A rovat kizárólagos támogatója

Ma a kormánypártok nem támogatták a parlamentben Sallai R. Benedek zöldfelületek védelmével összefüggő törvénymódosító indítványát, így elvérzett a parkvédő javaslat.

Néhány példa a tömeges fakivágásokra:
– Városliget-Múzeumliget projekt: több száz fa (600-800 db?) – a végleges tervek/számok még nem ismertek
– Orczy kert- Ludovika Campus beruházás: A parkban 2013. októberében már kivágtak 131 fát; a mostani tét további 145 fa, amelyre vágási engedély van (de lehet, hogy „csak” 101 esik áldozatul)
– Római part- mobil gát: 1500 fa, és megszűnik a természetes parti föveny 3 km-en
– József Nádor tér-mélygarázs: 24 fa (gyakorlatilag az összes)
– Kossuth tér-mélygarázs: több mint 200 fa
– Széll Kálmán tér: ott is szinte minden fát kivágtak, az újak egy része pusztul
– Dagály uszoda: kb. 100 fa (a 2017-es vizes világbajnokság építkezése miatt)

A fakivágások rendre termőhelyükhöz már alkalmazkodott, idős állományt érintenek. A pótlásukra szánt, ún. várostűrő csemeteállomány pedig sem ökológiai kapacitásban, sem biológiai sokféleségben, sem közjóléti funkcióiban nem tudja pótolni a kivágott fákat. Arról nem is beszélve, hogy a fakivágások ideje és módja ellen is merültek fel kifogások. Tiltakozott pl. a költési időben történő fővárosi fakivágások ellen a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

De ez a tendencia ma már nem csak az ostoba fővárosi városvezetés sajátja, egyre több helyen tapasztaltunk ilyet vidéki településeken is.

Ennek érdekében nyújtottam be az "egyes törvényeknek a városi közparkok és települési zöldterületek védelme érdekében szükséges módosításáról" szóló törvényjavaslatot (T/11321. szám) önálló indítványként. A javaslat a törvény erejénél fogva természeti védelem alatt álló területek körét kiegészíti nem invazív faállományokkal rendelkező közparkokkal és az 500 négyzetméter feletti települési zöldterületekkel, valamint azáltal, hogy megszünteti annak lehetőségét, hogy az érintett zöldterületek kiüresített eljárásrend áldozataivá váljanak nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás címén – írta az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke FB oldalán. 

A javaslat átfogóbb a korábbi javaslatoknál, mert gyakorlatilag ex lege területté nyilvánít minden nagyobb települési zöldfelületet.

Indoklás:

Budapest Városfejlesztési Koncepciója szerint az 1 főre eső közhasználatú zöldfelület a fővárosban 5,4m2. A WHO ajánlása ezzel szemben 9m2/fő.
A felszínborítási adatok alapján városi zöldterület Budapest 2,7%-a; Prága 5,8%-a; Bécs 4,4%-a; Berlin 5,5%-a.
A zöldterületek aránya a fővárosban európai összehasonlításban tehát kb. a fele, mint az említett városokban. Az Egészségügyi Világszervezet modellszámításai szerint a tavalyi évben, november végéig, a légszennyezettségi adatok alapján, Budapesten mintegy 1.700 ember, Debrecenben 230, Miskolcon közel 200 ember idő előtti halála hozható összefüggésbe a szálló porral.
Magyarországon évente 13 ezer embert veszítünk a légszennyezettség következtében.
A zöldfelületeknek, fáknak kiemelt szerepe van a levegőtisztaság javításában.
Nem értem, hogy ez miért sérti a kormánypártok érdekét, de nem lettem újra eredményes törekvésemmel. – zárta bejegyzését a politikus.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás