A rovat kizárólagos támogatója

Az Orbán-kormány makacsul ismételgeti tudománytalan szélerőműellenes érveit. Egy, az ENSZ szakintézménye mintájára szerveződött hazai egyesület most négy napig igyekszik egy asztalhoz ültetni az éghajlatváltozás érintettjeit, de bírálattal nem élnek.
Hazánk széladottságai nem közelítik meg sem a Lengyel-síkságét, sem pedig Európa tengerparti területeiét – közölte tegnap Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese az LMP-s Schmuck Erzsébet és Ungár Péter a hazai szélerőműépítés ellehetetlenítési okait firtató írásbeli kérdésére. A két ellenzéki politikus emlékeztet: utoljára (amúgy a szociálliberális időszakban kiadott engedély alapján) 2011-ben épült Magyarországon szélerőmű, sőt az Orbán-kabinet 2016-ban ellehetetlenítette a további létesítéseket. A kormány azóta is élesen kiáll a tilalom mellett, még ha érveiket a tudomány egyértelműen cáfolja, illetve az éghajlat szempontjából lényegtelennek is ítéli.

Szakemberek egyre erőteljesebben hangsúlyozzák – ellátás-biztonsági és rezsicsökkentési okokból is – a szélerőmű-telepítések fontosságát, amire a világ többi állama is példát mutat. Schmuck Erzsébet és Ungár Péter – a Népszavához hasonlóan – felidézi, hogy – a máskor a kormányvonalhoz résmentesen igazodni igyekvő – Áder János köztársasági elnök három hete saját környezetvédelmi podcastjában mintegy mellékesen nyilvánvalónak nevezte a szélhasznosítás fokozásának szükségességét.

“Bizonyára Önök is jól tudják, hogy a napenergia hasznosításában kedvezőbbek a lehetőségeink” – folytatódik Schanda Tamás válasza. Jelenleg is üzemelnek szélerőművek Magyarországon – fűzi hozzá. A miniszterhelyettes eme – részben cáfolt, de a cél szemszögéből legalábbis kevéssé perdöntőnek ítélt – érveken túl csak a napelemek, a klímavédelem, a függetlenség, a “tiszta, okos, megfizethető” energia, a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés és az energiabiztonság politikai propaganda paneleit ismételte meg. (Szakértők szerint a szélerőmű-építések tilalma e célok mindegyikét veszélyezteti. Különösen szembeötlő a függetlenségi törekvésekkel kapcsolatos ellentmondás, hisz így a szélerőmű-áramot a környező országoktól kell vásárolni. A Nemzetközi Energiaügynökség vezető közgazdásza, Varró László épp múlt csütörtökön fogalmazta meg, hogy a magyar energiapolitika lemaradt a pont a közepes vagy gyengébb szélviszonyokra alapozó áramtermelésben áttörést felmutató nemzetközi fejleményektől.)

Idén 25 milliárd forintot szán a kormány az illegális hulladékhalmok eltávolítására – derült ki a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) szervezésében tegnap kezdődött, négy napos Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián az esemény védnöke, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bevezető előadásából. Tavaly a klíma- és természetvédelmi akcióterv keretében 14 milliárdot költöttek e célra. A tárcavezető főként már ismert éghajlatváltozás-ellenes terveiket ismertette. Közlése szerint a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia végső változatát idén dolgozzák ki. (Azt nem említette, hogy a teljes szén-dioxid-kibocsátás-mentesség elérésének 2050-ig szóló menetrendjével kecsegtető dokumentumot eredetileg 2020-ra ígérték, ám tavaly csak egy “tervezetet” küldtek Brüsszelbe. Igaz, szavai szerint az idei, végső anyagban érvényesítik például, hogy az EU – így Magyarország – 40 százalékról 55 százalékra növelte az 1990-es alapú kibocsátáscsökkentés 2030-as célját.)

A konferencia az éghajlatváltozásban érintett tudományterületek képviselői közötti párbeszédet mozdítaná elő – hangsúlyozta az esemény sajtóbeszélgetésén Ürge-Vorsatz Diana, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) üvegházgáz-kibocsátás korlátozásának lehetséges módszereit számszerűsítő, III-as számú munkacsoportja, valamint a szervezet mintájára másfél hónapja alakult Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület Egyesület (HuPCC) alelnöke, a CEU professzora.

Az IPCC és a HuPCC célja az éghajlatváltozás szempontjából legfontosabb tudományos munkák összegzése, de ennek alapján nem tüntetnek ki megfelelőként irányokat: előterjesztéseik a döntéshozók – elsősorban kormányok – munkáját segítik. A HuPCC úgynevezett Első Nemzeti Értékelő Jelentését 2023-ra készíti el. Alapelveikre hivatkozva kérdésünkre Ürge-Vorsatz Diana nem kívánt véleményt nyilvánítani az Orbán-kormány szélellenes, illetve atompárti energiapolitikáját illetően sem. A HuPCC anyagi bázisa még formálódik: alapvetőn közpénzekre számítanak, hisz – a tudományos munka függetlenségét biztosítva – az IPCC-t is kormányok támogatják – szögezte le felvetésünkre. Ürge-Vorsatz Dianához hasonlóan a konferencia más felszólalásaiból is kitűnt, hogy az előkészítésben oroszlánrészt vállalt a – közleményükben támogatóként is feltüntetett – ITM. A holnapig tartó online rendezvényen több százan szólalnak fel, a regisztrálók száma pedig megközelítette az ezret. Nyitóbeszédében a fővédnök, Áder János többek között Gábor Dénes Nobel-díjas tudósunkat idézte. Eszerint, míg “az emberiség eddig a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie”.

A terveknél gyorsabb napelemtelepítés
Tekintettel arra, hogy már ma 2 ezer MW-nyi napelem működik az országban, akár 2030 előtt is megvalósulhat a hazai napelemek eredetileg akkorra tervezett közel 6 ezer 500 MW-nyi összmérete – közölte a múlt héten Tóth Tamás elnökhelyettes Trend FM-nek adott nyilatkozatára hivatkozva a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A szakértő felhívta a figyelmet a napelem-támogatási pályázatokra beérkező áramár-ajánlatok jelentős esésére. Így hamarosan olyan napelemes erőművek állhatnak üzembe, amelyek már semminemű állami támogatást nem igényelnek és az áramot piaci áron értékesítve is nyereségre számíthatnak – vélekedett. A megújulók terjedése a teljes villamos-energia rendszer több százmilliárd forintos átalakítását is igényli – hangsúlyozta.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek