Hírháttér podcastunk 2. részében szólunk többek között az élhető városokról, és a kerékpározás térhódításáról. Szakértőink: Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze, és Halász Áron a Magyar kerékpárosklub elnökségi tagja, az I bike Budapest főszervezője.
A Zöld Hét podcast sorozatunkban vendégeinkkel az elmúlt 1-2 hét számukra fontos híreit járjuk körben sok-sok adalékkal, háttérrel. Most például azt, hogy:
Hogyan csökkentették drasztikusan Oslóban az autóforgalmat?
Mi a kapcsolat a kerékpározás és pártpolitika között?
Mi az a barcelonai szuperblokk program?
Milyen lesz Budapest szíve?
Mi az a Miyawaki erdő, és mit jelent a kétszer iskolázott fa?
Milyen lesz a Városmajor rehabilitációja és a Népliget jövője?
És emellett sok érdekességet mesél Sarkadi Péter szerkesztőnek Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze, és Halász Áron a Magyar kerékpárosklub elnökségi tagja, az I bike Budapest főszervezője.
A szemlézett hírek:
10000-en tekertek az I bike Budapest bringás felvonuláson
A szervezők és a Rendőrség becslése szerint több mint 10000-en vettek részt az I bike Budapest bringás felvonuláson, amit az átjárható Lánchídért és a bringasávokkal élhetőbbé tett Üllői útért tartottak a Föld napjához kapcsolódóan április 23-án szombaton. A demonstráció megmutatja, milyen jó hely az a város, ahol fiataloktól idősekig bárki bringára tud ülni. Az esemény kapcsán Budapest főpolgármestere közösségi oldalán írt arról, hogy a fővárosban igazi biciklis forradalom zajlik, a megújult MOL Bubit már az első hónapokban annyian vették igénybe, hogy azonnal bővíteni kellett a kerékpárok számát. A hálózata folyamatosan terjeszkedik, a napokban Józsefvárosban, hamarosan Budán is lesznek újabb dokkolók. Karácsony Gergely kitért arra is, hogy idén elkészül az Október 23. utca felújítása is, ami közvetlen kapcsolatot teremt a Nagykörút déli szakasza és Újbuda főbb útvonalai között. Uniós forrásokból mindemellett el fogják indítani az első budapesti bringasztrádák kialakítását, mely fejleszti az európai szintű Eurovelo útvonalak minőségét.
Melyek a leghatékonyabb módok a városi autózás csökkentésére?
A Guardian 12 pontba gyűjtötte össze valós adatok, és ellenőrzött jelentések alapján az európai városok legsikeresebb autózást csökkentő intézkedéseit. A rangsor a városok sikereit tükrözi nemcsak az autóhasználat mérhető csökkenése terén, hanem a jobb életminőség és a lakosok fenntartható mobilitása terén is. Bologna városa például kifejlesztett egy alkalmazást, mellyel nyomon követhető a résztvevők mobilitása, akik azért versenyeztek, hogy pontokat szerezzenek gyaloglásért, kerékpározásért és tömegközlekedési eszközök használatáért.
Sok nagyvárosban bejött a személyes utazás elemzése és az ezek alapján adott utazási tanácsadás. Hatékony módszer még az Iskolai utazás tervezése, a munkahelyi parkolási díjak bevezetése-ill. kiváltása. Dobogós módszer az ingyenes tömegközlekedési bérleteket biztosítása az alkalmazottaknak, Rómában a korlátozott forgalmú zónák kialakítása. A második leghatékonyabb aparkolás és forgalomszabályozás lett, a nyertes pedig a dugódíj intézménye lett. Érdekes, hogy a Guardian listájában a 9. helyre ragsorolt autómegosztás elég felemás megítélésű.
Száz évig fékezték a kétkerekezést Budapesten
A bicikli ősei közül 1870 körül jött divatba a fakerekű „velocipéd” néven, a hatalmas kerekű „penny-farthing” pedig tíz évvel később jelent meg Budapesten, ez volt a „vasparipa”. A kerékpározók egyik első érdekvédő szervezete, az 1882-ben alapított Budapesti Kerékpár Egylet tagjai alkották meg és kezdték használni a kerékpár szót. A századfordulóig több száz hasonló egylet jött létre országszerte Fogarastól Fiuméig. A 19. század utolsó húsz évében a kerékpározás, elsősorban a drága kerékpárok miatt a felső társadalmi osztályok divatja volt, leginkább kirándulásokra és sportolásra használták. A Váci utcai divatszalonokban a bicikliző hölgyek öltözékeinek a megszerkesztésére szakavatott szabászokat hozattak Bécsből, Párisból – olvasható egy 1936-os újságcikkben, melyet a Fortepán 120 évet felölelő képválogatásával együtt tartalmaz a 24.hu cikke. Bereczky Ákos mikromobilitási szakértő írásában végigvezeti az olvasót a drótszamarazás hullámzó történetén 1899-től, amikor Budapest adót vetett ki a kerékpárokra – égészen napjainkig.
Különleges minierdő született a Boráros téren. 205 őshonos és ellenálló fa- és cserjefajból álló Miyawaki minierdő zöldíti a Petőfi híd pesti hídfőjét a Zwack Unicum, a IX. kerületi, a Fővárosi Önkormányzat, és a 10 millió Fa Alapítvány jóvoltából. Az egyedülálló növénytársulásnak köszönhetően nem csupán a városi környezet lehet esztétikusabb, de „mikro-tüdőként” hozzájárul majd levegőjének tisztításához is. A 65 nm-es minierdő egy olyan különleges növénytársulás, ami a különösen terhelt, belvárosi környezetben valódi „légfrissítőként” funkcionálhat. Egy négyzetméterre három fa és egy cserje jut, ami egy sűrű, valóban erdőszerű társulást eredményez. A szakemberek különös figyelmet fordítottak arra, hogy hazánkban őshonos, a városi körülményeknek is ellenálló fajokat ültessenek a minierdőbe, többek között virágos kőrist, gyertyánt, mezei juhart, vadkörtét és vadalmát. Ezeket a kiserdőket Miyawaki-erdőknek is nevezik az ötletet kidolgozó japán botanikus, Akira Miyawaki után, aki több mint ezer hasonló erdőt ültetett el Japánban és Malajziában, egész mozgalmat indítva el, aminek Európában is vannak követői.
Döbbenet: ahol a Fidesz kénytelen egyeztetni, ott nem épít bazi nagy házakat a parkba – címmel írta beszámolóját a Városmajor áttervezésére kiírt tájépítészeti tervpályázat március 29-i eredményhirdetéséről a 444. hu-n Szili László. A szerző arra számított, hogy kínos kampányrendezvény lesz a választások előtti napokban megrendezett esemény, aminek az egyik házigazdája a Városmajort körülvevő választókörzet fideszes jelöltje – Fürjes Balázs –, a bírálóbizottságnak pedig sokak mellett Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő is tagja volt.
„Értelmetlen, de haveri/pártfinanszírozós visszaosztásra tökéletesen alkalmas, a parki funkciót szétverő építkezések helyett itt bontanak, nem is keveset. Itt nem behazudják, hogy nő a zöldfelület, hanem – ha kábé az valósul végül meg, amit ma bemutattak – tényleg megnövelik, nem is kevéssel. Itt, hogyhogy nem, az derült ki, hogy az emberek jobban szeretnének olyan parkban sétálni, ahol fák meg bokrok vannak, nem pedig kurva nagy házak és rengeteg turista. De vajon mi lehet az oka annak, hogy a Városmajor esetében a fideszesek is így gondolták? Vagy legalább hajlandók voltak odafigyelni a parkhasználók + a szakértők + az érintett aktivisták véleményére is? Nehéz szabadulni attól a gondolattól, hogy a Fővárossal való egyeztetési kényszeren felül annak is szerepe volt ebben, hogy a Városmajorban összehasonlíthatatlanul több fideszes döntéshozó és döntéshozó-feleség szokott kocogni vagy kutyát/gyereket sétáltatni, mint a pesti Városligetben „– írta Szili László a 444.hu-n.
Tervpályázatot írt ki a Főváros a Városháza Park megújítására
Tervpályázatot írt ki tavaly novemberben a Fővárosi Önkormányzat a Városháza előtti elzárt, jelenleg üzemi funkcióra használt területre. A fő cél, hogy Budapest szívében 8000 m2 új zöldfelület jöjjön létre. A parkot fásítják, kellemes hangulatú helyet alakítanak ki, hogy így enyhítsék a nyári kánikulák hatásait is. A csapadékvizet helyben hasznosítanák a környezettudatosság jegyében.
A “nyitott Városháza” koncepció jegyében közelebb hoznák az emberekhez a Városháza napi működését, Budapest új főterét a demokrácia és a társadalmi viták helyszínévé tennék, helyet adva megemlékezéseknek, társadalmi eseményeknek. A földszinti helyiségeket kulturális és ügyfélforgalmi célokra nyitják meg.
A Városháza Park a kultúra és a találkozások helyszíne lesz, rendezvényeknek adva helyet. A Budapest Galéria, a Merlin felújított épülete és a Városháza megnyitott földszinti tereinek együttesével új kulturális és közösségi tér jöhet létre a város szívében. A tervpályázatra összesen 19 pályamű érkezett, melyeket a tájépítész, az építész és a városépítész szakma elismert szakembereiből álló bírálóbizottság értékelt és választotta ki a díjazott terveket.
A Városháza Park tervpályázat ünnepélyes eredményhirdetésére és díjátadójára a felvétel után április 29. délelőtt került sor.
Íme az eredmény: Ilyen lesz a zöld Városháza Park
A 2022. április 22-én, a Föld Napján indult heti hírháttér podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
