A mai Föld Napját egy új podcast sorozat indításával ünnepeljük. Mától minden pénteken jelentkezik a Zöld Hét, melyben szakértő vendégekkel beszéljük meg az elmúlt egy hét – számukra fontos híreit. Mai vendégeink Sipos Katalin biológus, a WWF Magyarország igazgatója, és Fülöp Sándor környezetvédelmi jogász az első magyar zöld ombudsman.
Első adásunk témái: címszavakban: a magyarok 90 %-a erős környezetvédelmet vár a kormánytól. Kell-e nekünk zöldminisztérium? Rekordra zsugorodott az Antarktisz körüli tengeri jég. Meglepő reggelit zsákmányolt egy nagy kócsag a Taktaközben. Foszforkrízis: meg kell kérni a vadállatokat, hogy a szántóföldekre vizeljenek. Ukrajna: háború, környezetszennyezés, és élelmiszerválság. Jobb emberré válunk, ha saját élelmiszert termesztünk. Akik a hírek mögé néznek:
Sipos Katalin biológus, természetvédelmi szakember, a WWF Magyarország igazgatója,
Fülöp Sándor környezetvédelmi jogász az első magyar zöld ombudsman, egyetemi oktató
A hírek, melyeknek a hátteréről, összefüggéseiről szól az eheti podcast:
A magyarok 90 százaléka erős környezetvédelmet vár a kormánytól.
Országos, reprezentatív online kutatásban vizsgálta a WWF Magyarország, hogy mit várnak el a magyarok a döntéshozóktól zöld kérdésekben. A felmérés szerint az internethasználók több mint 90 százaléka elvárja a mindenkori kormánytól, hogy a természet- és klímavédelem ügyét kiemelt fontossággal kezelje, és lakóhelytől függetlenül döntő többségük úgy gondolja, hogy minden kormányzati ciklusban önálló környezetvédelmi minisztériumra lenne szükség. Az egyetlen kérdés, amely megosztotta a válaszadókat, az Magyarország klímapolitikai célkitűzéseinek megítélése. A válaszadók 36 százaléka nem tartja megfelelőnek ezeket a célokat, 33 százalék ezzel szemben elegendőnek tartja, közel harmaduk (30%) pedig nem tudja megítélni.
Rekordra zsugorodott az Antarktisz körüli tengeri jég.
Minden eddiginél kisebbre zsugorodott az Antarktiszt körülvevő tengeri jég idén februárban. A térség tengeri jegének kiterjedését a 1970-es évek vége óta követik figyelemmel. Kínai tudósok szerint február 25-én dőlt meg az eddigi rekord. Most először fordult elő, hogy az antarktiszi jég kiterjedése 2 millió négyzetkilométer alá csökkent. Ez mintegy 30 százalékkal kevesebb, mint az 1981. és 2010. közötti évek átlaga.
Meglepő reggelit zsákmányolt egy nagy kócsag a Taktaközben
Az idei esztendő a Taktaköz területén is nagy aszállyal indult, a telelésből hazatért nagy kócsagok így sekély vizek hiányában a legelőkön, réteken, parlagokon, mezőgazdasági területeken kénytelenek vadászni. A nagy kócsag a természetvédelem címermadara, korán költ, áprilisban már a tojásain kotlik. A gólyától karcsúbb, kicsit kisebb termetű, tollazata hófehér, násztollai különlegesen szépek. Avas nádasba építi körülbelül egy méter átmérőjű fészkét, ezért számukra is különösen nagy veszteség volt a Taktaközi nádasok nagy részének barbár leégetése, áll a nemzeti park bejegyzésben.
A hír kapcsán az aszályról eljutunk a hazai rossz vízkezelésig, a pazarló vízpolitikáig. A kontraproduktív agrártámogstási rendszer. Csapadékhiány, aszályosodás.
Mi lehet a foszforhiány megoldása?
A foszfor a biológiai működéshez nélkülözhetetlen elem korlátozott mennyiségben áll rendelkezésünkre, ennek ellenére nem spórolunk vele, amikor a földjeinkre szórjuk. A földekről ráadásul a vízzel a folyókba, tengerekbe jut, ahol azután a mélytengeri üledékekben végzi be sorsát – kivonva magát az élővilág körforgásából. Egy amerikai kutatás szerint „Ha az egymáshoz kötődő állatközösségeket helyre tudjuk állítani, akkor ennek a nélkülözhetetlen elemnek az ősi körforgása is helyreáll.” Az állatok a foszfort a vizeletük, ürülékük, illetve a tetemeik révén osztják el a bolygó felszínén. A kutatók elképzelése szerint még valamiféle globális foszforkereskedelmi rendszer is elképzelhető volna, ahol a jelenlegi karbonkvótákhoz hasonló jelleggel azok a tevékenységek juthatnának előnyhöz, amelyekkel az élővilágot támogató, segítő intézkedések révén a foszfort a bioszférában lehetne tartani.
Orosz – ukrán háborúhoz kapcsolódó hírek, amikről beszélgettünk:
Ukrajna: a háború néma áldozata – a természet
Hogyan károsítja a háború a környezetet?
Acél és bányák – ez a Putyin által áhított donbászi kincs
Nagy István agrárminiszter szerint nem Európának kell leginkább aggódnia az élelmiszer-ellátási problémák miatt.
Már éppen kezdett ciki lenni a pálmaolaj, erre jött a háború
Jobb emberré válunk, ha saját élelmiszert termesztünk?
A saját élelmiszertermesztés több, mint egy kertészeti tapasztalás. Akinek már van benne gyakorlata, az tudja, hogy alapjaiban változtathatja meg az életünket. Jobb emberré tesz. A kertben eltöltött idő, a természethez való kapcsolódás, a növényeinkkel való együttélés segít az önmagunkra való odafigyelésre, az elmélyülésre, a harmónia megtapasztalásra, és megélni azt, hogy mit is jelent valójában embernek lenni. A kertünkben való termesztés gyorsan megtanít arra az alapvető régi életbölcseletre, miszerint különbséget tudjunk tenni azon dolgok között, amelyeket irányítani tudunk, és amelyek között nem. A kertben ért kudarc és siker kapcsán valószínű, hogy megtanuljuk, hogy mi az, amit mi rontottunk el, és mi az, ami elkerülhetetlen volt. Ha saját élelmiszerünket már meg tudjuk termelni, akkor az nemcsak a saját szükségleteink kielégítésében segíthet, hanem a megosztásban is. Elajándékozhatjuk a fölösleget, megoszthatjuk a körülöttünk élőkkel, legyenek emberek vagy állatok. Azáltal is segíthetünk, ha átadjuk tapasztalatunkat és tudásunkat, ezzel is hozzájárulva mások boldogulásához.
A 2022. április 22-én, a Föld Napján indult heti hírháttér podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
