A podcast az alábbi felületeken is elérhető:
Közel fél év kihagyás után újraindul a Greenfo zöld hét hírháttér podcast sorozata. Most is kéthetente újságíró kollégákkal megbeszéljük az általunk fontosnak ítélt, esetleg a hírfolyamban a politikai és bulvárhírek árnyékába került, ám mindennapjaink szempontjából nagyon fontos hírek hátterét, összefüggéseit. Íme a mai témák:
Tarvágás a védett Natura 2000-es nyírségi erdőben. Hol áll most a MOL gárdonyi olajszennyezése? Az éves magyar GDP 2 %-ával tömjük ki az ázsiai akkumultikat. Mennyit ér egy tenyérnyi zöld? – a lakossági zöldfelületek szerepe. Tényleg mehet a zsíros pizzásdoboz is a szelektívbe. A hagyományos autók jóval gyakrabban hibásodnak meg, mint a villanyautók. 13 balatonnyi víz hiányzik- kutak víz nélkül – az Alföld nem lesz olyan, mint volt.
E témákat járja körbe Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársaival: Horn Gabriella újságíróval, a Szabad Európa rovatvezetőjével, és Lukács Csaba újságíróval, a Magyar Hang lapigazgatójával.
A megbeszélt hírek:
A hazai sajtót körbejárta, és pl. a greenfo FB oldalán is dühödt reakciókat váltott ki a WWF Magyarország erdészeti szakértőjjének Gálhídy Lászlónak helyszíni beszámolója melyben bemutatta a Bátorliget határában található Fényi-erdőben történt erdőgyilkolást. Az Alföld már 1954-ben védelem alá vont öreg erdeje – egykori grófi vadászterület –, jelenleg állami tulajdon és a Natura 2000 hálózat része. Védett fajok otthona, amely bölények nélkül is emlékeztet Białowieżára, a híres lengyelországi őserdőre. Pár hónapja tarra vágott benne három hektárt a Nyírerdő Zrt. Nemzetgazdaságunknak alighanem szüksége volt a faanyagra.
+++
Mennyit ér egy tenyérnyi zöld? – a lakossági zöldfelületek szerepe
Az Energiaklub tanulmánya szerint Budapesten egy átlagos családi ház kertje kisebb mint 900 m2. Ennek ellenére a főváros zöldfelületeinek 18,5 százalékát családi házak kertjei teszik ki, ami a társasházak kertjeivel együtt már összesen 29,3%. Magyarul a budapesti zöldfelületek közel egyharmada magántulajdonban van, míg az önkormányzatok kezelésében csak mintegy 17% van. Közismert, hogy városokban a hőterhelés igen magas. Ez azt jelenti, hogy még a kisebb városokban is átlagosan 3-5°C-kal melegebb van a természetes környezetben mért értékekhez képest (ez az ún. hősziget-hatás). Ez az szám a nagyvárosokban akár a 12°C-ot is elérheti. Éppen ezért fontos tudni, hogy a városokba telepített fák akár 10-15°C-kal is képesek csökkenteni a közvetlen környezetükben a talaj hőmérsékletét, sőt 2-8°C-kal még a levegő hőmérsékletét is lehűthetik. Ilyen esetekben a balkonok, erkélyek és homlokzatok zöldítése szintén segíthet lakóhelyünk hűtésében.
+++
Gárdonyi olajszennyezés: Izolációs falat épít a Mol, hogy megakadályozza a továbbterjedést
A Mol tavaly októberben észlelt repedést a Százhalombattát Péccsel összekötő vezeték gárdonyi szakaszán, a település zártkerti részén. Csaknem félmillió liter gázolaj folyt a talajba. Az olajtársaság azt ígéri, hogy a résfal kialakítása után teljes körű helyreállítást és kártalanítást végez.
+++
Az éves magyar GDP 2 százalékával támogatjuk a szegény ázsiai multikat
Egy székesfehérvári lakossági fórumon a Telex kérdésére Szijjártó Péter beismerte: 1500 milliárdot költött el a kormány az ázsiai tulajdonú akkugyárakra. Ez a magyar GDP két százalékának megfelelő összeget jelent, miközben az ország gazdasági teljesítménye egyre siralmasabb. Szijjártó arról is beszélt, hogy a korábban a minisztersége alatt külföldi beruházásokra adott állami támogatások egytől egyig mind megtérültek, az akkugyártás pedig minden előrejelzés szerint ki fog mászni a gödörből, és egy hosszú távú növekedési pályára lép majd. Utóbbiban valószínűleg igaza lesz, az előrejelzések szerint az akkumulátorok iránti piaci igény ismét növekedni fog, igaz, ettől még a magyarországi gyártók egy része simán csődbe mehet.
Ehhez kapcsolódó átlátszós hír: Már egy félmilliós város vízigényével vetekszik a hazai akkugyárak vízfogyasztása
++++
Német autóklub: a hagyományos autók jóval gyakrabban hibásodnak meg, mint a villanyautók
Az adatok összességében azt mutatják, hogy a két és négy év közötti járművek körében a belső égésű motoros autók két és félszer annyi meghibásodást szenvedtek el, mint az elektromos autók. A 2024-es évben a belső égésű motorok esetében a meghibásodási arány 1000 járműre vetítve 9,4 volt, míg az elektromos autók esetében csak 3,8. Ennek oka az elektromos autók általánosságban alacsonyabb meghibásodási hajlamában keresendő, ami az egyéb alkatrészek meghibásodásának alacsonyabb valószínűségének köszönhető.
++++
Tényleg mehet a zsíros pizzásdoboz is a szelektívbe
A csepeli Hamburger Recycling Hungary Kft. ügyvezető igazgatója szerint a környezet szempontjából jobb, ha az ember beledobja a pizzásdobozt a szelektívbe, és abból a hasznosítható anyag hasznosul, mintha az is a szemétégetőben végezné. De! Mivel azonban a MOHU honlapja ennek teljesen az ellenkezőjét javasolja – az itt lévő információk alapján a zsíros, szennyezett papírok, például pizzásdobozok nem kerülhetnek a papírhulladék közé –, a telex rákérdezett a szervezetnél, hogy melyik eljárás a helyes.
+++
Kutak víz nélkül – az Alföld nem lesz olyan, mint volt
A 19. század vége óta folyamatosak a beavatkozások a vízrendszerekbe. Meg akartuk előzni az árvizeket, szántóföldeket akartunk nyerni, ezért felgyorsítottuk a folyót, csatornákat építettünk, és közben a vizet elvezettük onnan, ahol szükség lett volna rá. – A szabályozás jól sikerült. Talán túl jól is. A Tisza medre több helyen egy-másfél métert is mélyült a szabályozások kezdete óta, a víz gyorsabban lefolyik rajta, nem marad ideje beszivárogni a talajba. A csapadék eloszlása is megváltozott, nem csak az éves összmennyiség csökkent, hanem az esők jellege is – hosszú áztató esők helyett gyakoriak a rövid, intenzív zivatarok, amelyek nem töltik, csak lemossák a felszínt. A Dél-Alföld vizeinek nem megmentésre van szüksége, hanem a tájhasználat újratervezésére. A legnagyobb kihívás az, hogy miként alkalmazkodjunk a folyamatokhoz. Változtatni ugyanis nem tudunk rajtuk.
+++
