A podcast az alábbi felületeken is elérhető:

Visszaszerezhető-e a szétlopott közvagyon? Tájpusztítás és túliparosodás. Az állam újra a MOHU hóna alá nyúl. Törvényi szintre emelné a természetpusztítást az Orbán-kormány. Az ivóvíz, vagy a természet védelme a Duna-mentén? Zöld álmok a budakeszi Álomvölgyben. 2 év után végre felszámolják az illegális akkuhulladék-raktárat. Gárdonyi MOL olajszennyezés, és eltékozolt uniós milliárdok a budapesti árízvédelemben.

Közel fél év kihagyás után újraindult a Greenfo zöld hét hírháttér podcast sorozata. Most is kéthetente újságíró kollégákkal megbeszéljük az általunk fontosnak ítélt, esetleg a hírfolyamban a politikai és bulvárhírek árnyékába került, ám mindennapjaink szempontjából nagyon fontos hírek hátterét, összefüggéseit. Íme az idei második adás témái:

Visszaszerezhető a szétlopott közvagyon? Tájpusztítás és túliparosodás. Az állam ismét a haveri hulladékkoncesszor hóna alá nyúl. Törvényi szintre emelné a természetpusztítást az Orbán-kormány. Az ivóvíz, vagy a természet védelme a Duna-mentén? Zöld álmok a budakeszi Álomvölgyben. 2 év után végre felszámolják az illegális akkuhulladék-raktárat.Gárdonyi MOL olajszennyezés, és eltékozolt uniós milliárdok a budapesti árízvédelemben.

Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai Bodnár Zsuzsanna újságíró az Átlátszótól, és Zsuppán András, a válaszonline újságírója.

Az adásban megbeszélt hírek:
Ha jövőre sikerül megszabadulnunk Orbán Viktor rendszerétől, mit kezdjünk az erkölcsi és anyagi csődtömeggel, amelyet az maga után hagy majd több mint másfél évtized rablógazdálkodása után? – teszi fel a kérdést Lányi András író, filozófus napokban közölt monstre dolgozatában, melyben 9 fejezetben mutatja be, hol állunk most és milyen sürgős tennivalóink lennének – gazdaságtól oktatás- és egészségügyön át a jogállam helyreállításáig. 2025 május 2-án a VálaszOnline felületén jelent meg Az ellopott ország – hogyan juttassuk vissza jogos tulajdonosának? címmel.

Ebben a környezetvédelemmel foglalkozó 5. fejezet megírásában vett részt Kun Zoltán a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke, számos IUCN munkacsoport és bizottság aktív résztvevője. Végzettsége alapján erdész technikus, tájépítész mérnök, klíma referens és talajtani szakmérnök blogjában a greenfon:  A visszaszerzett táj – alkossunk jövőképet a magyar tájhasználatról.

„A környezetet és emberi egészséget érintő információk nem képezhetik üzleti titok tárgyát. A működő ipari létesítmények szennyező kibocsátásait rendszeresen mérni kell, a mérési eredmények legyenek nyilvánosak. Határérték-túllépés esetén a büntetés rendelkezzen megfelelő visszatartó erővel, ismételt szabálysértés következménye a működési engedély visszavonása legyen.”

+++

Törvénymódosítással segíti ismét az állam a Mol hulladékos cégét

Többször hajlítgatta már a kormány a MOHU számára kedvezően a jogszabályokat: például amikor nem sikerült beszerezni az engedélyeket, vagy megvenni a kukaholdingot, ami mind a koncesszió megszűnését eredményezte volna. Most is hasonlóra készül a törvényalkotó: egy javaslat alapján 19 hónappal kitolnák az EU által megkövetelt újrahasznosítási arányról szóló teljesítési igazolás kiadásának határidejét. De jogszabályi úton van lehetősége a MOHU-nak arra is, hogy az adóhivatal revizorait felbérelve ellenőriztesse a konkurens cégeket, és arra is, hogy állami szervek hajtsák be ingyen a koncessziós cégnek fizetendő díjakat. Az állam mintegy 240 milliárd forintos bevételt biztosít a MOHU-nak, ami ezért 0,1 milliárd forintos koncessziós díjat fizet.

+++

Vegyes salátába csomagolt tarvágás ellen tiltakoznak a természetvédők 
Április 22-én, a Föld napján nyújtotta be az igazságügyi miniszter azt a példátlanul összetett törvényjavaslatot, ami környezet- és természetvédelmi szempontból kulcsfontosságú jogszabályok módosítását is tartalmazza, ezzel pedig tovább gyengítené hazánk természeti kincseinek megóvását. A törvényjavaslat többek között ellehetetlenítene fontos természetvédelmi hatósági eljárásokat, és bővítené a tarvágás lehetőségeit természetes erdeinkben. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország Alapítvány a miniszterelnöknek és az érintett minisztereknek küldött levélben tiltakoznak a törvényjavaslat ellen.

„A salátatörvényben szereplő javaslatok szerint megszűnne a természetvédelmi hatóság jogköre annak eldöntésére, hogy mely tevékenység károsítja a védett területeket. Szintén fontos problémát jelentene, ha a Parlament megszavazná az erdők védelmét biztosító, a fakitermeléseket is kontrolláló bejelentési eljárás határidejét csökkentő törvénymódosítást.”

Szép csendben rengeteg fát vágtak ki a Duna partján Nagymaroson
A  Kismaros és Nagymaros közötti ártéri erdő egy részének kivágása komoly lakossági felháborodást váltott ki az elmúlt napokban. A Duna-parton végzett munkálatokról először egy Facebook-poszt számolt be, amelyen hatalmas, egészségesnek tűnő fák kivágott rönkjei, munkagépek és kopaszra vágott part látható. Utánajártunk, ki és miért tarolta le a partot. Ehhez kapcsolódik Dedák Dalma a WWF környezetpolitikai szakértőjének véleménycikke. 

  1. Ez az ügy is bizonyítja, hogy a 21 napos bejelentési eljárással történő fakitermelés nem ad lehetőséget a természetvédelmi szempontok érdemi érvényesítésére. És azért vagyok most nagyon ideges, mert az Országgyűlés asztalán heverő veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emelését célzó salátatörvényaz ilyen bejelentések határidejét szeretné 14 naposra CSÖKKENTENI. Ki lehet találni, hogy mi lesz ebből…
  2. Felháborító ez a szöveg: „Duna árterében jellemző galériaerdő hatalmas területen megtalálható”. Őszintén (de tényleg) minden tiszteletem a geológus szakemberé, de ha már ilyen témában nyilatkozik, akkor nagyon kérem, tegye hozzá, hogy az átéri erdők 95%-a eltűnt Magyarországról! Elvesztettük ezeket az élőhelyeinket és nem véletlen, hogy Európaszerte kiemelt közösségi jelentőségű élőhelynek minősül a puhafás ligeterdő, mert a gátak közé szorított folyók partján maradt ez a nyomorult élőhely, ami ráadásul csaknem minden vízügyi tevékenységnek útban van és még inváziós fajok miatt is veszélyeztetett.

Álljunk az emberek elé, és mondjuk azt, hogy „azért történik költési időben ilyen, mert nincs pénz az ágazatban, mert ki vagyunk véreztetve és amíg ez van, addig továbbra is madárfiókák fognak hullani a láncfűrész nyomán”. Mert amíg bagatellizálgatunk mindent, de a problémát elkenjük, addig mindenkinek rossz lesz, mindenkiben egy csomó feszültség marad, és a feszültségből ilyen hisztiposztok szültetnek, mint ez itt most, uff…”

++++

Beáldozza a védett Álomvölgyet Budakeszi önkormányzata, mert nincs pénz a beruházó kártalanítására

Néhány éve országos figyelmet kapott egy budakeszi beruházás, amit egy Natura 2000-es védettségű területen kezdett építeni a terület tulajdonosa. Az ügy országos botrányt keltett, és 2020-ban úgy tűnt, győztek a természetvédők, és a helyi aktivisták az ügyben. A helyi önkormányzat most forráshiányra hivatkozva meghátrált: rendeletmódosítással teszi lehetővé, hogy korlátozva, de lehessen építkezni a védett fajok élőhelyeként is szolgáló Álomvölgyben.

+++
Csak most számolták fel az általunk két éve leleplezett illegális akkuhulladék-raktárat
1700 tonna oldószertől bűzlő, veszélyes akkuhulladékot tároltak közel két éven át az egykori abasári laktanya területén tűzvédelem nélküli raktárakban, miközben a hatóság sikertelenül adott ki felszólításokat a hulladék elvitelére. A Heves megyei kormányhivatal áprilisban dokumentumok tett közzé, miszerint az illegális raktározást felszámolták. A hulladék egy részét a SungEel Kft. Dél-Koreába szállíttatta, viszont nagyjából ezer tonna visszakerült a cég bátonyterenyei üzemébe. S bár korábban a hatóság megtiltotta az ilyen hulladék ottani tárolását, 2024 decemberében újra engedélyezte annak gyűjtését.

Másfél hónapig hagyta súlyosbodni a gárdonyi olajkatasztrófát a MOL
A MOL saját tényfeltáró jelentése szerint is több mint egy hónapon keresztül folyt el az üzemanyag a hiány észlelése után – ez derült ki a gárdonyi olajkatasztrófa okairól az Átlátszónak nyilatkozó és a jelentést ismerő szakértők szerint. A jelentés szerint közel kétszázezer liter üzemanyag a hiba észlelése után került a földbe, a kármentesítés során kitűzött célértékek pedig többszörösen meghaladják az egészségügyi határértékeket.

+++

Római-part: elúszni látszik az uniós pénz, az Orbán-kormány inkább vidéki projektekre költené az árvízvédelemre szánt milliárdokat
Április 28-án lejárt az utolsó utáni határidő az észak-pesti és a csillaghegyi öblözet árvízvédelmi létesítményének megépítéséhez elnyerhető uniós forrásokra kiírt pályázatokon. A Római-parti gát ügyét évtizedek óta göngyölgeti maga előtt a a fővárosi önkormányzat. Az előző uniós pénzügyi ciklusban az észak-pesti szakasz védelmére 3,8 milliárd forintot, míg a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét célzó projektre 5,8 milliárd forintot kapott a főváros. Ebből utóbbi esetében megvalósult a pünkösdfürdői és az Aranyhegyi-patak védműve, elkészült a Római-parti szakasz megvalósíthatósági tanulmánya és lezajlott egy közösségi tervezés is. A part helyett a Nánási-Királyok útja vonalában felépülő gát terve megkapta a vízjogi létesítési engedélyt. (Ezt azonban a part menti nyomvonalért lobbizók megtámadták a bíróságon, a per még nem zárult le.)