Vonulnak a darvak, hörcsögre vadászik a parlagi sas

Szinte az összes téli madárvendég megérkezett a Dél-Alföldre, a máshol telelő fajok pedig folyamatosan vonulnak déli tájakra. Az ország déli részén novemberben a darvak vonulása az igazi látványosság. Ezek vízimadarak több, viszonylag keskeny sávban szelik át Európát: azok a csapatok, amelyek Kelet-Magyarországon átrepülve tartanak a Boszporusz felé, két éjszakázó helyet választottak maguknak a Dél-Alföldön. Az egyik a kardoskúti természetes szikes Fehér-tó, a másik pedig a szegedi Fehértó, amely ma már mesterséges halastó-rendszer. A hónap közepén legalább tizenkétezer darut számoltak meg ezen a vidéken, de többségük néhány nap múlva útnak indult; jelenleg még három és félezer tölti az éjszakát a tavon. Az idén rendkívüli módon elszaporodott mezei pockok sok ragadozó madarat vonzanak a dél-alföldi lucernaföldekre. Két vörös kányát a Montág pusztán, egyet pedig a dóci legelőn észleltek, egy barna kányát a Tisza tiszaszigeti hullámterében, a jugoszláv határnál láttak.
A Csanádi pusztákon pockokat zsákmányol a kerecsensólyom, s különösen nagy számban érkezett a kékes rétihéja, amely a füves puszták, szántóföldek felett jellegzetesen libegve alacsonyan, lassan szárnyal. Hörcsögre vadászik féltett ritkaságunk, a parlagi sas; egy fiatal példány a kardoskúti Fehér-tavon kóborol. Évek óta visszatér pihenni a szegedi Fogadalmi templom tornyára egy vándorsólyom, úgy látszik, hogy a templom tavaly nyár óta működő díszkivilágítása sem zavarja. A gyakoribb téli vendég énekesmadarak is megérkeztek Csongrád megyei tájakra: ahol bogyótermő fák vannak, valamint a nedves réteken mindenütt lehet látni ezekben a hetekben a százas csapatokba verődött fenyőrigókat. Felbukkan közöttük egy-két kisebb testű szőlőrigó és néhány nagyobb léprigó. Elsősorban a kőrisfák közelségét keresi egy téli pintyfélénk, a süvöltő, amely nevét jellegzetes lágy füttyögő hangjáról kapta.
2001. november 24.,