A szakemberek attól tartanak, hogy a gyógyturizmus meggondolatlan felfuttatása, a termálvízkincs túlságosan mohó kiaknázása hosszabb távon – a ’80-as évek bányászati vízkitermeléséhez hasonlóan – ismét hőforrásaink fokozatos hozamcsökkenését eredményezi. A gazdasági tárca egészségturizmus alprogramjának vezetője szerint alaptalanok az aggodalmak.
A bányászat miatt megcsappant vizű Hévízi tó ökológiai rehabilitációja még be sem fejeződött, nemrégiben mégis újabb termálkutak fúrását kezdték meg a tó közvetlen közelében. Információink szerint az engedélyt ehhez a vízügyi tárca annak ellenére hagyta jóvá, hogy a minisztérium legfontosabb tudományos, szakmai intézete, a Vituki Rt. ezzel ellentétes ajánlást adott ki. Hegedűs Mihály (FKGP) a döntést kifogásoló múlt heti parlamenti interpellációjára adott válaszában Fónagy János vízügyi miniszter azzal érvelt, hogy a két kút vízkivétele nem befolyásolja érdemben a tó vízhozamát.
Szakértők attól tartanak, hogy a Széchenyi terv keretében meghirdetett termálprogram során a távlati hatásokkal nem számoló vízhozamcsökkentő vagy minőségromlást eredményező beavatkozások történhetnek.
Idén állami forrásokból minden eddiginél több pénz, összesen 25 milliárd forint fordítható a turizmus fejlesztésére. Ezen belül is kiemelten nagy – 10 milliárd forint – a gyógyvizekre alapozó egészségturizmus 2001. évi kerete. A Széchenyi terv a jövő egyik legnagyobb bevételt hozó ágazatának tekinti a termálvízkincs kiaknázását, ezért a turizmusfejlesztési program keretében külön pályázati fejezetet hoztak létre a gyógyfürdők, illetve a kapcsolódó beruházások támogatására.
Információink szerint vállalkozások, települések sora jelezte már, hogy pénzt kér gyógyvizeinek kiaknázására, illetve a meglévő fürdő bővítésére.
“A termálvizek túlzott kitermelése az egységes hidraulikai rendszert alkotó vízkészletek mennyiségét olyan mértékben csökkentheti, hogy azok nemkivánatos folyamatokat eredményeznek” – áll a Vituki Rt. Hidrológiai Intézetének (VHI) közelmúltban készült jelentésében. A vizsgálat a használt termálvizek visszatáplálásának fontosságára is felhívja a figyelmet.
Liebe Pál, a VHI igazgatója szerint a további gyógyfürdők létesítése – különösen a karsztvidékeken (a Hévízi-tó, Harkány, Budapest és Eger térségében) alapos megfontolást igényel. A karsztos termálforrások érzékenyebbek a többi hévíznél. A vízbázisok védelméről szóló kormányrendeletben ezt figyelembe véve írták elő sérülékeny ásvány- és gyógyvízforrások közelében védőterület meghatározását. Ennek ellenére a jogszabály végrehajtására kidolgozott cselekvési programból már kimaradt a gyógyvizek védelme. Budapesten és Hévízen a dunántúli bányászati vízkivétel leállítása óta kedvező folyamatok indultak meg, de a regenerálódás még évtizedekig tarthat. Ezért is fontos, hogy ne történjen semmi, a helyreállt egyensúlyt megbontó beavatkozás – állítják a Hidrológiai Intézet szakértői. Nem ellenezzük a gyógyvizek kiaknázását, csupán a körültekintő, a környezetvédelmi megfontolásokat figyelembe vevő hasznosításuk fontosságára kívánjuk felhívni a figyelmet – hangsúlyozta Liebe Pál.
Maximálisan figyelembe veszszük a környezetvédelmi, távlati szempontokat – reagált az aggodalmakra Ruszinkó Ádám, a Gazdasági Minisztérium egészségturizmus alprogramjának a vezetője. Erre garanciát adnak – tette hozzá – a kötelező vízjogi engedélyek, amelyeknél számításba kell venni a felhasználás hatásait is. Ruszinkó hangsúlyozta: bár a termálturizmus és a vízügy érdekei nem mindig esnek teljesen egybe, komoly érdekellentétek nincsenek köztük. Ruszinkó hozzátette: hosszú távon szeretnék kiaknázni az egészségturizmusban rejlő lehetőségeket, ezért saját érdeküknek tekintik a gyógyvizek védelmét. Az új beruházások költségvetésébe beletervezik a környezetvédelmi programokat, köztük a használt vizek elhelyezésének árát.
A magas hőfokú és szennyezőanyag-tartalmú termálvizek a folyókba, tavakba jutva időnként súlyos terhelést jelentenek. A Vituki szerint úgy lehetne a továbbiakban a hasonló eseteket megelőzni, ha kötelezővé tennék a használt vizek visszasajtolását. Ilyen vagy hasonló eljárások bevezetésére a felszíni vizek védelméről szóló kormányrendelet megjelenése után nemsokára jogszabály kötelezi a felhasználókat.
Sajátos geológiai adottságainak – a földkéreg vékonyságának – köszönhetően a Kárpát-medence világviszonylatban is kiemelkedően gazdag geotermikus forrásokban. Az országban 1289 darab 30 Celsius-foknál melegebb vizet adó kutat tartanak nyilván. Egy részüket azonban már víznyomáscsökkenés, minőségromlás miatt nem használják, ténylegesen jelenleg 840 kút működik. Bár a hévízkutak közel 30 százalékát fürdésre használják, csak mintegy 80 vizét nyilvánították gyógyvízzé. A többit főleg fűtésre vagy különféle ipari célokra hasznosítják.
