A podcast az alábbi felületeken is elérhető:
Kórházi klímahiszti? Brutálisan növő légkondihasználat, csak bírjuk árammal. A leghosszabb és legintenzívebb hőhullám volt a júliusi. Akár 40 napos nyári szárazságra készülhetünk a jövőben. A hőségben hamarabb megromlik az étel: vásárolj, tárolj, főzz biztonságosan. Úszásra alkalmatlan a Szajna. Orbán padlóra küldte a tudományos kutatást és a felsőoktatást. A MOHU szerint a túl nagy sebesség miatt nem bírják az automaták a visszaváltást.
Kórházi klímahiszti? Százból két betegszobát hűtenek. Műtőklímák: borítékolható volt, hogy baj lesz. A leghosszabb és legintenzívebb hőhullámot éltük át júliusban Akár 40 napos nyári szárazságra készülhet a jövőben a magyar mezőgazdaság. Mi lesz így az élelmiszertermeléssel? A hőségben minden étel megromlik: vásárolj, tárolj, főzz biztonságosan. Hogyan kerülhetjük el az élelmiszerpazarlást nyáron? Megállíthatatlanul nő a globális légkondihasználat, csak bírjuk árammal. Úszásra alkalmatlan a Szajna – a párizsi olimpia problémái. Egyetemi mutyi: Orbán padlóra küldi a tudományos kutatást és a felsőoktatást. Nem bírják az automaták a sok visszavitt palackot, a MOHU szerint túl nagy sebességgel váltják őket vissza az emberek. Hírháttér podcastunkban Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai:
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, a Másfél fok egyik állandó szerzője. és
Lukács Csaba újságíró, a Magyar Hang lapigazgatója.
Az adásban megbeszélt hírek:
Műtőklímák: borítékolható volt, hogy baj lesz (magyarhang)
Beteg nem marad ellátatlanul – ez a mondat az elmúlt években visszatérő eleme azoknak a kormányzati nyilatkozatoknak, amelyeknek célja, hogy az egészségügyi ellátórendszer rendkívül súlyos hiányosságaira valamilyen megnyugtatónak szánt magyarázattal szolgáljanak. Ezt a mondatot hallhattuk a koronavírus-járvány alatt is – a halálozások számában Európa éllovasai voltunk –, ahogy január elején is, amikor a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ egyszerre 20 egészségügyi intézmény részleges leállását jelentette be. (Azóta az osztálybezárások száma folyamatosan nő.) A kormány már 2019-ben tudta, hogy akkori áron legalább 40 milliárd forint kellene a kórházak hűtőrendszereinek fejlesztésére, ám öt évvel később is csak 1,3 milliárd jut rá.
Megállíthatatlanul nő a globális légkondihasználat, csak bírjuk árammal
A légkondi-paradoxont hosszú évek óta jól ismerjük: minél melegebb van a Földön, annál többet használjuk a klímaberendezéseket, ami cserébe fokozza az áramfogyasztást és az ezzel járó szén-dioxid-kibocsátást, ami még jobban hajtja a felmelegedést. És akkor ugyanez, elölről. Ráadásul a piaci logika sem kedvez a környezetnek: minél kelendőbbek a légkondicionálók, annál olcsóbbak a készülékek, így egyre több ember engedheti meg magának, hogy beszerezzen egyet. És lehet megint elölről kezdeni a képletet.
1990 és 2024 között globálisan megnégyszereződött a számuk – 576 millióról 2,31 milliárdra nőtt. Az USA-ban, Dél-Koreában vagy Japánban lassabb a növekedés üteme, de még az Európai Unió területén is csak a háromszorosára nőtt a légkondik száma (44-ről 136 millióra), Kínában több mint tízszeres növekedés történt ennyi idő alatt – 78 millió helyett ma már 900 milliónál is több klímaberendezést használnak az 1,4 milliárd lakosú országban.
A klímaberendezések és a ventilátorok az épületek globális áramfogyasztásának közel 20 százalékáért felelnek, míg a különböző felmérések általános konszenzusa szerint az áramtermelés és fűtés szektora a teljes globális szén-dioxid-kibocsátás kb. 40 százalékát teszi ki. 
—————————-
Akár 40 napos nyári szárazságra készülhet a jövőben a magyar mezőgazdaság. Mi lesz így az élelmiszertermeléssel?
Az egymást követő száraz napok maximális száma július és szeptember között a jelenleg jellemző, átlagosan 20-25 napról 25-30 napra növekedhet a 21. század végére, ha a pesszimista kibocsátási forgatókönyvet tekintjük. Ezzel szemben, ha az azonnali, érdemi kibocsátást feltételező forgatókönyvvel számolunk, nem várható jelentős változás a következő évtizedekben, azaz nagyjából a jelenlegi szintet tudjuk tartani. A 40 napot meghaladó, egybefüggő száraz időszakok jelenleg ritkán, átlagosan 20 évből maximum 1 évben fordulnak elő hazánk nagy részén, azonban ha a pesszimista forgatókönyvet tekintjük, az évszázad végére ez az ország kb. 80%-án 2-5 évre emelkedhet. A közepesen hosszú, egybefüggő száraz időszakok (< 20 nap) gyakorisága az ország több részén is megnövekedhet az optimista és közepesen optimista szcenáriók szerint, míg a pesszimista esetben a hosszabb száraz periódusok jelentkeznek majd gyakrabban. Lényeges, hogy mihamarabb elkezdjük az üvegházgáz-kibocsátás érdemi csökkentését, és ezzel elkerüljük az egy hónapot meghaladó, összefüggő száraz időszakok előfordulásának gyakoribbá válását. Ez mindannyiunk érdeke, mert először a növekvő élelmiszerárakon, legrosszabb esetben pedig ellátási gondokon keresztül fogjuk érzékelni azt, ha nem cselekszünk.
A tűrőképesség határán: a leghosszabb és legintenzívebb hőhullámot éltük át idén júliusban
A HungaroMet városokra elérhető adatsorai alapján, az emberi tűrőképesség és az egészségre gyakorolt hatás szerint az idei júliusi hőhullám volt a legrosszabb a modern mérések kezdete óta, amit át kellett élnünk. Egy hőhullámot az időtartam (hány napig tart), a legmagasabb hőmérséklet és az intenzitás (hőösszeg) alapján elemezhetünk. Példaként: egy 29 fokos átlaghőmérsékletű időszakot könnyebb kibírni 3 napig, mint egy 28 fokosat 9 napig – az előzőben 6 °C a hőösszeg, az utóbbiban 9 °C. Budapesten és a déli-délkeleti országrészben soha nem volt még olyan rossz a helyzet, mint idén: intenzitását tekintve ez volt a legrosszabb hőhullám, amit túl kellett élniük. Közel 90%-os magabiztossággal állíthatjuk, hogy a gyakoribb, hosszabb és intenzívebb hőhullámos időszakokért az emberi eredetű üvegházgáz kibocsátások a felelősek, így nem igaz, hogy régen is hasonló volt ezeknek az előfordulása. Az elengedhetetlen alkalmazkodáson túlmenően a kibocsátás-csökkentésnek az a tétje, hogy marad-e egyáltalán hőstressz-mentes nap a jövőben júliusban Magyarország többségén vagy sem.
Tippek, hogyan kerüld el az élelmiszerpazarlást nyáron
Vásároljunk okosan! Vásároljunk kevesebbet!
Fagyassz, fagyassz, fagyassz!
Figyeljünk a helyes tárolásra!
Ügyeljünk a hűtő hőmérsékletére!
Hőségben minden étel megromlik: így vásárolj, tárolj, főzz biztonságosan
A legtöbb ételmérgezést úgynevezett „patogén baktériumok” okozzák. Ezek a meleg időben sokkal gyorsabban szaporodnak, és azért különösen veszélyesek, mert általában nem okoznak érzékszervi elváltozást az élelmiszerekben.A legtöbb romlást, megbetegedést okozó mikroba 25–30 °C közötti hőmérsékleten szeret szaporodni, így a nyári meleg gyors romlást okoz, ha nem figyelünk oda a hűtésre – magyarázzák a szakértők. Hozzáteszik, hogy a legfontosabb a hőingadozás kivédése: ami hűtőben volt, maradjon ott, ne érjen semmit nagy meleg rövid időre se.
A Szajna vízminősége az Olimpián:
A párizsi olimpia előtt ha nem az egyik legnagyobb, de az egyik legtöbbször előkerült kérdés az volt, jól döntöttek-e a szervezők, amikor a város folyójába, a Szajnába szervezték a nyíltvízi úszás és a triatlon úszószámait. A probléma elsősorban a Szajna vízminősége volt, de mindenki nagyon fogadkozott, Anne Hidalgo, Párizs polgármestere ígéretét betartva úszott is a folyóban, hogy jelezze, nem lesz semmi gond.
A Párizsban tapasztalt hirtelen vízromlás itthon is bármikor bekövetkezhet
Orbán padlóra küldi a tudományos kutatást és a felsőoktatást
Az Európai Unió Tanácsa 2022 decemberében függesztette fel a modellváltó, közalapítványi fenntartású magyar egyetemek uniós kutatási forrásokhoz és csereprogramokhoz való hozzáférését. Az EU megfelelő szervei és Magyarország Kormánya párbeszédet folytatnak a felfüggesztés kivezetése érdekében. Ugyanakkor a negatív hatások már most érezhetők. A felfüggesztés következményeit tárta fel a Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) által készített felmérés, amely több mint 500, 31–45 év közötti, doktori fokozattal rendelkező kutató és egyetemi oktató válaszait dolgozta fel.
A felmérésben részt vevők 40 százaléka tapasztalta az EU-s források befagyasztásának negatív hatásait, amelyek azonban – riasztó módon – nemcsak az érintett egyetemeken dolgozókat, hanem a teljes magyarországi tudományos közösséget érintik. A felmérés alapján a pályázati források elzárása azokat a kutatókat sújtja leginkább, akik a felfüggesztést megelőző években már nyújtottak be EU-s pályázatokat. A negatív következmények sokkal kisebb mértékben különböznek a felfüggesztett egyetemeken dolgozó kutatók és oktatók, illetve azok között, akiknek legalább részállása van más, a felfüggesztés által nem érintett munkahelyen (például a HUN-REN kutatóközpontjaiban). A fiatal kutatók úgy látják, hogy a korlátozások nemcsak forrásmegvonást jelentenek, hanem nemzetközi kutatói kapcsolatrendszereik gyengülését is, ami jelentős hatással lehet a hazai kutatás európai versenyképességére.
Dobozvisszaváltási kérdőjelek.
Egy hónapja már csak betétdíjas műanyagpalackokat és aluminimum-dobozokat lehet forgalomba hozni Magyarországon, a visszaváltó-automaták pedig elvileg több mint fél éve állnak, mégsem működik zökkenőmentesen a visszaváltási rendszer.
Elmentünk 50 forintos palackokat visszaváltani, többnyire összejött, de láttunk cifra dolgokat
A műsor az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely pályázati támogatásával valósult meg.
Az itt megjelenő vélemények nem tükrözik a támogatók álláspontját.
A 2022. április 22-én, a Föld Napján indult heti hírháttér podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
