A rovat kizárólagos támogatója
greenfo/MTI

Hét vádlott esetében súlyosította a Győri Ítélőtábla tegnap az első fokon eljáró Győri Törvényszék ítéletét a vörösiszap perben. A táblabíróság ítélete jogerős.

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófában tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.

A másodfokon eljáró táblabíróság az elsőrendű vádlott, B. Zoltán, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatójának büntetését két és fél évről négy év börtönbüntetésre súlyosította közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt.

A másodrendű vádlott, D. József, a cég egykori műszaki igazgatója büntetését két évről három évre, az ötödrendű vádlott, D. József, a cég egykori hidrátgyártás üzemvezetőjének felfüggesztett büntetését pedig két és fél év végrehajtandó börtönbüntetésre súlyosította.

A harmadrendű, hatodrendű és nyolcadrendű vádlott felfüggesztett szabadságvesztés büntetését 2 év fogházra (4 évre felfüggesztve), a negyedrendű diszpécser büntetését 1 év 6 hónap fogházbüntésre (3 évre felfüggesztve), az ötödrendű vádlott hidrátgyártási üzemvezető (aki a vörösiszap kazetták üzemeltetésének felelőse is volt) büntetését 2 év 6 hónap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre súlyosította. Ezt meghaladóan – a minősítések pontosítását kivéve – az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság által meghatározott büntetések súlyosítását a vádlottakra szabott egyéniesítés és a belső arányosság indokolta, áll a törvényszék közleményében. A büntetések kiszabásakor az ítélőtábla a vádlottak által megszegett kötelezettségek, mulasztások számát, illetve azok súlyát mérlegelte. Az V. rendű vádlott hidrátgyártási üzemvezető esetében a büntetési célok megvalósításához hosszabb időtartamú és letöltendő szabadságvesztés volt indokolt, írják.

Zólyomi Csilla, a bírói tanács elnöke kiemelte , hogy a tározó gátjának átszakadásához tervezői, kivitelezői hibák vezettek, ám a vádlottak nem tartották be a szabályokat, a kötelezettségeiket, amellyel jelentősen súlyosították a katasztrófa következményeit. Egyebek mellett leállították a semlegesítést, a lúgosság mértéke a megengedett literenkénti 2-4 gramm helyett 6, vagy a fölötti gramm volt, emellett 500 ezer köbméterrel több anyag volt a kazettában.

Az iszapömlés ügyében 2012 januárjában tizenöt ember – köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja – ellen emeltek vádat.  A Veszprémi Törvényszék első fokon, 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette a vádak alól. Álláspontja szerint a katasztrófa oka “altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt, ami miatt a töltés tönkrement.

A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a határozatot. Indoklása szerint az elsőfokú bíróság több eljárási szabályt megsértett, ítélete pedig alkalmatlan a felülbírálatra, ezért kimondta: megismételt eljárásra van szükség.

Az ítélőtábla 2017 márciusában közölte, hogy a Győri Törvényszék folytatja le a megismételt elsőfokú eljárást, a Veszprémi Törvényszék elnöke jelezte ugyanis, nincs olyan bírája, aki jogosult lenne eljárni az ügyben, és nincs kizárva a megismételt eljárásból. A megismételt elsőfokú eljárásban a Győri Törvényszék idén február 4-én tíz ember bűnösségét mondta ki.

Lásd még: Vörösiszapper: súlyosbították a Mal vezetői elleni szabadságvesztést

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek