A rovat kizárólagos támogatója

A Greenpeace értetlenül áll a kormány álláspontja előtt, miszerint nem támogatják a méhekre világszerte veszélyes vegyi anyagok európai uniós betiltását. A hétvégén több mint száz zöld szervezet részvételével tartott országos találkozón a résztvevők is egyhangúlag arra szólították fel a kormányt, hogy kezdeményezze a beporzókra veszélyes vegyi anyagok korlátozását.

„Magyarországon nem fordult elő méhpusztulás a neonikotinoid tartalmú csávázószerek használatakor, ezt alátámasztják az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vizsgálatai” – magyarázta közleményében a Vidékfejlesztési Minisztérium azt a döntést, hogy miért nem támogatta az Európai Bizottság nemzetközi tanulmányokra és tapasztalatokra támaszkodó tilalmi javaslatát.

Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag szakértőjének álláspontja szerint: “A mai napig nem voltak olyan átfogó vizsgálatok Magyarországon, melyek cáfolták az uniós tilalom alapját jelentő vizsgálatok hazai érvényességét. Szintén nem vizsgálták a szóban forgó vegyszerek halálos dózis alatti hatását, a légzési zavarok, romló immunrendszer és memóriazavar méhpusztulásban betöltött szerepét.”

Simon Gergely a zöld OT méhészeti szekciójánSimon Gergely a zöld OT méhészeti szekcióján

Tömöri Balázs kampányfelelős elmondta: „A Greenpeace szerint minden okunk megvan azt gondolni, hogy a neonikotinodok itthon is ugyanúgy hatnak a méhekre, mint a világon bárhol, ezért az elővigyázatosság elve alapján korlátozni kell e szerek használatát. A méhek és más beporzók védelme sokkal fontosabb ügy annál, minthogy minden egyes ország tudományos eredményeit úgy várjuk meg, hogy közben forgalomban vannak a veszélyes szerek. Ez az időhúzás kizárólag az érintett két agrárvegyipari óriáscégnek jó."

Tömöri Balázs az Országos Talákozó méhészeti szekciójánTömöri Balázs az Országos Talákozó méhészeti szekcióján

A Greenpeace felhívja a figyelmet arra is, hogy a Minisztérium a döntéshez a szabadföldi kutatásokat hiányolta, amelyek közül több is szerepel a tilalom alapját adó EFSA dokumentációkban.

A tét hatalmas, hiszen a beporzóknak köszönhetünk minden harmadik falat ételt, a mezőgazdaságban végzett „munkájuk” gazdasági értéke pedig uniós szinten a legújabb kutatások szerint évente 22 milliárd euróra becsülhető. Ráadásul a neonikotinoid csávázószerek használatát már betiltó országokban elmaradt az az agrárválság, amit a leginkább érintett agrár-vegyipari óriáscégek vizionáltak. Olaszországban, ahol szintén a hazánkban jellemző kártevők ellen kell védekezniük a gazdáknak, az évek óta létező tilalmat a pozitív eredmények után éppen ez év elején hosszabbították meg. A nemzeti szintű tilalmat korábban már bevezető Szlovénia és Franciaország is támogatta az uniós szintű korlátozást.

 

A Környezet- és Természetvédő Szervezetek 23. Országos Találkozójának állásfoglalása méhek és más beporzók védelméről

Európa-szerte mintegy 20%-kal csökkent a házi méh állománya az elmúlt években, mely több okra vezethető vissza. A klímaváltozás, az atkák és gombás betegségek térnyerése, a nagy vegyszerhasználattal és a monokultúrák terjedésével járó nagyüzemi mezőgazdaság, a genetikai változatosság csökkenése mind méhegészségügyi kockázatot jelenthetnek a méhek és más beporzók számára. A rovarok általi beporzás az európai mezőgazdaság számára hozzávetőlegesen 22 milliárd euró értéket jelent [1].

A Környezet- és Természetvédő Szervezetek 23. Országos Találkozója a biodiverzitás és a kulcsfontosságú haszonnövényeinket beporzó rovarok védelme érdekében támogatja a méhek és más beporzók egészségét veszélyeztető anyagok és mezőgazdasági módszerek használatának korlátozását.

Régi méhkaptárak a Gödöllői Méhészeti GyűjteménybenRégi méhkasok a Gödöllői Méhészeti Gyűjteményben

Ennek értelmében sürgetjük a mindenkori magyar kormányt, hogy:
1. támogassa az Európai Bizottság azon javaslatát [2], mely 3 neonikotinoid rovarölőszer (imidakloprid, klotinaidin, tiametoxám) kukorica, napraforgó és repce kulturákban csávázószerként való használatának felfüggesztését célozza, mivel e neonikotinoidokat a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem lehet biztonságosan csávázószerként használni méhek számára attraktív növények esetén;
2. támogassa fokozottan a beporzókra leselkedő veszélyek vizsgálatát, kutatását;
3. beporzókat érintő kérdések esetén alkalmazza az elővigyázatosság elvét, azaz csak olyan agrokemikáliák használatát engedélyezzék, melyekről bizonyított, hogy megfelelő használat mellett a beporzókra nem káros;
4. kezdeményezze a haszon- és vadon élő növények beporzását végző élőlények védelme szempontjából fontos teendők összegyűjtését egy nemzeti beporzóvédelmi akciótervbe illetve a releváns ágazati stratégiákba, mely alapján készülő jogszabályok garantálják a beporzók védelmét.
5. támogassa a Közös Agrárpolitika zöldítése kapcsán az “ökológiai fókuszterület” bevezetését, mely a beporzók érdekeit is szolgálja.

Gödöllő, 2013.03.24.

Jegyzetek:
[1] Európai Bizottság, Méhészet és méztermelés:
http://ec.europa.eu/food/animal/liveanimals/bees/index_en.print.htm
[2] Az Európai Bizottság javaslatának alapja az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) értékelése a neonikotinoidokról:
http://www.efsa.europa.eu/en/press/news/130116.htm
 

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek