A rovat kizárólagos támogatója

Környezetvédők élesen ellenzik a nukleáris és földgázalapú áramtermelést „zöldnek” minősítő, a magyar kormány által lelkesen üdvözölt uniós tervet. Az indokot, hogy az EU-tagországok aggódnak az energiaellátás biztonságáért, Perger András csak egy ürügynek tartja.

Az ipari lobbik átmeneti győzelmeként értékeli Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse az Európai Bizottság javaslatát, miszerint a jövőben az atom- és gázalapú termelést is „fenntarthatóként” tartanák nyilván. Ennek fényében az Európai Unió különböző környezetvédelmi vállalásai inkább csak a tényleges helyzet „zöldre festésének” tűnnek.

Az indokot, hogy az EU-tagországok aggódnak az energiaellátás biztonságáért, Perger András csak egy ürügynek tartja. A valóság ezzel szemben, hogy a hagyományos energiatermelők egyszerűen tartanak megszokott rendszereik felbomlásától. Az új brüsszeli érvet, miszerint a földgáz a jóval környezetszennyezőbb szén kiváltását szolgálná, klíma- és energiakampány-felelős szerint már a Mátrai Erőmű példája is gyengíti, az ott létesítendő gázerőmű légszennyezése ugyanis könnyen elérheti a mostani, csökkentett termelésű szénblokkok kibocsátását.

Az uniós javaslat ellentmond a szervezet eddig hangoztatott elveinek.

A bírálatok élét azzal igyekezhettek elvenni, hogy az úgymond átmenetileg létesítendő gázerűműveknek fokozatosan át kellene állniuk „zöld” fűtőanyagra. Ilyen mennyiségű biogáz előállítása ugyanakkor elképzelhetetlen. Ráadásul – és itt elég emlékeztetni a szarvasmarhákra – a biogáz-termelés is járhat jelentős környezetszennyezéssel. (Ugyanez a gond egyébként a megújulóként kezelt, „biomasszának” nevezett fával, aminek a jövőbeni, hasznosítható mennyisége egyelőre szintén nem éri el a tervekben szereplő számokat.) A földgáz helyettesítésére egyre gyakrabban felmerült a tárolható hidrogén is. Még tisztázatlan, mekkora beruházást igényel, hogy a jelenlegi földgázrendszerek is képessé váljanak e gázfajta szállítására és hasznosítására. Ráadásul az árammal megtermelhető hidrogén iránti igény növelheti az atomerőművek kihasználtságát, amit a Greenpeace szintén ellenez. A környezetvédő szervezet munkatársa szerint a döntéshozók még mindig nem számolnak érdemben azzal, hogy az EU 2050-re elméletileg teljesen megszüntetné a nettó szén-dioxid-kibocsátást. Ráadásul másról sem szólnak a hírek, mint az EU gázhiányáról, az a megoldási  lehetőség sincs a javaslatok fókuszában, hogy egyszerűen csökkenteni kellene a kontinens energiaigényét.

Ami az atomerőműveket illeti, azoknak a szerepében az alapvető elvi kifogásain túl a Greenpeace egyszerű logikai hibákat is lát. 

Mivel ugyanis az immár „zöldnek” minősített, új nukleáris blokkok 2045-ig nem kapnának még csak létesítési engedélyt sem, bizonyosan nem járulnának hozzá az EU 2050-es, teljes, nettó szén-dioxid-kibocsátás-mentesítési céljához. A jelek szerint tehát az indítvány csak azt a célt szolgálja, hogy néhány állam uniós pénzek segítségével meggyorsítsa jelenlegi építkezéseit.
Arról nem is beszélve, hogy a világban sorra szűnnek meg az atomerőmű-kivitelezők, vagyis a meglévők képtelenek lennének az új terveknek megfelelő mennyiségű nukleáris blokk építésére. A módosítások szerinte leginkább a leendő atomerőművek áramának állami ártámogatását könnyítenék. A múlt hét végén hasonló érvekkel a Levegő Munkacsoport nyílt levelet is írt Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek, határozottan ellenezve az új uniós elképzelés támogatását. A magyar kormány köreiben ugyanakkor ennek meghallgatására csekély az esély.


Megengedhetetlen a földgáz és az atomenergia zöldre festése
Ne támogassa a magyar kormány a földgáz és az atomenergia fenntarthatóvá nyilvánítását! Ezt kéri Palkovics László innovációs és technológia miniszternek írt levelében a Levegő Munkacsoport. Mind a földgáz, mind az atomenergia támogatása ugyanis hosszú évtizedekre veszélyes és gazdaságtalan, az éghajlatváltozást fokozó energiatermelést betonozna be és elvonná a forrásokat az energiahatékonysági és megújuló energiás beruházásoktól.


Az Orbán-kabinet az EU-n belül – az orosz érdekeknek megfelelően – az egyik legharcosabb atom- és gázlobbista.
Olyannyira, hogy a kormányfő már múlt év végi sajtótájékoztatóján is megelőlegezte az Európai Bizottság – sokak számára mégis váratlan – bejelentését az atom- és gázerőművek lehetséges „zöld” elismeréséről. A Klímapolitikai Intézet ugyanakkor, felsorolva a nukleáris áramtermelés melletti, hagyományos érveket, kiállt az elképzelés mellett. (Perger András csúsztatásnak tartja, hogy az új atomerőművek létjogosultságát a jelenlegi, már rég megtérült egységek fajlagosan valóban alacsony áramteremlési árával indokolják. Az új blokkok ugyanis eleve rendkívül drágák. Ráadásul a költségek az építések során általában megtöbbszöröződnek.) Más szakértők szerint a nukleáris és földgázalapú áramtermelés esetleges uniós átminősítése nem csak az ilyen típusú beruházások állami vagy uniós támogatását könnyítené meg, de oldhat a tőkebefektetések és a hitelkihelyezések jelenlegi, a környezetvédelmi szigorításokra visszavezethető jogszabályi tilalmain is.

Paks 2-re nem költenének uniós pénzt
A Népszava kérdésére Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaságért, valamint energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára egy január eleji sajtótájékoztatón, arra hivatkozva, hogy a kormány a két új paksi blokkra fixáras, 12,5 milliárd eurós szerződést kötött a Roszatommal, cáfolta, hogy uniós pénzt – vagy akár szén-dioxid-kvótabevételeket – fordítanának a Paks 2-es tervre. A Mátrai Erőmű fejlesztésébe ugyanakkor terveznek uniós forrásbevonást. Perger András mindazonáltal kötve hiszi, hogy a nagy alkuerejű oroszok olyan kivitelezési szerződést kötöttek a nukleáris blokkokra, amire az áremelkedések miatt akár rá is fizethetnek.

Nyitókép: atomarc Koszticsák Szilárd / MTI

Kapcsolódó anyagok:

Megengedhetetlen a földgáz és az atomenergia zöldre festése

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek