Folyamatosan csökken a dohányosok száma a világ népességének növekedése ellenére – közölte Genfben az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A 15 és 24 év közöttiek körében 2000 és 2020 között 20,8 %-ról 14,2 %-ra esett vissza a dohányosok aránya. A trend valószínűleg folytatódik, így 2025-re számuk 13 %-ra csökkenhet. Mindeközben évi 4500 milliárd csikk nem a kukákban landol.
Az elmúlt évben a WHO jelentése szerint 1,3 milliárd 15 év feletti dohányos volt világszerte. Öt évvel korábban számuk 1,32 milliárd volt. Ugyanezen idő alatt a világ népessége 7,3-ról 7,8 milliárdra emelkedett. A WHO becslései szerint 2025-re a dohányfogyasztók száma 1,27 milliárdra fog visszaesni.
A 15 év feletti lakosság körében a dohányosok aránya a becslések szerint 2020-ban 22,3 százalék volt. Világszerte a férfiak 36,7 százaléka, a nőknek 7,8 százaléka él dohánytermékekkel. A dohányfogyasztásba tartozik a cigaretta, a szivar, a pipa szívása, a tubákolás, a dohánylevél szívása, rágása. A dohányosok 90 százaléka cigarettát szív. Egy részük rágja vagy szippantja is. Azokat az elektromos cigarettákat, amelyekben nincsen dohány, nem vették figyelembe a jelentésben.
A szervezet szerint aggodalomra ad okot, hogy az európai régióban, amelybe 53 ország tartozik, a nők 18 százaléka fogyaszt dohánytermékeket, jelentősen többen, mint más térségekben, ráadásul arányuk csak lassan csökken. Nyugat-Európát tekintve a WHO adatai szerint 2020-ban Izlandon (11,9 százalék) és Nagy-Britanniában (14,3 százalék) volt kifejezetten alacsony a dohányosok aránya, míg Franciaországban (28,7 százalék) és Spanyolországban (24,5 százalék) magas.
A dohány megöli az azt bármilyen formában fogyasztó emberek mintegy felét. Évente hétmillió ember hal meg dohányzás következtében, miközben 1,2 millió olyan nem dohányzó is, akik a mások által fogyasztott termékek füstje miatt halnak meg.
Az Eurostat adatai szerint az uniós polgárok 75,8 százaléka nem dohányzik, 19,3 napi szinten dohányzik, 4,9 százalék pedig alkalmanként szívja a füstöt. Magyarország a nem dohányzók arányát tekintve az uniós átlag alatt áll 72,8 százalékkal, és nálunk nagyon sok a napi szinten dohányzó (24,9%) és viszonylag kevés az alkalmi dohányos (2,3%).
A dohányzás környezeti kárai
A világ 1,3 milliárd dohányosa a becslések szerint évente kb. 4500 milliárd cigarettacsikktől nem megfelelő módon szabadul meg, így a csikkek a leggyakrabban a környezetbe kerülő hulladékok a bolygón – közölte korábban a STOP amerikai dohányzásellenes szervezet.
De még ez a hatalmas mennyiség is csak egy része annak a környezeti kárnak, amit a dohányipar okoz, hiszen a dohány nemcsak hogy kivágott erdők helyén nő, de a termékek előállítása „tönkreteszi a talajt, szennyezi a levegőt, a földet és a vizet” is – közölte a globális szervezet, amit Michael Bloomberg amerikai milliárdos 2018-ban alapított a dohánygyárak elleni küzdelem segítésére, és aminek a célkitűzése a dohányipar félrevezető taktikáinak és gyakorlatának „agresszív megfigyelése”.
A szervezet szerint évente fák milliárdjait vágják ki azért, hogy cigaretta készülhessen: a dohányipar felel a globális fakitermelés 5 százalékáért.
A STOP szerint a cigarettacsikkek adják az óceánokból összegyűjtött hulladék 20 százalékát. A csikkekből kimosódó kémiai anyagok elég mérgezőek ahhoz, hogy megöljék az ezeknek 96 órán át kitett édesvízi és tengeri halak 50 százalékát – idézi a szervezet az ezzel foglalkozó kísérleteket.
A kár vélhetően egyre nagyobb lesz, ahogy az elektromos cigaretták népszerűbbé válnak. Az elektromos eszközök hulladéka ugyanis jóval komolyabb környezeti veszélyt jelent, mint a cigaretta, mivel fémeket, áramköröket, egyszer használatos műanyagpatronokat, akkumulátorokat és a folyadékokban mérgező kémiai anyagokat tartalmaznak.
Amellett, hogy károsítja a környezetet, az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a dohányzás évente 8 millió embert öl meg világszerte, és jelentős egészségügyi költségeket generál.
