A rovat kizárólagos támogatója

Bernie Krause 40 éve rögzíti a természet hangjait. Felvételei manapság a tömeges fajkihalások és az élőhelyek pusztulása okozta csendről tanúskodnak, pedig a néhány évtizeddel korábbi hanganyagok még egy nyüzsgő élővilág jelenlétét bizonyították.

A természetrajongó zenész, Bernie Krause, 40 éves munkássága alatt közel 15 000 fajról 4500 órányi hangfelvételt rögzített, melyet nem ritkán a világ legeldugottabb, legkülönlegesebb ősi élőhelyein készített. Épp egy ilyen különleges helyen, a fidzsi korallzátonynál meséli el Krause, hogy amint a vízbe helyezi speciális mikrofonjait, azon nyomban az állatvilág sokszínű hangjai tárulnak elé: morgások, sóhajok, nyögések, csattogtatások és sírás hangjai. A víz csak úgy vibrál az élőlények hangversenyétől. Rákok, pompás papagájhalak, virágállatok, ajakoshalfélék, cápák, garnélák és doktorhalfélék dzsemmelik egyedülálló szimfóniájukat.

korall dzsungel a Fidzsi szigeteknél. Kép:shutterstock

Ám ezt a szimfóniát játszó zenészek szépen lassan elcsendesednek. Örökre.

Fél mérfölddel távolabb, ahol a Fidzsi korallzátony súlyosan megsérült, csupán a hullámok morajlását és néhány rák ollójának csattogását véli hallani a vájtfülű Krause. Az ember által okozott 6. tömeges fajkihalások pusztaságának hangjait.
Krause úgy véli, hogy a pusztítás óriási üteme miatt a szalagjain hallható állatvilág hangjának fele immár archiválódott, mivel a felvételek az élőhelyek eltűnésével, a fajok kihalásával és az emberi eredetű zaj fokozódásával többé már megismételhetetlenek. „Világszerte egyre inkább elhatalmasodik a csend a természet világában, ezzel párhuzamosan az emberi tevékenységek egyre fülsüketítőbbek lesznek” – írja új könyvében. „Napról napra egyre csendesebbé válik az élet hatalmas zenekara, a természet kórusa.” 
 

A zenész szerint Hawaii számít a tömeges fajkihalások fővárosának, ahol az európai ember megjelenése előtti 140 madárfaj fele mostanra kihalt. Madagaszkár szigetén is hasonlóan tragikus a helyzet, ugyanis az ottani teljes állatvilág sokféleségének fele veszett el örökre. „A természet törékeny hangocskáit elpusztítjuk azzal a látszólag határtalan igényünkkel, hogy leigázhassuk a természetet, ahelyett hogy megtalálnánk a módját hogyan kerüljünk összhangba azzal” – mondta Krause a Guardiannak még évekkel ezelőtt. Sajnos ez a "csendesedési" tendencia azóta is erősödött/erősödik, melyet a szomorú statisztikák bizonyítanak.

Az ember jelentősen felgyorsította a gerinces fajok pusztulását

Az ember jelentősen felgyorsította a gerinces fajok pusztulását

Tömeges kihalásról vagy kihalási eseményről akkor beszélhetünk, ha a teljes Földre kiterjedően megállapítható, hogy rövid időn belül nagyszámú faj kihal. A Föld 4,54 milliárd éves történetében öt jelentős, tömeges kihalást különböztethetünk meg. A modern kihaláskutatás alapját a szilárd vázzal rendelkező élőlények fosszilis maradványai adják. Ám a fosszilis rekordok sem adnak biztos eredményeket. A ritka ősmaradványok esetében nehéz annak eldöntése, hogy a kihalás hirtelen, vagy fokozatosan történt. A nem-ritka ősmaradványok vizsgálatának eredményei alapján multidiszciplináris csoportok modellezik a múltbeli eseményeket. Valószínűleg az öt tömegkihaláson felül is történtek kihalási események, de ezzel kapcsolatban nincs teljes egyetértés a kutatók között.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek