A rovat kizárólagos támogatója

Tarvágással irtottak ki egy Tisza menti védett területen álló, idős ártéri ligeterdőt. A vízügy kezelésében lévő, kilencven év körüli erdő kitermelése szabálytalanul zajlott és súlyosan természetkárosító hatással bír – állítja a WWF. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság másként látja. Erre meg a WWF reagált.

A Tiszaug határában történt tarvágásra az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak nem volt engedélye. A védett területen álló idős nyárfák illegális kitermelése annak a hullámtérrendezési koncepciónak a részeként zajlott, mely szerint a folyók hullámterét az esetleges árvizek levezetését elősegítő lefolyási sávok szerint kell kialakítani. A “VTT Hullámtér rendezése a Közép-Tiszán” című projekt tiszaugi helyszínén a tarvágás következtében nem csak a közel évszázados fákat pusztították el, de felszámolták az itt élő értékes állatvilág, köztük a védett feketególyák élőhelyét is. A Magyarországon és az egész Tisza vízgyűjtőn ritkaságnak számító idős, ártéri erdő helyén most Mordorra emlékeztető pusztaság fogadja az ide érkezőt.

Kajner Péter, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője és az ártéri erdő hűlt helye Tiszaug határában

Magyarországon az ártéri ligeterdők a leginkább veszélyben lévő erdei élőhelyek közé tartoznak. Területük a folyószabályozások előtti kiterjedés kevesebb mint 1%-ára zsugorodott össze, idős erdőket szinte alig találunk köztük. A még megmaradt védett állományaikat pedig nagymértékben fenyegeti a nem őshonos özönfajok térnyerése.

Fenntarthatatlan árvízkezelés

A WWF Magyarország korábban is tiltakozott a hullámtérrendezés koncepciója ellen, ami a vízlevezetési sávok kialakítását helyezi előtérbe más, természetbarát megoldásokkal szemben. 2017-ben a szervezet felemelte szavát az erdőtörvény módosítása ellen is, amely lehetővé teszi, hogy árvízvédelmi rendeltetés okán a védett erdőkben drasztikus beavatkozások történhessenek.

“A 2020. januárban történt tarvágás felhívja a figyelmet arra, hogy az árvízi kockázatkezelés jelenlegi gyakorlata természetkárosító módszereket is tartalmaz” – mondta Kajner Péter, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője. A hullámterek kezelését a részletes jogszabályi keretek kidolgozása nélkül végzik. “Az ártéri ligeterdők és a vizes élőhelyek jelentős része a hullámterekre, azaz a folyók menti töltések közé szorultak vissza, az egykori nagy kiterjedésű árterek helyén főként mezőgazdasági területeket hoztak létre. A hullámterek a szabadba vágyó lakosság kedvelt célpontjai, többségük egyben Natura 2000-es vagy országos védelem alatt álló természeti terület, értékes élővilággal. A növényzetre viszont a vízügyi ágazat jellemzően az árvíz levonulását akadályozó tényezőként tekint. Emiatt látszólag elkerülhetetlen, hogy az árvízi védekezés konfliktusban álljon más szempontokkal, a természetvédelemmel vagy a vízmegtartással” – szögezte le a szakember.

A WWF Magyarország sürgeti a tarvágás felelőseinek azonosítását és a jogszabály szerinti büntetés kiszabását. A fák kivágásával járó árvízkockázat csökkentése sok esetben nem feltétlenül az emberi élet és a települések megóvását, hanem gyenge minőségű termőföldek védelmét szolgálja. A tiszaugi erdő egy fenntarthatatlan árvízkezelési gyakorlat áldozata. “Ez a helyzet csak akkor rendezhető, ha több teret adunk a folyóknak. Ki kell lépni az árvízvédelmi töltéseken kívülre, irányított módon teret kell adni a folyóknak és a víznek a tájban. Erre van szükség a klímaváltozás szempontjából is, ami hazánkat egyre súlyosabb aszállyal és szárazsággal fenyegeti” – összegezte a WWF Magyarország álláspontját Kajner Péter.

Sajnálatos, hogy miközben a különböző faültetési mozgalmak egyre nagyobb figyelmet kapnak országszerte, addig az ökológiai és klímavédelmi szempontból is kiemelten fontos természetes, idős erdeink védelmét még mindig nem vesszük komolyan.

Fotók: WWF Magyarország. 


Az Országos Vízügyi Főigazgatóság  közleménye a hírrel kapcsolatban

Valótlan, minden alapot nélkülöző információkat közölnek egyes sajtóorgánumok a lakiteleki és a tiszaugi hullámtéri fakitermelésekkel kapcsolatban, ezért azokról az Országos Vízügyi Igazgatóság az alábbi hiteles tájékoztatást adja.

A WWF Magyarország alaptalanul állítja, hogy a „vízügy kezelésében lévő, 90 év körüli erdő kitermelése szabálytalanul zajlott le és súlyosan természetkárosító hatással bír”.
Az OVF és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság csaknem két éves eljárás után kapta meg a szükséges engedélyeket, miután eleget tett az illetékes hatósági előírásoknak, helyszíni bejárásokkal, valamint egyeztetésekkel gondoskodott arról, hogy az erdőrészlet szakszerűen megújuljon, illetve a növekvő árvizek levezetése miatt szükséges gyepfelület kialakítása megtörténjen.
A vízügyi igazgatóság az árvízvédelmi célú beruházás keretében véghasználati lehetőséggel élt, ami azt jelenti, hogy a kivágott idős, puhafás állomány helyére facsemetéket ültet. Az engedély keretében az erdészeti hatóságnak belejelentettük a tevékenységet 2019 és 2020 évekre. A véghasználatot azért indítottuk el, hogy a beruházás végére már felújított erdőállomány legyen a területen, ne a fejlesztés befejezését követően kezdődjön meg a fák döntése.

Annak érdekében, hogy a védett fajokban okozott kár a lehető legkisebb legyen, 2020. január 8-án a Nemzeti Park munkatársaival helyszíni bejárást tartottunk. Az odús fatörzseket megjelöltük azért, hogy azokat a jogszabály által előírt módon visszahagyjuk a területen. Az egyik erdőrészlet természetes felújítással érintett, tehát mag- és sarjeredetű újulatra alapozzák az erdőfelújítást.

Nem értünk egyet a WWF azon állításaival sem, hogy az árvizek levezetése egyszerűen megoldható az árvízi töltéseken kívül. Ez a kijelentés nem mérlegeli, hogy milyen következményekkel jár a művelt területek csökkenése, és az árvizek miatt milyen veszélynek van kitéve a lakosság, valamint a védett vagyoni érték. Az elmúlt 20 évben a Vásárhelyi Terv keretében épült tározók tapasztalatai alapján pontosan meghatározhatóak azok a helyszínek, ahol reálisan és gazdaságosan van lehetőség a hullámterek bővítésére.

Tiszaug esetében az érintett szakaszon a Köröszugi öblözetben mintegy 60.000 ezer ember él. A mentesített ártéren a magas kockázatú árvízzel veszélyeztetett területek aránya 78%. A kezeletlen hullámtér és feltöltődés miatt több mint egy métert emelkedtek az árvízszintek az elmúlt 40 évben. Ilyen mértékben nem emelhetők a töltések, szükség van tározókra, természetvédelmi céllal is használható árvízvédelmi levezető sávokra, és ahol lehet, a hullámterek bővítésére, ahogy ez legutóbb Vásárosnamény térségében történt. A szakembereink az egyes beavatkozásokat az Európai Unió árvízi kockázatkezelésével összhangban életvédelmi, gazdasági, természetvédelmi értékek alapján mérlegelik és optimalizálják.
A fentiek tükrében a WWF Magyarország véleménye nem más, mint megalapozatlan vádaskodás és a megfelelő szakértelem hiányában tett nyilatkozat – olvasható az OVF honlapján.

A WWF viszontreagált az OVF közleményére:  “Állításunkat, mely szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság illegális fakitermelést végzett, a Jász-
Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal tájékoztatására alapozzuk” >>>

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek