A rovat kizárólagos támogatója

Az eset azután történt, hogy az Agrárminisztérium lazított a vadászati szabályozáson, megszüntetve az eddig a Tiszántúlon érvényben lévő szűkített vadászigényt.

A Hortobágyi Nemzeti Park területén november 5-én találták egy elpusztult vörösnyakú ludat, melyről a vizsgálatok során kiderült, hogy testében ólomsörét volt. Az eset azután történt, hogy az Agrárminisztérium lazított a vadászati szabályozáson megszüntetve az eddig a Tiszántúlon érvényben lévő szűkített vadászigényt. A vörösnyakú lúd a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján sérülékeny besorolású fajok közé tartozik, világállománya csökkenő, mindössze 18 000-19 000 pár.

A nyitóképen látható, fokozottan védett vörösnyakú lúd (természetvédelmi értéke 1 millió Ft) lelövését lehetővé tevő 38/2021. (X. 21.) AM rendeletet az a Nagy István jegyzi, aki egyben a természetvédelemért felelős miniszter is, és aki két hónapja azt nyilatkozta, hogy a vadászok a legaktívabb természetvédők.

A faj átvonuló- és telelőterülete részben a klímaváltozás következtében fokozatosan nyugatra tolódik, így hazánk szerepe és felelőssége is jelentősen nő a nemzetközi védelem terén. A vörösnyakú lúd állományának magyarországi súlypontja a Tiszántúlon található, így ezeken a területeken kiemelt szerepe van a vadászati korlátozásnak, hiszen a fokozottan védett lúdfaj szinte minden alkalommal a vadászható nagy lilik csapataihoz társul, sok esetben pedig a védett területeken kívül táplálkozik.

vörösnyakú lúd ólomsörétes teteme röntgenképen

A vadászati szabályozás az idei évig figyelembe vette a természetvédelmi elvárást, hiszen a tiszántúli megyékben (Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád-Csanád megyék teljes területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területein a vadlúdvadászat az országos vadászati idényhez képest szűkített időintervallumban, két hónapon keresztül (december 1. és január 31. között) volt lehetséges. Ezt változtatta meg a 38/2021. (X.21.) AM rendelet, mely az egész ország területén egységesen október 1-től teszi lehetővé a vadlúdvadászatot.

Publikált kutatások alapján a vörösnyakú lúd október végén érkezik a térségbe, a vonulási csúcs általában novemberben észlelhető, decemberben pedig jelentősen lecsökken az állományuk, ezért különösen fontos a faj szempontjából kiemelt területeken a vadászati korlátozás fenntartása, tekintettel arra, hogy a repülő csapatokban a fokozottan védett vörösnyakú ludat és a kis liliket még a faj specialistái sem tudják minden esetben 100%-os biztonsággal beazonosítani.

2014-ben az Agrárminisztérium jogelődje, a Vidékfejlesztési Minisztérium jóváhagyta a kis lilik fajmegőrzési tervét, mely terv mellékleteiben szerepel a vadászat korlátozásának fenntartása. Az Agrárminisztérium és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) gondozásában az idén októberben megjelentetett Magyarország madáratlasza című kézikönyv szerint a faj védelme érdekében a Tiszántúlon december 1-ig biztosítani kell a vadlúd vadászati tilalmat.

vörösnyakú lúd forrás: wikimedia

Annak érdekében, hogy ez a szomorú eset a jövőben ne ismétlődhessen meg (melyre a Magyar Államot nemzetközi egyezmények is kötelezik) az MME az alábbiakat kéri az Agrárminisztériumtól:

—  vadlúdvadászat beszüntetése az érintett Natura 2000 különleges madárvédelmi területeken;
—  szakmai alapokon nyugvó vadászati kíméleti zónák kijelölése 2022-től a két fokozottan védett faj átvonulóhelyeinek számító Natura 2000 területek körzetében;
—  a Minisztérium által jóváhagyott kis lilik fajmegőrzési terv Minisztérium által vállalt feladatainak végrehajtása;
—  vörösnyakú lúd fajmegőrzési terv elkészítése;
—  közös (vadászati, mezőgazdasági és természetvédelmi) tudományos jellegű vizsgálatok beindítása arra vonatkozóan, hogy milyen mértékű vadkárt jelentenek az őszi gabonákban legelő vadludak;
—  közös (vadászati, mezőgazdasági és természetvédelmi szakmai) program beindítása az illegális lelövések megelőzése érdekében.


A hosszabb madármészárlást is kilobbizta a MAGOSZ

Újabb méretes szög került a természetvédelem koporsójába. A vadászati idény meghosszabítását a Tiszántúlon olyan fokozottan védett, a kipusztulás szélén álló fajok állományai fogják megsínyleni, mint a kis lilik, melynek egyedei a vadászható nagy lilik csapataiban vegyülnek el. A két fajt még a gyakorlott madarászok is nehezen különítik el egymástól az anyaföldön, nemhogy röptükben a vadászok, amikor sörétessel beledurrantanak egy ilyen vadlúdcsapatba. A fő baj “nem csak néhány” védett madár lelövése, hanem a zavarás. Tekintve hogy a kis lilik állománya az EU-ban nagyjából 60 ivarérett példány, ezért még egy lelőtt egyed is sok belőle.

Kapcsolódó anyagok:

Mindenre lőnek, ami mozog a Tisza-tónál – védett területen is

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek