A podcast az alábbi felületeken is elérhető:
Balatoni kórkép: elkésett vízparti terv, a Tihanyi félsziget totális beépítése és egyre sósabb víz. A miniszter kamuzással tarhált öntözési EU-s pénzt, és a homokhátsági kamuvíztározós mutyik. A miniszter dönthet a lakosok feje fölött – veszélyes hulladék dilemmák az orbáni ökogyarmaton. Itt az új nemzetközi botrány a vegyszermultik “féltitkos” adatbázisa. Újságírás vagy kormánypropagandista zöldrefestés?
A Greenfo zöld hírháttér podcastsorozata az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely pályázati támogatásával valósult meg. Mivel a pályázat 18 adást támogatott, ezért ez az utolsó epizód. Talán egy újabb pályázat segítségével a jövő februártól folytathatjuk. Addig is napi rendszerességgel olvassa a greenfo híreit, sajtószemléit, és a többi naprakész oldalunkat. Kövessen minket a folyamatosan frissülő Facebook oldalunkon, és iratkozzon fel vasárnapi heti hírlevelünkre. Itt támogathatja munkánkat olvasóként, vagy céges hirdetőként/szponzorként.
Mai témáink:
Balatoni körkép/kórkép: elkésett vízparti terv, a Tihanyi félsziget totális tönkretétele/beépítése és az egyre sósodó víz. Az ex köztársasági elnök és az agrárminiszter szerint így lehet kamuzással aszály elleni öntözéses pénzt tarhálni az EU-tól, és a homokhátsági kamuvíztározós fideszközeli mutyik. A hivatalos magyar EU elnökségi hiányzó témáit a civilek pótolják. Nem akkumulátorellenesnek kell lenni, hanem magyarpártinak –a miniszter dönthet a lakosok feje fölött: veszélyes akkuhulladék dilemmák az orbáni ökogyarmaton. Itt az új nemzetközi botrány a vegyszermultik “féltitkos” adatbázisa. Újságírás vagy kormánypropagandista zöldrefestés?
Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai:
Bodnár Zsuzsa az Átlátszó újságírója
Báthory Róbert újságíró, a Szabad Európa főmunkatársa
Az adásban megbeszélt hírek:
Balatoni hírek:
Balatoni Szövetség: Tizenöt évvel elkésett a Balaton partjait védő terv
Több mint ezer vélemény, kritika érkezett a balatoni Vízparti Tervhez. Bár az Építési és Közlekedési Minisztérium a rendelet bevezetőjében azt írja, hogy céljuk olyan szabályozást alkotni, amely a vízparti területek közhasználatát, az épített és természeti örökségek megtartását szolgálja, és figyelembe veszi a Balaton terhelhetőségét, a civilek szerint a jelenlegi tervezet a befektetők és nem a Balaton érdekeit védi. A Szabad Európa – Benyó Rita körbejárta a Balatont, hogy polgármesterek és civilek mondják el a véleményüket.
Eladja Tihany utolsó beépítetlen partmenti ingatlanját az állam
Árverésre bocsát egy nagyon értékes tihanyi ingatlant az állami vagyonkezelő. A kiírás szerint ez a félsziget legutolsó, nagyobb összefüggő, beépítetlen része a part mentén, amely „a település legnagyobb fejlesztési potenciállal rendelkező területe”a Kenderföldek nevezetű településrészen.
Egyre sósabbá válik a Balaton
Az édesvizek sótartalmának növekedése (szalinizációja) világjelenség, amely a XXI. század első évtizedeiben került az érdeklődés homlokterébe. Elsődleges kiváltó oka a bányászat, a kőolaj- és gázkitermelés, az utak sózása, a műtrágyahasználat, és a tájhasználat változása. Amennyiben a sótartalom növekedésének tendenciája nem változik, néhány évtizeden belül átalakulhat a Balaton élővilága.
Az összes ion koncentráció a tó egész területén a történeti háttérnek tekinthető 450 mg/l értékről napjainkra 620-690 mg/l körülire nőtt. Eszerint a Balaton egészen az 1980-as évek elejéig édesvizű tó volt, de ma már édes-sós átmeneti vizű. Az élővizek sótartalma széles tartományban helyezkedik el, a Szent Anna-tóban, Erdélyben az összes ion koncentráció mindössze 10 mg/l, a Fertőben 1500-2000 mg/l, a Velencei-tóban 3000 mg/l a tengerekben pedig 35000 mg/l körüli.
Figyelembe véve azt, hogy az utóbbi évtizedekben a fagyos napok számának csökkenése ellenére a klorid-ion koncentráció töretlenül növekedett a tóban, annak forrását sem az utak sózásában kell keresnünk, hanem elsősorban az urbanizációban (a tisztított – szerencsére foszforban szegény – szennyvizekben, illetve a beépített, lefedett terület növekedésében). A Balaton esetében kimutatták, hogy a beépített terület részaránya az 1927-es 1,6%-os értékről napjainkra 6,0 %-ra nőtt. Amennyiben a sótartalom növekedésének tendenciája nem változik ötven év múlva a Balaton sótartalma megközelíti az 1000 mg/l értéket, amely a tavi élővilág jelentős megváltozását okozhatja. kevés a kutatás az élővilág megváltozására.
Áder János és Nagy István szerint így lehet kamuzással pénzt tarhálni az EU-tól
Áder szerint nem csak az ivóvízbázis rovására lehet az öntözést fejleszteni, hanem vízvisszatartással, felszíni vizek elvezetésével, talajvíz felhasználásával, csatornákban tárolt vízzel is lehet öntözni. „Ezért kellett nekünk is megváltoztatni a nyelvhasználatot. Nem azt mondjuk, hogy öntözési célú vízfelhasználás, hanem azt mondjuk, hogy ökológiai vízpótlás-rendszer kiépítése” – mondta erre Nagy. Majd Áder kajánul hozzátette: „Használjátok a biodiverzitás szót, az általában rögtön működni szokott.” Nagy pedig helyeselt: „Az európai központ szereti. Megtaláltuk ennek a módját.” A miniszter ezután arról beszélt, hogy ezekkel a pályázatokkal a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Pluszból (Kehop) tudtak pénzt szerezni.
Áder és Nagy a beszélgetésükben arra mutattak példát, hogy hogyan lehet zöldre festeni egy szürke infrastruktúra-fejlesztést, ami nem feltétlenül van összhangban a klímaalkalmazkodással vagy a természetvédelemmel.
A homokhátsági kamuvíztározós mutyik:
A Kúria döntött: mostantól még szabadabb a Szabadon
A legfőbb bírói tanács a Szabad Európa riportja kapcsán óriási jelentőségű döntést hozott: győzött a sajtószabadság. A mórahalmi önkormányzat indított pert a Szabadon tényfeltáró riportja miatt. Két sajtóperben összesen öt különböző tanács tizenhárom bírája vizsgálta a tavaly forgatott riport minden mondatát, amely a mórahalmi VI. körzet uniós forrásainak furcsa felhasználását derítette fel. A riport bírálta az etikailag és morálisan is megkérdőjelezhető önkormányzat döntéseit, ami nem tetszett a polgármesternek és az alpolgármesternek, de a Kúria kimondta: egy oknyomozó riport, amely közügyet mutat be, az ahhoz kapcsolódó közéleti szereplők tevékenységét kritizálja, és ehhez bizonyítékai is vannak, megengedheti magának az élesebb kritikát. Ez közérdeknek minősül, ezért nem lehet alapja sajtó-helyreigazítási pernek. A döntés nem csak a sajtó számára fontos, hanem mindazok számára, akik ma közügyben felszólalnak Magyarországon, és kiállnak az igazukért.
Ezt azért említsük meg: Pert nyert a greenfo és a Szabad Európa
A Greenfo 2023. szeptember 19-én tette közzé a „Kisajátítva – az elmutyizott mórahalmi VI. körzet földjei” című, az eredetileg a Szabad Európa Szabadon rovatában megjelent riportot. Az oknyomozó videóriportban azt mutatták be, hogy Mórahalom vezetői miként használtak fel félmillió eurónyi uniós forrást egy vizet soha nem látott víztározó létesítésére, hogyan kerültek az egyes gazdáktól az öntözési projektre hivatkozással kisajátított földek mások művelésébe. A mórahalmi önkormányzat és vezetői személyesen is sajtóhelyreigazítási pert indítottak a Szabad Európa és a Greenfo ellen, 25 pontban sorolva a szerintük helyreigazítandó állításokat. A jogerős ítélet mindkét perben elutasította az önkormányzat keresetét, amely aztán a Kúriánál kereste igazát, azonban a legfelsőbb bírói testület eljáró tanácsa egyetértett a jogerős ítélettel. A két szerkesztőség perét BODROGI BEA ügyvéd vitte sikerre.
Vízellátási problémák és megoldások a Civil EU-elnökség konferenciáján
Számos olyan téma kimaradt a magyar EU-elnökség hivatalos programjából, melyek hazánk és az Európa Unió jövője szempontjából rendkívüli fontosságúak. Ezért a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége (NTVÉSZ), valamint a Civilizáció Koalíció a magyar EU-elnökséggel párhuzamosan hét alkalomból álló rendezvény-sorozatot szervezett, melyen fontos és sürgős intézkedéseket követelő társadalmi ügyeket járnak körül. Időzíteni sem lehetett volna jobban a Civil EU-elnökség szeptember 12-13-án tartott budapesti vízügyi konferenciáját: a rendkívüli hőséget és aszályt követő hatalmas áradás szemléletesen igazolta, hogy Magyarország különösen kitett a klímaváltozás hatásainak. A EU Víz Ellenállóképességi Stratégia megvalósításáról szóló konferencia előadásai pedig nemcsak azt mutatták meg, hogy milyen kihívásokkal néz szembe a hazai vízügyi szektor, hanem azt is, hogy milyen mintaprojektek léteznek a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra.
Nem akkumulátorellenesnek kell lenni, hanem magyarpártinak
Nagyon úgy tűnik, hogy Magyarországon már most több veszélyes hulladékot termelnek az akkugyárak, mint amennyit képesek vagyunk regenerálni, semlegesíteni vagy újrahasznosítani. Az ebből a körből kieső maradék ismert és ismeretlen helyekre kerül, a tárolási-biztonsági körülményekről, valamint az ott elhelyezett veszélyes hulladék jövőbeli sorsáról semmilyen információnk nincs.
Ahhoz, hogy igazolható állításokat tehessünk, állandó mérésekre, sokkal több adatra és átláthatóságra volna szükség. Nem csoda, hogy az egész iparággal kapcsolatos itthoni titkolózás, ködösítés, adathiány és tudatos információ-visszatartás miatt szinte azonnal elpárolgott a társadalmi bizalom.
A Greenpeace tiltakozik, mert az iparügyekért felelős miniszter egyedül dönthetné el, hogy hol dolgozzák fel az akkuhulladékot
Ma egy olyan hazai és nemzetközi joggal szembemenő törvényjavaslatról szavaznak a Parlamentben, amely az akkuipar egyik legyszennyezőbb iparágát segítené. A törvényjavaslat szerint az országban létesülő akkumulátor-hulladék feldolgozó üzemek helyszínét ezentúl az iparügyekért felelős miniszter, most Nagy Márton már a környezeti hatásvizsgálati eljárás előtt kijelölhetné. Ha elfogadják a javaslatot, a nyilvánosság nem juthatna információhoz és nem szólhatna bele egy beruházás helyszínének megtervezésébe, hiába garantálják ezeket nemzetközi jogszabályok is.
A Monsanto (v-Fluence) kései hagyatéka – Bonus Eventus adatbázis csak kemofileknek
Itt az új nemzetközi bortány. A fogyasztók fogékonyak az élelmiszereket érintő rossz hírekre és azokat cáfolni nagyságrendekkel nehezebb a méreggyártó cégek számára, mint az érintett kör hitelességét lejáratni. E korábbi módszer utódja a vegyszermultik “féltitkos” adatbázisa, melybe bekerültek a környezetanalitikai és ökotoxikológiai kutatók, a természet- és környezetvédelemi szervezetek és aktivistáik, és a zöld területen működő újságírók. És nyakig benne vannak pl. a politikai döntéshozók, hivatalnokok, lobbisták, génmanipulátorok.
A műsor az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely pályázati támogatásával valósult meg.
Az itt megjelenő vélemények nem tükrözik a támogatók álláspontját.
A 2022. április 22-én, a Föld Napján indult heti hírháttér podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
