A rovat kizárólagos támogatója

2030-ra Franciaország, Németország és Spanyolország összterületével megegyező lesz a világ nagyvárosainak kiterjedése – összesen 1,5 millió négyzetkilométert borít majd nagyváros.

A becslés azért is meghökkentő, mivel három nagy méretű országról van szó és a változás 16 év alatt következik be. A városi területek bővülése tehát nagy sebességgel zajlik, éves szinten is. Nem meglepő, hogy a terjeszkedés Brazília, Kína és India városainál a leggyorsabb. A gigavárosok természetesen nagyobb szennyezők és óriási környezeti tehertételt rónak az ökoszisztémákra. A városok terjeszkedése a második világháború óta tulajdonképpen fenntarthatatlan módon folyt és a jövőben nem folytatódhat tovább, vélik szakemberek. Az észak-amerikai városmodell, mely a zsúfolt belvárosok mellé gyakran megye-nagyságú kertvárosi/elővárosi régiót épített ki, globális mintává vált.  Ez egy üzemanyag-intenzív, gépjármű-függő modell, amelyben az elővárosi polgárok autón járnak be munkahelyükre, nem pedig gyorsvasúton, metrón, villamoson vagy buszon, és gyakran órákat töltenek a közlekedési dugóban.Moszkvában például nem ritka, hogy valakinek nem sikerül bejutnia a munkahelyére, mert 6-8 órát is dekkol az autópályán és kifogy az üzemanyaga. A háztartási energiafelhasználás optimalizálása, a nyersanyagok hatékonyabb és zöldebb módon történő városba szállítása és egy sor más logisztikai, építészeti, energetikai kihívás áll a jövő generációk előtt, melyek megoldást kívánnak.  

Nevada USANevada USA Christoph Gielen Ciphers nevű projektjében (és könyvében) városokat fényképez a levegőből. Olyan városokat, amelyek tervezői keveset gondoltak a környezetre, amiben építkeztek. Amikor még úgy látszott, hogy nincs korlátja a növekedésnek. További képek >>>

Természetesen vannak városok, melyek messze földön híres zöld megoldásokkal hívták fel magukra a figyelmet. Rejkjavik például geotermikus energiával látja el épületeit, Vancouver pedig energiafogyasztása 90%-át megújuló energiákból fedezi (a szokásos nap-, szél- és hagyományos víz-energia mellett a tengeri hullámokból vett energia lehetőségeivel is élnek), Lublin pedig napelemes buszokra állt át. A kanadai nagyváros vezetése egyébként 100 évre szóló fenntarthatósági akciótervet is kidolgozott.

Világszerte 120 város fektetett pénzt a gyors-busz (Bus Rapid Transit, BRT) rendszerbe, melynek keretében külön buszsávokat alakítottak ki a csuklós buszok számára, melyek el vannak kerítve a forgalomtól, így nem blokkolhatók más járművekkel. A tömegközlekedést választók ezért képesek könnyedén elszáguldani a dugóba került személygépkocsik mellett. Ez arra ösztönzi a polgárokat, hogy ne üljenek saját járműbe, mert a busz hatékonyabb és gyorsabb megoldás. A rendszert Sao Paulóban, Bogotában, Mexikóvárosban és Jakartában éppúgy kiépítették, mint Pekingben. Az USA-ban egyelőre csak Los Angeles-ben (Orange Line) és Clevelandben (Health Line) honosították meg ezt a megoldást. Bronxban és Manhattan keleti részén is van ilyen vonal, de ezt Rapid Light-nak hívják, vagyis lájtosabb verziónak, mivel a busznak nincs önálló sávja, ezért beragadhat a forgalmi dugókba.
A World Resources Institute Embarq programjának kalkulációja szerint naponta 28 millióan használják a gyorsbuszokat a világ minden táján.
 


