A rovat kizárólagos támogatója

A greenfo hírháttér podcastja 4. részének témái: gyarapodó aranysakálok, fogyatkozó madárfajok, egy mobiltelefonos emlőshatározó, és a tigrisszúnyog vadászat. De górcső alá tesszük a MOL véres extraprofitját, a Samsung gödi akkugyára vízszennyezését, az uniós glifozát állásfoglalás elsumákolását, és a civil szervezetek zöld minisztériumot követelő petícióját is.

Az idei Föld Napján egy új podcast sorozatot indítottunk, mellyel minden pénteken jelentkezünk. A Zöld Hétben szakértő vendégekkel beszéljük meg az elmúlt egy hét – számukra fontos híreit. Mai szakértő vendégek:
Báldi András ökológus, a Magyar Tudományos Akadémia (múlt hét óta) levelező tagja. 2012 és 2018 között az Ökológiai Kutatóközpont alapító főigazgatója, 2011-től a Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vezetője.
és Simon Gergő vegyész, környezetkémikus, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

Báldi András és Simon Gergő Zöld Hét podcast felvétel 2022 május 12 kép: Sarkadi Péter greenfo

A szemlézett hírek mellett sok-sok érdekes téma is szóba kerül:
pl. Nálunk nem fajok tűnnek el, hanem lecsökken az egyedszámuk. Kútfúrási anomália Áder ex elnöki tevékenysége kapcsán, a természeti tőke értéke, környezetünk mérgei a szervezetünkben, ökológiai rendszerszemlélet, és intenzifikáció, regeneratív mezőgazdaság, kiskunsági próbakísérlet: a búzaföld közepén mire képes egy fél hektáros vadvirágos parcella?

Hajtóvadászat indul a magyar tigrisszúnyog után írta a 24.hu
A hazánkban megtelepedett idegenhonos szúnyogok veszélyes kórokozókat terjeszthetnek a zikától a bőr- és szívférgességig. A szúnyogok több tízmillió éve élnek a Földön, jelentős úgynevezett vektorszervezetek, azaz vírusokat, baktériumokat, különféle parazitákat képesek „átvinni” egyik gazdaszervezetről a másikra. A szúnyog felszívja a fertőzött vért, majd a kórokozó hosszú fertőzési láncon megy keresztül, amíg a gyomrából a nyálmirigyeibe jut, hogy egy újabb szúrásnál a nyállal együtt juttassa a következő áldozatba.  Ehhez nagyon hosszú együttélés szükséges, közös evolúció, ezért bizonyos kórokozók csak adott szúnyogfajjal/fajokkal terjednek. A globális kereskedelem és a felmelegedés miatt nálunk a trópusok felől 3 faj elterjedése aggasztó: a tigrisszúnyog, a koreai szúnyog és a japán bozótszúnyog lehet betegségek forrása.  Az inváziós szúnyogokat megállítani vagy kiirtani már nem lehet. Egyelőre egyetlen dolgot tehetünk: megfigyeljük a szúnyogokat, hogy lehetőleg naprakész adatokkal rendelkezzünk az inváziós fajok terjedéséről, jelentősebb populációiról, tenyészhelyeikről, esetleges fertőzöttségükről stb. Ebben kérik a szakemberek a lakosság segítségét. A módszer neve citizen science, és bárki a „kutatócsoport” tagja lehet a magyar nyelven is elérhető Mosquito Alert applikáció használatával.

180 civil szervezet önálló környezetvédelmi minisztériumot kér a Miniszterelnöktől
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország a Föld napján felhívta a figyelmet a környezet- és klímavédelem nemzetbiztonsági jelentőségére és az alakuló új kormány felelősségére. A 3 szervezet ekkor egy nyílt levelet is útjára indított, melyhez 180, a környezet- és klímavédelem iránt elkötelezett civil szervezet csatlakozott. Az aláírók úgy látják, hogy a jelen és a jövő nemzedékek létfeltételeinek biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy a környezet védelmére erős felhatalmazású, önálló tárca alakuljon, összefogva a környezet- és természetvédelem, a víz-, illetve vízgyűjtő-gazdálkodás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatvédelem és a fenntartható energiagazdálkodás területeit. Az önálló környezetvédelmi tárca az egyedüli garancia arra, hogy a kormányzati működésben a fenntarthatóság elve teljességgel és gazdasági érdekektől függetlenül érvényesüljön, ezért az aláíró szervezetek arra kérik a Kormányfőt, hogy környezetünk védelmét önálló minisztérium szolgálja az újonnan megalakuló kormányzati struktúrában.

 Az átlátszó cikke nyomán a hatóság vizsgálatot indított a gödi kutak szennyezése ügyében
Az egészségre veszélyes, mérgező anyagokat találtak a kútvízben Gödön – írta meg korábban az Átlátszó, mely portál a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól november óta hiába kéri a gödi Samsung-gyár vízmonitoring adatainak kiadását. Ennek megtagadása ügyében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultak, de a NAIH három hónap után sem tudta lezárni az ügyet.

A kutak vízvizsgálatát megrendelő Göd-ÉRT Egyesület a múlt héten szintén a hatóságokhoz fordult. Panaszbejelentésükben kérték, hogy a tényfeltáró vizsgálat mellett a hatóság adjon rendszeres tájékoztatást a lakosság számára, hozza nyilvánosságra a gödi iparterület vízvizsgálati adatait és tegyen lépéseket a további környezetszennyezés elkerülése érdekében. A Samsung SDI szintén nem tett közzé tájékoztatást a vízvizsgálati kampányáról, és a korábbi monitoring adatokat sem hozta nyilvánosságra; az Átlátszó sajtómegkeresésére sem válaszolt.

Halogatja az EU a valószínűleg rákkeltő glifozát betiltását   444.hu
Egy évvel később adja csak ki a glifozát használatáról szóló tudományos állásfoglalását az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) Ez lényegében azt jelenti, hogy több mint egy évet csúszhat a valószínűsíthetően rákkeltő kategóriába sorolt gyomirtó betiltása az Európai Unióban. A független tudományos kutatások eredménye világos: a glifozát genotoxikus anyag, amely valószínűleg rákkeltő hatású, és elfogadhatatlan a környezetre gyakorolt negatív hatása. A glifozát használatát 2017-ben korlátozott időre engedélyezték, 2022 nyarán kellett volna kijönnie az állásfoglalásának, amely alapján az Európai Bizottság és a tagállamok még az idén dönthettek volna a növényvédőszer engedélyének megújításáról. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság arra hivatkozva halasztotta el az állásfoglalást, hogy sokkal több tudományos anyagot bocsájtottak a rendelkezésükre, mint ami az ilyen kiértékeléseknél megszokott. 

Egyre jobban terjeszkednek Európában az aranysakálok – qubit
Az aranysakál (vagy nádi farkas, réti farkas, netán toportyán, de mindenképpen Canis aureus) töretlenül terjeszkedik a kontinensen, ráadásul friss bizonyítékok vannak arra, hogy mindezt az eurázsiai hiúz rovására teszi: Szlovénia déli részén figyelték meg, ahogy a sakálok a hiúzok által elejtett szarvasok tetemeiből lakomáznak. Az aranysakálok történelmileg a Közel-Keleten és Dél-Ázsiában voltak jelen, bár a 19. századig Magyarország területén is gyakoriak voltak. Nálunk a 20. század közepén tűnt el a faj, mielőtt az 1980-as években újra megjelent – azóta évente emelkedik az egyedszámuk. Akár 25–40 ezer aranysakál is élhet Magyarországon, és a toportyán „még a rókánál is ravaszabb, azaz óvatosabb és intelligensebb”. Bár a kutatók régóta foglalkoznak azzal, hogy a terjeszkedésük milyen hatással lehet más ragadozókra, erre kevés bizonyítékot tudtak szerezni.
A Ljubljanai Egyetem kutatói 5 éve  vizsgálják a szlovéniai Dinári-hegység hiúzállományát, és kétszer is előfordult, hogy a területen megjelenő sakálok egyszerűen ellopták a nagymacskák zsákmányát.

Zsebrevágott emlőshatározó a hasznos társ
Ingyenesen letölthető okostelefonos Emlőshatározó alkalmazást készített a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Farkaskölykök Ifjúsági Egyesület. Az applikáció a hazánkban előforduló 85 emlősfaj terepi azonosításához nyújt segítséget. A 2016-os Madárhatározó és a 2017-ben indult Kétéltű- és Hüllőhatározó mellett ez a harmadik olyan könnyen kezelhető telefonos alkalmazás, ami a természetjárókat segíti. Az állat alakjának, színének és élőhelyének megadását követően kiválasztja a lehetséges fajokat, de már egyetlen szűrési feltétellel is működik. A határozást Zsoldos Márton 85 színes grafikája, rövid fajleírás és egyes fajoknál a jellemző lábnyomuk is segíti. Emellett megtalálható itt az emlősök tudományos és angol neve, rendszertani besorolása és természetvédelmi értéke is. Az alkalmazás a határozó mellett a memóriában szereplő összes fajt bemutató lexikon és fajfelismerő játék funkcióval is rendelkezik.

Az ismert madárfajok fele veszélyben van – Qubit
Egy új kihalási hullám kezdetén járunk – véli Alexander Lees, a Manchester Metropolitan University ornitológusa. Lees és társai az IUCN Vörös Listájának adatai alapján becsülték meg, hogy milyen trendek uralkodnak a madárpopuláció változásaiban. Arra jutottak, hogy az elmúlt 3 évtizedben az ismert fajok 48 százalékának népessége folyamatosan csökken, csupán a madarak 6 százalékánál figyelhető meg növekedés, a fajok 7 százalékáról pedig nem áll rendelkezésre elegendő adat.
A madárpopuláció csökkenése nem csak a madaraknak rossz hír: ez sokat elárul a bolygó általános egészségi állapotáról is. Az egyik legnagyobb problémát az élőhelyek pusztulása és pusztítása okozza, a fajgazdagság csökkenése pedig jól mutatja, hogy mekkora környezeti lábnyomot hagy maga után az ember. A legnagyobb bajban a trópusi madarak vannak, de az egész világon rossz a helyzet: Costa Ricán az elmúlt tíz évben folyamatosan fogy a madár, de különösen nagy veszély fenyegeti a Kelet-Himalája és a délkelet-ázsiai szigetek lakóit is. A mostani trendek alapján hatszor annyi madárfaj tűnhet el a Földről, mint amennyi 1500 óta kipusztult, de az európai és amerikai konzervációs kísérletek sikere jól mutatja, hogy ezek a folyamatok nem visszafordíthatatlanok.

Greenpeace véres profit MOL kép: Dörgő Zsuzsi Greenpeace

A Mol extraprofitját védi a magyar állam Brüsszelben „Véres profit: szégyen!” – a Mol olajfinomítójánál akciózott a Greenpeace
Hamis érvekre hivatkozva vétózná meg az Orbán- kormány az uniós orosz energiaembargót, csak hogy a Mol nyereségét ne veszélyeztesse semmi, amit az olcsó orosz olajon zsebel be – véli a Greenpeace Magyarország. A Mol-csoport első negyedéves pénzügyi jelentéséből kiderül, hogy 38 %-kal növekedett a profitja (271 milliárd forintra) 2021 első három hónapjához képest. A magyar kormány gazdasági szempontokra hivatkozva akar vétózni, pedig Brüsszel 2024-ig haladékot is adna az átállásra. A kormány állításaival ellentétben minden lehetőségünk meglenne rá, hogy mástól vásároljunk olajat, ami hiányzik, az a politikai akarat. Az Adria vezetéken mintegy 10 millió tonna nyersolajat lehet évente behozni, ami nagyságrendileg ugyanannyi, mint amennyit jelenleg a Barátság vezetéken keresztül Oroszországból importálunk. A kormány állításaival szemben pedig szintén nem igaz önmagában, hogy a százhalombattai kőolaj-finomítót csak évek munkájával és súlyos befektetések árán lehetne alkalmassá tenni arra, hogy máshonnan érkező nyersolaj finomítására is alkalmas legyen, hiszen lehet az oroszhoz hasonló olajokat is beszerezni a nemzetközi piacról.

A Zöld Hét korábbi adásai itt >>>

A 2022. április 22-én, a Föld Napján indult heti hírháttér podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)

Greenfo podcastok a Spotify-on Greenfo podcastok az iTunes-on

Podcastunk RSS-csatornája itt található.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás