Az ÁNTSZ hivatalos Facebook oldalán jelentette be, hogy véget ért a 2013-as parlagfű pollenszezon. Egy kis visszatekintés az idei virágpor- és pollenszezonra.
Az ÁNTSZ adatai alapján az idei parlagfű-szezon enyhébb volt a tavalyinál, de bizakodásra nincs ok, nem a parlagfű területe csökkent, hanem az időjárás volt kegyes hozzánk. Magyarországon becslések szerint mintegy egy millió ember szenved a parlagfű virágpora miatt, de az adatok nem túl megbízhatóak, nagyon sok a nem regisztrált allergiás. A becslések szerint ugyanis minden negyedik ember allergiás hazánkban valamire: virágporra, macskaszőrre, ételre, vagy gyógyszerre. Az allergiások aránya drámai mértékben emelkedik, az elmúlt tíz évben megduplázódott az allergiások száma, és ha a tendencia így folytatódik tíz év múlva az ország fele tüsszögni fog.
Az allergiások közül kiemelkedik a virágporra allergiások száma, és ezek közül is kitüntetett helyet foglalnak el a parlagfű allergiások, de kár lenne ezt a növényt bűnbaknak kikiáltani. Az probléma gyökere ugyanis nem a parlagfű és annak virágpora, hanem megváltozott életmódunk.
A parlagfű és virágpora
Az ürömlevelű parlagfű, tudományos nevén Ambrosia Artemisiifolia Észak-Amerikában őshonos. Az Amrobisa nemzettség kb. 40 faja ismert és ezek közül csak kettő fordul elő Európában, ott is csupán a mediterrán térségekben. Őshazája vélhetően az Arizona állambeli Sonara sivatag. Innen terjedt el, robbanásszerű megjelenése azonban egyértelműen az ember talajbolygató tevékenységéhez köthető. A mérsékelt égövet szereti a legjobban, a trópusokon egyáltalán nem fordul elő ez a virág, északi határa az 50. szélességi kör körül van. A mediterrán térségben is igen ritka, mivel nem kedveli a száraz talajt és levegőt. Az ideális számára a hosszú és meleg nappalok, és bőséges nyári csapadék. Ez alapján hazánk remek terepe a parlagfűnek, bár az aszályos periódusokat nálunk is nehezen viseli. Ilyenkor kisebbre nő, és a virágpor mennyisége is lényegesen kevesebb.
Európában az 1800-as évek második felében jelent meg, Ibériában, Angliában, és innen terjedt el. Hazánkban az 1920-as évektől jegyezték fel. A parlagfű és virágja nem rendelésre érkezett, tehát nem szándékosan behozott növényről van szó, hanem az Észak-Amerikából érkező hajók hozták be, bár egyes herbáriumokban már korábban, az 1700-as években feltűnik, és ide vélhetően tudatosan hozatták meg a parlagfüvet. Európában szinte mindenütt megtalálható, de legelterjedtebb Franciaországban, Németországban, Közép-Európában, a Balkánon, Oroszország európai felében és Ukrajnában. A virágpor koncentrációja az európai polleninfo adatai szerint Dél-Franciaországban, a Kárpát-medencében és a Balkánon a legmagasabb.
A parlagfű és virágpora eleinte nem terjedt túl gyorsan. Az 1950-es évekre érte el a Duna vonalát, majd a szocialista-típusú mezőgazdaság áldásos tevékenysége nyomán robbanásszerűen terjed el az országban. A rendszerváltás idejére már szinte mindenütt nagy mennyiségben volt megtalálható. Különösen nagy a parlagfű koncentrációja a Nyírségben és Baranyában. Ennek mentén található az un. parlagfű-problématengely is, és jellemzően itt a legmagasabb a parlagfű virágjának koncentrációja is.
Az idei pollenszezon
Az idei szezon, azért volt gyengébb a szokásosnál, mert bár a tavaszi csapadék elegendő volt, azonban júniusban tartós szárazság köszöntött be, ami egész nyáron át kitartott, és ez visszafogta a növény növekedését, és ennek köszönhetően a virágpor koncentrációja sem érte el a korábbi magasságokat. Szintén kedvező volt az augusztus 20-án érkező hidegfront, amit tartós és szokatlanul korai ősz követett. A csapadék és a hideg időjárás együttesen tovább csökkentette a parlagfű virágporának koncentrációját.
Az októberi fagyok tovább gátolták a virágzást, az utána következő melegedés pedig már későn jött, és bár a hónap közepén kissé emelkedett a virágpor koncentráció, október végén az ÁNTSZ bejelentette a szezon végét. A kedvező időjárási helyzetet jól szemlélteti, hogy míg tavaly Nyíregyházán 876 pollenszemet mértek egy köbméter levegőben, addig az idei maximum csak 381 volt Békéscsabán. A hat fokozatú riasztási skálán idén csak a negyedik sötétbordó színig jutott a riasztás, míg tavaly fekete riasztás is volt érvényben.
Az allergia igazi oka?
A parlagfű és egyéb növények virágjának pollenje nem mindig okozott allergiát. Magát a jelenséget is csak az 1920-as években írták le német tudósok, az allergia nagy valószínűség szerint civilizációs eredetű. Bár a parlagfű irtása látványos, de valójában aligha kecsegtet valós eredményekkel. Az allergia kiváltója ugyanis bár közvetlenül a virágpor, de valójában egyéb okok állnak a háttérben.
A szakemberek több elméletet is felállítottak, amelyek mind a civilizációs okokat jelölnek meg. A higiénia elmélet szerint a mesterséges környezetben a gyermekek egyre sterilebb környezetben nőnek fel, és ez felnőttkorban immunrendszerüket túlérzékennyé teszi.
A második elmélet szerint a környezetben és a szervezetben lévő vegyi anyagok és a légszennyezettség együttesen váltja ki a túlzott immunreakciót a virágporral szemben. A harmadik elmélet pedig elsősorban a folyamatos stresszt teszi felelőssé az allergiás megbetegedések rohamos terjedéséért. Bár a pontos okokról vita van, az aligha kétséges, hogy nem a növények és azok virágpora az elsődleges oka az allergiának, hiszen ezek korábban is jelen voltak környezetünkben és nem okoztak allergiát. A fő ok a környezetszennyezés, és a nyugati-típusú életmód, és velejárói. A parlagfű irtása helyett tehát inkább a valós okokat kellene feltárni és felszámolni, hogy csökkenthető legyen az allergiások száma.