Urbánus statisztika 
Az ENSZ kivetítése szerint a jelenlegi 7 milliárdról 2050-re 9 milliárdra nő a Föld lakossága, ami annyit tesz, hogy hetente 1 millióval gyarapodik az emberiség lélekszáma. E gyarapodás nagy részére a városokban lehet számítani, mivel a vidéki szegények a jobb munka- és boldogulási lehetőségeket keresve a városokba költöznek.
A jóslatok szerint 2050-re 6,3 milliárdot tesz ki a városlakók összlétszáma, ami nem sokkal kevesebb, mint amennyi ember él most a Földön. (Jelenleg 3,5 milliárdan élnek városokban.)
Ma a globális üvegházgáz-emisszió 70 %-a városokból ered. 2030-ra e városi kibocsátás 36,5 milliárd tonnára nő, ha a klímapolitikának nem sikerül hathatós kibocsátás-csökkentési programot beindítania.
1990-ben a városok széndioxid-kibocsátása 15 milliárd tonna volt évente, 2010-ben 25 milliárd tonna.
Kiszámolták a közlekedési dugókból eredő gazdasági károkat: a világgazdaság GPD-jének körülbelül 1 és 3 %-a közé tehető az elvesztett termelés, amiért a dugókban elvesztegetett üzemanyag, a munkaidőkiesés és a keletkező légszennyezés felelős.
Csak New Yorkban évi 4 milliárd dollárt emésztenek fel a dugók.
Forrás: Reuters
 


Nagyvárosok is befolyásolják a globális klímát

A metropoliszok energiaigénye és közlekedése a fosszilis energiák olyan mértékű égetését teszik szükségessé, hogy az jelentősen tovább melegíti a városok légkörét. Nyaranta a felmelegedett flaszterből áradó hő után állandó lakótársunk lesz az “energiahőség”, mely az erőművekből ered. Ennek hatása azonban több ezer kilométeres távolságban is érzékelhető.  Már külön szakkifejezés van arra a hőre, ami a rosszul szigetelt épületekből szökik meg a légtérbe vagy gépjárművek kipufogóiból és széntüzeléses erőművek kéményeiből árad ki: waste heat, ami talán hulladékhőnek vagy (meg)szökő hőnek magyarítható. A nagyvárosok hőkibocsátása napjainkban olyan méreteket ölt, hogy az már befolyásolja az országhatárokon, sőt kontinenseken átnyúló légáramlást is, állapították meg tudósok.

Több ezer kilométerrel arrébb is érezhető

A coloradói National Center for Atmospheric Research szakemberei számítógépes modellekkel kimutatták a kapcsolatot a bolygónk északi féltekéjén lévő megavárosok hőkibocsátása és az Észak-Amerikában és Észak-Ázsiában mutatkozó enyhébb telek között. Erre persze éppen a 2013-2014-es tél cáfolt rá, mely Európában szokatlanul enyhe volt, míg Észak-Amerikában rekordokat döntött a zimankó.

A klimatológusok előtt ismeretes hősziget (heat island) jelenség: a fekete épületekből és az aszfaltból árad a hő miatt a vidéki településekhez képest érzékelhetően melegebb a városi szabadtéri klíma. (Ez ellen például a tetők fehérre festésével küzdenek, eredményesen.) Ez azonban teljesen más dolog, mint a(z el)szökő hő. Utóbbi ugyanis nemzetközi hatású. Az erőművek gőze, hője megváltoztatja a légáramlatokat, s a hő önálló útra kel e légáramlatok szárnyán, eljutva messzi földekre. Teszi mindezt amellett, hogy a fosszilis energiahordozók elégetése széndioxidot is juttat a levegőbe, ami köztudottan üvegházhatású.

Az eredmény: a távoli országokban 1 Celsius fokkal is felmelegedik a légkör. Európa egyes részein ugyanakkor hűlés következik be, főleg az őszi hónapokban, vélik a tudósok. A légáramlatok módosulása a globális felmelegedésbe nem játszik bele, az egész bolygó szintjén nem járul igazán hozzá a klíma melegebbé válásához (míg a széndioxid-kibocsátás igen), mert az emberi civilizáció okozta szökő hő csupán 0,3 %-át teszi ki a légáramlatok által hordozott teljes hőmennyiségnek, ami a légtér magasabb régióiban és az óceánok felett kering.

Hőrekord
A 12 milliós létszámú Bangkokban 2012 nyarán három évtizede nem tapasztalt hőséget mértek. A napi átlaghőmérséklet 40,1 Celsius fokra ugrott. Többen fogalmaztak meg olyan kritikát, hogy a hőért elsősorban a rossz várostervezés a felelős, amelynek következtében megvékonyították a fák lombjait, hogy helyet adjanak a villanypóznák kábelvezetékeinek. Az Economist Intelligence Unit szerint Bangkokban mindössze 3 négyzetméter volt az egy főre jutó fás terület, holott a 22 nagyvárost összesítő ázsiai lista mezőnyének átlaga 39 négyzetméter volt- írta a piacesprofit.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek