A rovat kizárólagos támogatója

Hírháttér sorozatunk 10. részének témái: Letennéd az autót 800 forintos üzemanyagárnál? Egyre őrültebb árak alakulnak ki az árampiacon – határ a csillagos ég? A villanykörtéket követik a fénycsövek – kivonják őket a forgalomból. Nem árt a kék fény elleni védelem, de felesleges rettegni a képernyőktől. A jövő minisztériuma. Sci-fi vagy szomorú jövőkép? Este is termelő napelemek növényi hulladékból.

Többek között ezekről a témákról beszélget Sarkadi Péter vendégeivel:
Nádas József, az Óbudai Egyetem Mikroelektronikai és Technológia Tanszék mérnöktanára
Szabó John társadalomtudós, a Világgazdasági Intézet, KRTK Tudományos segédmunkatársa és az ELTE-TÁTK tanársegédje.

Nádas József balra, és Szabó John. kép: Sarkadi Péter greenfo

Szemlézett híreink:

A magyar autósok fele nem bírná a piaci benzinárat, 800 forint felett a kétharmaduk nem ülne volán mögé

Ha autóval közlekedik, milyen üzemanyagár mellett hagyna fel/csökkentené jelentősen az autó használatát? Ezt a fő kérdést tette fel a G7 gazdasági portál egy ezer fős közvélemény kutatásban. A válaszadók 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy autózik. Ha csak őket, vagyis az autósokat nézzük, akkor 32 százalékuk mondta azt, hogy már 600 forintos literenkénti benzinárnál is lényegében kiszállna az autóból, 700 forint felett pedig további 18 százalékuk döntene a leállás mellett. Márpedig a Holtankoljak.hu adatbázisa szerint a 95-ös benzin átlagos ára pünkösdhétfőn ennél jóval több, 788 forint, a gázolajé pedig 771 forint volt.  Ha nem lenne a 480 forintos ármaximálás, akkor minden második autós egészen biztosan komolyan meggondolná, hogy lerakja az autóját. Piaci árakon most már közel vagyunk a 800 forintos szinthez, amely a felmérés szerint további 16 százalékot késztetne leállásra. Ebben az esetben tehát a magyar autósoknak már a kétharmada dobná el a slusszkulcsot. Ez még akkor is drasztikus arány, ha valószínű, hogy a valóságban az autósok egy része mégsem szállna ki a kocsijából, annak ellenére sem, hogy most hipotetikusan egy közvélemény-kutatásban így nyilatkozik.

— Autózni muszáj? szokások, kényszer,
— Bécs kontra Budapest – lépések az élhetőbb városért,
— közösségi közlekedési lehetőségek. autómegosztás (carsharing),
— parkolás P+R parkolók, forgalomszabályozás,
— elővárosi tömegközlekedés

Egyre őrültebb árak alakulnak ki az árampiacon
Itt a meleg, Oroszország kevesebb gázt értékesít, a gázos erőművek pedig csak nagyon drágán termelnének áramot, így viszont egyre súlyosabb az áramhelyzet. Június 20-án a hazai áramtőzsdén az áram zsinórára 285 euró/MWh, míg a csúcsára 302 euró/MWh szintig szökött fel, de volt olyan óra, amikor az ár megközelítette az 500 eurót.  Az okok sokrétűek: a bizonytalanság továbbra is nagy; a kereslet magas- jönnek a légkondicsúcsok, ráadásul július utolsó 10 napjára a jelenleginél is sokkal erősebb kánikula várható.  A rendszer rugalmasságát biztosító hazai gázos erőművek csak nagyon drágán kínálnának áramot; az ukrán import egyelőre nem lépett be; az orosz–ukrán háborús helyzet még mindig az eszkaláció felé halad, ami az energiapiacon eddig nem látott szankciókkal fenyeget. Az áram árát leginkább meghatározó gázár is emelkedik, elsősorban a szankciók és a Gazprom értékesítés-visszafogása miatt.  A magyar lakosság közben a piaci ár ötödéért-hatodáért veszi az áramot, igaz ennek finanszírozására hatalmas csomagot vetett ki az állam. A hazai gazdaságban viszont már a valóságot nem lehet távol tartani a költségektől, így képzeljük el most az építőipari anyaggyártók, a műtrágyagyártók, de akár egy mosoda költségszintjét, rögtön kézzelfoghatóbbá válik, hogy miért is ilyen nagyon magas az immár két számjegyű infláció – írta a telex.

— Ehhez kötődően közlekedés/energiaszegénység/árérzékenység:
— földgáz dilemmák
— LNG „kényszerrossz”

Kivonják a fénycsöveket a forgalomból
2023-tól több lépcsőben megszüntetik a fénycsövek, kompakt fénycsövek és egyéb kisülőlámpák gyártását és forgalmazását az EU területén. Természetesen a meglévő raktárkészletek még kiárusíthatók lesznek. Az elsődleges ok most nem az energiahatékonyság, mint korábban a halogénlámpák kivezetsekor, hanem a környezetvédelem, ezen belül is a higany felhasználásának megszüntetése a fényforrásokban. Ez nemes cél, fontos az egészségre és a környezetre gyakorolt pozitív hatása, de…. .
Ma egy korszerű fénycsőben vagy kompakt fénycsőben 1–3 mg higany van. Egymillió fénycsőhöz szükséges higany kevesebb mint 1,5 dl, azaz egy teáscsészében elfér. Tegyük fel, az EU éves igénye kb. 50 millió fénycső, ami 0,75 tonna higanyt igényel, ezt hasonlítsuk az EU fogászati amalgám igényéhez, amely évi 75 tonna, azaz százszor annyi higanyt használ fel. A 0,75 tonna csak a fénycsőre vonatkozik, persze más kisülőlámpákban is van higany, mely környezetvédelmi szempontból már lehetne jelentős, de ez a mennyiség a hulladékká váló kisülőlámpák feldolgozása során 100%-ban ártalmatlanítható vagy visszanyerhető, tehát csak a szabálytalanul kidobott fényforrások terhelik a környezetet. Így a most következő fényforráskivonás önmagában nem lesz átütő hatással a környezetre, inkább egy intézkedés a sok közül, mellyel a higany felhasználás csökkentését célzó 2013-as Minamata Egyezménynek – melyet Magyarország az első országok között ratifikált – meg kell felelni.

ST: A cikk szerzője Nádas József. További részletek.
— higany dilemma
— szlovák naperőműtelepítési zsákutca
— szakmai háttér nélküli közvilágítás ledesítés pl. Elios – Tiborcz panama
— a tönkrement LED fényforrásokat jelenleg elássuk, vagy elégetjük.

fénycső kiállítás Mezőkovácsházán. kép: Sarkadi Péter greenfo

Nem árt a kék fény elleni védelem, de felesleges rettegni a képernyőktől
A közösségi médiában praktizáló önjelölt bőrgyógyászok körében felkapott téma, hogy miként előzhetők meg a képernyők kék fényének bőrre gyakorolt káros hatásai. Arra egyelőre nincs tudományos bizonyíték vagy hosszú kutatás, hogy a számítógépek, tabletek vagy mobilok kijelzői valóban felelősek lehetnek a bőröregedés jeleiért. A fény hatása a bőrre elsősorban a fény energiáján és hullámhosszán múlik. Mivel a kék fény a látható színspektrum legkisebb hullámhosszú tartományába tartozik, a hatásvizsgálat nem szükségtelen. A kék fény egyaránt fejthet ki kedvező és káros hatásokat is a bőrre. Rövid ideig tartó, kúraszerű alkalmazásával egyes bőrproblémák, például az ekcéma is kezelhető, illetve a színterápiában is használják a kék színt. Az alacsonyabb hullámhosszú, nagy energiájú kék fénynek való hosszú ideig tartó kitettség viszont valóban bőrproblémákhoz vezethet. Hasonlóan az UV-sugárzáshoz, a látható kék fény is oxidációs folyamatokat indíthat el a bőrben, ráadásul az alacsonyabb hullámhossz miatt mélyebb bőrrétegekbe képes hatolni, és ezáltal károsodhat a sejtek DNS-e. Ilyen káros hatások egyébként nemcsak a bőrben, hanem a szemben is megfigyelhetők. A fénysugarak hatására felgyorsulhat a szem makuladegenerációja, illetve a digitális túlterhelés szemfáradtságot okozhat azoknál, akik sok időt töltenek képernyő előtt.

