Megkezdték a Velencei-tó vízpótlását két víztározóból. Ha enyhülést keresünk a vízben, inkább oda menjünk, mert a Balaton már 29 fokos, míg a Velencei-tó vize csak 27 fokig melegedett. Sosem volt még olyan forró június, mint az idei.
A Velencei-tó vízállása az optimális vízszint alá került, ezért a Pátkai- és a Zámolyi-tározóból ma megkezdődött a vízpótlás – közölte a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A Velencei-tó vízállása tegnapelőtt, hétfőn 140 centiméter volt, ami 15 centiméterrel maradt el az erre az időszakra előírt optimális vízszinttől. A Pátkai-tározó vízszintje ugyanezen a napon 622, míg a Zámolyi-tározó vízállása 456 centiméter volt – tették hozzá.
A vízpótlás célja a Velencei-tó apadásának mérséklése a nyári idegenforgalmi időszakban, illetve a tó vízállásának az időszakra előírt vízszint közelében történő tartása. A Balaton ugyan nem apad vészesen, de a meteorológiai szolgálat a honlapján azt írja, hogy Siófoknál 29 fokos, míg a Velencei-tó Agárdnál 27 fokig melegedett.
Sosem volt még olyan forró június, mint az idei
A trend eléggé aggasztó: az 1880-as évek, azaz a mérések kezdete óta 2015-ben volt a legmelegebb a június, utána 2014 következik. Az év első hat hónapját tekintve pedig 2010 a hőségrekorder. Az idei év júniusa volt a legmelegebb június a Földön az 1880-as évek – a mérések kezdete – óta – közölte az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA). Az év első hat hónapjában szintén rekordhőmérsékleteket mértek, ami a globális felmelegedés folytatódásáról tanúskodik. A 2014-es év volt a valaha mért legmelegebb esztendő. A szárazföld és az óceánok felszínén júniusban mért átlaghőmérséklet 0,88 Celsius-fokkal haladta meg a 20. századi átlagot – olvasható a NOAA közleményében.
A globális felszíni hőmérséklet eltérése 2015 januárja és júniusa között az 1981-2010-es átlagtól
A korábbi júniusi rekordhőmérsékletet 2014-ben mérték, az év első hat hónapjáét pedig 2010-ben. A 2015. első félévének átlaghőmérséklete 0,85 Celsius-fokkal haladta meg a 20. századi átlaghőmérsékletet.
Az északi-sarki jégfelület júniusban 906 495 négyzetkilométer volt, 7,7 százalékkal kevesebb, mint az 1981-2015 közötti időszak átlaga. 1979 júniusa, a műholdas megfigyelések kezdete óta most mérték a harmadik legkisebb jégfelületet. A Déli-sarkvidéken a jégfelszín 984 195 négyzetkilométer volt, 7,2 százalékkal kisebb, mint az 1981-2010 közötti időszak átlaga. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC), amely 2014-ben tette közzé a nemzetközi kutatások alapján készült legutóbbi jelentését, kimutatta, hogy "a szárazföld és az óceánok felszínének hőmérséklete világszerte mintegy 1 Celsius-fokkal nőtt (a 20. század kezdete óta), és Afrika, Ázsia, Észak- és Dél-Amerika egyes részein a növekedés eléri a 2,5 Celsius-fokot is. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár júliusban figyelmeztetett arra, ha semmi sem történik, a felmelegedés az évszázad végére elérheti az 5-6 Celsius-fokot is.
Az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáját november 30. és december 11. között tartják Párizsban.
