A Tel-Avivi Egyetem professzora, Yossi Leshem ornitológus azzal az ötlettel állt elő, hogy telepítsenek fészkelőhelyeket a mezőgazdasági területek közelébe, így az odaköltöző ragadozó madarak kordában tarthatják az elszaporodott rágcsálókat.
Az ötlet nem újkeletű: az 1980-as évek óta próbálkoznak hasonló megoldásokkal. Akkoriban már rájöttek, hogy a baglyok biológiai kártevőirtóként működhetnek a szántóföldeken és a gyümölcsösökben. Tömeges megjelenésük a termőföldek körül 9,4 százalékkal növelte a lucerna termésmennyiségét, így a gazdálkodók profitja is jóval nagyobb lett.
A baglyok évente 2000-6000 rágcsálót képesek elejteni, így ezzel a projekt során sikerült minimalizálni a vegyszerek használatát. Ez hozzájárul a levegő, a víz és a táplálék minőségének védelméhez, és ez bizony nem elhanyagolható szempont. A baglyok, mint a mezőgazdasági termés őrei Izrael után Jordánia, Ciprus, Görögország és Marokkó területét is meghódították, egyre több helyen veszik át a jól bevált gyakorlatot.
Arról, hogy ez a módszer hazánkban használható volna-e, Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője mondott véleményt. Szerinte az ötlet üdvözölendő, a szántók közel száz százalékához lehet és kellene is ilyen költést és a ragadozó madarak beülését segítő eszközöket kihelyezni.