— Részletek a szakértőtől: szükség van fényvédelemre, de nem kell rettegni a képernyőktől

Kim Stanley Robinson: Nem igaz, hogy az ember bármihez képes alkalmazkodni

Kim Stanley Robinson az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb sci-fi írója, aki a műfajon belül szinte mindent elért, amit el lehet. Ám legutóbbi regénye még jelentősebb áttörést hozott számára, a legnagyobb lapok nevezték az év könyvének, klímatudósok és politikusok sora hivatkozott rá, Barack Obama a kedvenc aktuális könyvei közé választotta, míg a Párizsi Egyezményt tető alá hozó ENSZ-diplomata, Christiana Figueres a beszámolók szerint a kertjében ülve, a sírással küzdve hallgatta a regény hangoskönyv verzióját.  A 2020-ban megjelent, és most magyarul is érkező A Jövő Minisztériuma azt meséli el, hogy az emberiség hogyan volt képes úrrá lenni a klímaváltozás jelentette kihíváson. Szó nincs fáklyásmenetről: a 2050-es években játszódó történet szerint az érdemi változásokhoz súlyos természeti katasztrófák, sok ember halála, felerősödő ökoterrorizmus és gazdasági válságok vezettek el. Robinson regényeinek visszatérő színterei a tudományos laborok és a diplomáciai tárgyalóasztalok, és A Jövő Minisztériumában is e helyszínek körül alakul a cselekmény: miközben a műfaja sci-fi, hiszen egy elképzelt jövőben játszódik, főszereplői nagyon is valóságos alakok. Egy elképzelt világszervezet, az ENSZ alá tartozó jövő minisztériuma vezetésével tudósok, politikusok, jegybankárok, aktivisták tesznek a saját területükön azért, hogy az emberiség végül sikerrel kerülje el a létező legrosszabb forgatókönyvet: hogy élhetetlenné váljon számunkra a bolygó.

— túlszaporodás- családmodellek, klímaszorongás. Merre tovább civilizáció?

Kapcsolódó rövid ajánló:

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tiszteletbeli elnöke Schmidt Egon író, ornitológus legújabb könyve a Madárdalos emlékeim címmel, az MME kiadásában jelent meg, melyben érdekes történeteket oszt meg énekesmadarakról. A 2009-ben Kossuth-díjjal is kitüntetett szerzőnek mintegy 70 műve látott napvilágot, melyek az állatokról szólnak, s tükrözik mély természetszeretetét, lelkes rajongását a madarak s elhivatottságát a madárvédelem iránt.
Tavaly a 90 éves Schmidt Egonnal készült beszélgetés >>>

Schmidt Egon és Haraszthy László a madárdalos könyvvel

Új találmány a növényi napelem – éjszaka is termeli az áramot

Egy 29 éves Fülöp-szigeteki mérnökhallgató új találmánya a növényi napelem, amely forradalmasíthatja a napenergia felhasználást, működéséhez ugyanis nem kell direkt napfény. Az UV-sugárzás is elegendő hozzá, így borús időben és éjszaka is tudnak áramot termelni.  A növényi napelemek a növényekben lévő fényelnyelő részecskék felhasználásával készülnek, mezőgazdasági gyümölcs- és zöldséghulladékból. Ahogy a növények belsejében is, ezek a lumineszcens részecskék elnyelik a nap UV-sugarait, majd látható fénnyé alakítják, és újra kibocsájtják magukból. A napelemek ezután már képesek a fény felhasználásával áramot termelni. Az ultraibolya sugarak felhős, borús napokon is, folyamatosan érnek bennünket. A találmánya kifejlesztéséhez Maigue a helyi farmerektől szerezte be a mezőgazdasági hulladékot. A növényeket összezúzta, leszűrte és kivonta belőlük a lumineszcens részecskéket, amelyeket gyantába szuszpendált. Az így kapott anyag bármilyen alakúra formázható, majd házak falaira rögzíthető, vagy dupla üvegezésű ablaktáblák közé illeszthető, hogy megújuló energiát termeljen az épület számára. A növényi napelemet az teszi különlegessé, hogy a hagyományos napelemekkel ellentétben akkor is működik, ha nem közvetlenül a nap felé néz. Áramot tud termelni a felhőkön keresztüli UV-sugárzásból épp úgy, mint és a falak, járdák és egyéb épületek mentén visszaverődő UV-fényből. A találmány elnyerte a James Dyson Alapítvány Fenntarthatósági Díját.

—  napelem hatásfokok és árak,
—  szenzáció, vagy szikra? Polarizált fényterápia
—  áltudomány, népbutítás és a fogyasztók átverése: fényterápiás arcmaszk

Eddigi podcastjaink részletes cikkei: https://greenfo.hu/hirek/podcastok/zold-het/

Nyitókép: Hattyú és fészke egy szennyvízcsatorna mellett a belgrádi Duna-parton Fotó: ANDREJ ISAKOVIC AFP

A 2022. április 22-én, a Föld Napján indult heti hírháttér podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)

Greenfo podcastok a Spotify-on Greenfo podcastok az iTunes-on

Podcastunk RSS-csatornája itt található.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek