselők se intézhetnek közvetlenül kérdést hozzá, és végül nem fordulhat a JNO-hoz panasszal az eljárását kezdeményezve bármely állampolgár, mint eddig. Fülöp Sándor maga is szorgalmazta korábban, hogy ezek szerepeljenek az Alaptörvényben, de ugyanúgy nem kerültek bele, mint más javaslatai sem, így például az „elővigyázatosság”, a „megelőzés”, valamint az „integráció” elve, vagy az, hogy törvényben meghatározott keretek között mindenkinek joga legyen a környezetét érintő döntésekben való részvételhez.

Az új alkotmány áprilisi tervezetében még szerepelt a „természetes környezet”, és az „épített környezet” fogalma, ám a megszavazott Alaptörvényben – nem ismert okokból – már csupán a „környezet” kifejezés szerepel, így ezek nevesített védelme megszűnt, ami visszalépés környezetvédelmi tekintetben.

Nem lehetséges úgy vizsgálni az Alaptörvényt, hogy hallgatunk a környezet- és természetvédelem biztosításában kulcsszerepet játszó civil fellépés korlátozásáról.

Ilyen korlátozás, hogy az Alaptörvényből kikerült, miszerint a kormány köteles a közösségi célok érdekében együttműködni a társadalomban létrejövő szervezetekkel, vagy, hogy a hatóságok kötelesek minden esetben megindokolni a döntéseiket. Eltűnt az Alaptörvényből polgári kezdeményezés intézménye, amelynek nemrégiben az Európai Unió éppen a saját szintjén is teret adott, túllépve a tagállami kereteken.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy az Alaptörvény a társadalmi részvétellel együtt az ennek keretet adó demokratikus intézményrendszert is visszabontja.

Korlátozza például az Alkotmánybíróságot, hogy saját kezdeményezéséből értelmezze az Alaptörvényt és a majdani sarkalatos törvényeket – például környezetvédelmi kérdésekben. Ahogyan abban is, hogy jogalkotói mulasztás esetén alaptörvény-ellenességet állapítson meg, vagy megszüntesse a hatásköri összeütközést az egyes állami szervek és más szervek vagy önkormányzatok között. Végül az állampolgárok joga is megszűnt, hogy megkötés nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak, ha egy jogszabályt alkotmányellenesnek vélnek például a környezetvédelmi szempontból.

A zöld ombudsman szerint „az Alaptörvény példamutató módon kiterjeszti a fenntarthatóság és a jövő nemzedékek védelme szempontjait Magyarország költségvetési gazdálkodására és külpolitikájára.” Ebben Sólyom László egykori államfő álláspontjával értünk egyet, aki mindezt az egyik legjelentősebb visszalépésnek látja és "fájdalmas cinizmusról” beszél, hiszen az Alaptörvény említett része korlátozza az Alkotmánybíróság hatáskörét és a visszaállítását az ország eladósodottságának alakulásához köti.

A közös ügyeink intézése, a politika, értékek vitája, morális kérdés. Ma Magyarországon az új alkotmány fokozottan morális kérdéssé vált, hiszen mind a létrejötte, mind a tartalma sérti a társadalom számos csoportját és egészét. Érzékelhető a törekvés, hogy ne az állampolgároknak legyenek jogai, hanem az államnak szabadon értelmezhető feladatai. Az Alaptörvény illeszkedik a kormánypártok eddigi politikájához, amely során a saját érdekeiknek rendelik alá az államszervezetet és a társadalmat. Ettől a politikai kontextustól egyetlen közügyekben jelentős súllyal föllépő felelős szereplő, így egy ombudsman sem függetlenítheti magát.

Fülöp Sándor ombudsman példamutatóan vezette a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa hivatalát, amely a Védegylet kezdeményezésére 2007-ben létrejött. Úgy látjuk fáradhatatlanul dolgozik, hogy a lefokozott, beolvasztott hivatalban maradjon valami az egykoriból. Mi mégis fontosnak érezzük kiemelni, hogy az Alaptörvény összességében nem üdvözölhető zöld szempontból. Innen nézve is csak olyan, mint amilyennek Sólyom László jellemezte: egy alkotmány, amellyel „sajnos valódi bajok is vannak”.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek