Parlamenti fórum a megújuló forrásokról
Dániában, Spanyolországban és Németországban jó példákat találunk a zöld energiaforrások használatára. A külföldi tapasztalatok megismerésére szervezett a múlt héten fórumot az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága és az Energia Klub. A megújuló energiaforrásból származó, más néven zöld energiával megtermelt villamos áram sokkal kevésbé vagy egyáltalán nem szennyezi a környezetet. A hagyományos, fosszilis energiahordozók, a szén, az olaj, a gáz elégetése szén-dioxidot termel, ehhez főleg a szén esetében korom és kén-dioxid is társul, az atomerőműveknél a biztonság és az erősen sugárzó hulladék okoz gondot. Ezenfelül a fosszilis energiakészletek egy idő után kimerülnek, erre utaló jel volt az olajválság, illetve az olajért folytatott háborúk. Nem véletlen, hogy sokan keresik a kevésbé környezetszennyező energiatermelési módokat. A megújuló energiaforrások lényege éppen az, hogy a használat során nem fogy el a készlet, a nap, a szél, a folyók vize folyamatosan pótlódó energiát ad. Mai technikai színvonalunk mellett villamos áram termelésére csak néhány megújuló forrás használható gazdaságosan. A vízenergia, különösen a nagy gátak természetkárosító hatása az utóbbi évtizedekben vált ismertté, a vízenergia hasznosítását most kevesen szorgalmazzák, keresik azt a megfelelő méretet, ami még gazdaságos, de nem okoz kárt a természetben. Szélturbinákat, szélfarmokat egyre több helyen telepítenek, talán Dániában, a tengerparton van a legtöbb. A napenergiát ma még inkább vízmelegítésre, fűtésre használják, de terjed a fotovoltaikus cellákkal történő áramtermelés is. Energiatermelésre használható a bio- massza is, a különféle szilárd mezőgazdasági, erdészeti hulladék, illetve a biogáz hőerőművekben való elégetése.
Az Európai Unió országaiban 2010-ig 12-14 százalékra kívánják növelni a megújuló energiaforrások arányát, természetesen ez országonként eltérő lehet a gazdasági feltételektől és a természeti adottságoktól függően. Dániában a szeles tengerparton szélerőműveket telepítettek, Ausztriában a napenergia mellett a szeméttelepeken felszabaduló biogázt használják fel, a skandináv országokban a vízenergia aránya magasabb, és még sorolhatnánk a példákat, egy-egy ország akár minden forrást felhasználhat kisebb-nagyobb mértékben. Niels Meyer, a Dán Műszaki Egyetem professzora a dán sikertörténetről beszélt a fórum hallgatóinak. A szélturbinák építését 25 éve kezdték el, akkor még megmosolyogták az ötletet, ma Dánia energiatermelésének 14 százaléka a szélerőművektől származik. Az úgynevezett minimumáras áramátvétellel segítették a szélturbinák elterjedését. Németország már a szélipar vezető országa, emiatt lassan kimegy a szénipar a divatból – állította Hans Josef Fell, a Bundestag képviselője, aki elmondta, hogy a jó német szabályozás elősegítette az iparág fellendülését. A német energiapolitika alapelvei közé tartozik, hogy az atomerőműveket bezárják, az energiapiacot liberalizálják, és nagyobb hangsúlyt fektetnek az energiahatékonyságra és a zöld energiák használatára. Fell úr a klímaváltozásra is figyelmeztetett. A helyzet olyan súlyos, hogy sokkal többet kellene tennünk a globális felmelegedés ellen, mint amit az elég gyenge klímaegyezményben aláírtunk. Ennek egyik lehetséges módja a zöld energiák használata, hangsúlyozta. Európa olajtót való energiafüggését is csökkenteni lehet így.
Az Európai Unióban október 27-én fogadták el a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos irányelveket. Magyarországon szintén ígéretesnek tűnik a szélenergia hasznosítása, térképek is bizonyítják a természeti adottságok meglétét – biztatta a fórum résztvevőit Axel Bühler, az Európai Szélenergia Társaság képviselője. A szakértő szerint nemcsak a csatlakozás miatt fontos, hogy Magyarország is előrelépjen a megújuló források használatában, de az ország gazdasági érdekei is ezt kívánják. A magyar Országgyűlés most tárgyalja a villamosenergia-törvényt, és a környezetvédők úgy gondolták, ebben a jogszabályban kellene biztosítani annak a lehetőségét, hogy a zöld energiával megtermelt áramot is átvegye az ellátórendszer. A beruházásokat átmenetileg támogatni kell, a biztos megtérülés növeli a beruházási kedvet. Hazánkban még nem túl magas a zöld energiák aránya a teljes energiafelhasználásban, és a villamosáram-termelésben sem. Két szélerőmű már működik, az egyik a Bakonyban, a másik a Duna-parton fekvő Kulcs községben. Ámon Ada, az Energia Klub vezetője szerint ez nagyon jó teszt arra, hogyan működik egy szélturbina, hova kell telepíteni, miként fogadja a lakosság. Az Energia Klub szakértője, Vass Zoltán a jót bevált német rendszer átvételét javasolja addig, amíg a hazai zöldtanúsítvány-rendszert ki nem munkáljuk. Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a zöld energiák használatának elterjedése 15-20 éves folyamat, ezalatt lehet a kívánt szintet elérni. Ez körülbelül arra az időre esne, amikor dönteni kell a paksi atomerőmű bezárásáról vagy továbbműködtetéséről. Ha jól gazdálkodunk a lehetőségekkel, megteremthetjük az esélyt arra, hogy a bezárás mellett dönthessünk – mondta az elnök a fórum után tartott sajtótájékoztatón.
Mangel . Gyöngyi.
2001.12.14.
