A podcast az alábbi felületeken is elérhető:
MÁV: késések és extraprofit a NER-nek. Továbbra is az autó és környezetszennyező akkuiparba tömi a közpénzt a kormány. Orbáni rezsihazugság a gázszámláinkon is. Felülvizsgálaták a Radó Dezső Tervet. Merre tovább Fertő-tó és Kaszásdűlő? Gólyaállományunk válságos helyzete.
Zöld hét hírháttér podcast sorozatunkban most is újságíró kollégákkal beszéljük meg az általunk fontosnak ítélt, esetleg a hírfolyamban a politikai és bulvárhírek árnyékába került, ám mindennapjaink szempontjából nagyon fontos hírek hátterét, összefüggéseit. Íme a mai témák:
MÁV: késések és extraprofit a NER-nek. Továbbra is az autó és környezetszennyező akkuiparba tömi a közpénzt a kormány. Orbáni rezsihazugság a gázszámláinkon is. Felülvizsgálaták a Radó Dezső Tervet. Merre tovább Fertő-tó és Kaszásdűlő? Gólyaállományunk válságos helyzete.
Többek között e témákat járja körbe Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársaival: Bodnár Zsuzsanna újságíróval, az Átlátszótól, és Zsuppán Andrással a válaszonline újságírójával.
Az adásban megbeszélt hírek:
Köszönet Lázár Jánosnak: ma már minden harmadik vonat késik
Majdnem kétszer annyit késtek összességében a MÁV vonatai tavaly, mint 2019-ben, három vonatból egy nem ért be a menetrend szerinti idő után hat percen belül. Az egyre romló adatokat a MÁV átláthatatlanabbá tette, és a késésekről a Központi Statisztikai Hivatal sem ad ki információt, de a társasgának van külön statisztikai adatszolgáltatása, amelyből még ki lehet bogozni a számokat. 2019-ben 1,9 millió percet, azaz 3,6 évet késtek az állami közszolgáltató vonatai, ez az érték 3,7 millió percre, azaz 7,1 évre növekedett 2024-ben.
Ami szögletes, azt gurítjuk, ami gömbölyű, azt cipeljük – az ország legdrágább vasútvonala Békésben
Körbevonatoztuk Békés megyét, hogy megmutathassuk, hogyan lehet kevés pénzből sok eredményt elérni, rengeteg pénzből pedig semmit. A Békéscsaba-Lőkösháza vasútvonal felújítása kilométerenként 4,37 milliárd forintba került, ezzel alighanem kiérdemli a Magyarország történetének legdrágább vasútvonala kitüntető címet.
A vasútépítésen nincsen árrésstop: közel 40 milliárd forint nyereséget termelt Mészáros Lőrinc cége
A V-Híd Zrt. 2024-ben 188 milliárd forintos árbevétel mellett 39,2 milliárd forint adózott eredményt ért el. A közel 40 milliárdos nyereségből akár 330 darab új Bentley kabriót is kaphatna Andi. A Budapest–Belgrádot építő cégből minden egyes forint nyereséget kisöpörtek.
Rezsihazugság: bődületes otrombaságot írat Orbán Viktor a gázszámláinkra
Szeptembertől feltüntetik a számlákon, hogy mennyivel kerülne többe a lakossági földgáz, ha az EU-nak sikerülne eltiltania az orosz importtól Magyarországot. Orbán Viktor bejelentése szerint háromszorosnál is magasabb árral riogat majd a sárga csekk. Csakhogy ez a szám teljesen légből kapott. Várhatóan a példaként bemutatott számla sem 38 ezer forinttal, hanem csak 1 ezerrel emelkedne. Vagy semennyivel.
REKK szerint a nagyobb piaci sokkhatás nélkül a mi régiónkban 10 százalékkal lehet drágább a gáz az orosz import teljes leállásával, de legrosszabb esetben is csak 20 százalékos lehet az emelkedés. (Többek között a tranzit útvonalak változása és az LNG kitárolásának költségei miatt lehet drágább a gáz.) Európa más részein normális esetben 5 százalékos lehet az áremelkedés. Mindez azt jelenti, hogy a rezsicsökkentett 102 forintos köbméterenkénti árból nagyjából 53 forintot fizet a lakosság magáért a gázmolekulákért, a többit a hálózat fenntartására és adóként fizeti be. Vagyis csak a rezsiköltség felét kitevő tétel emelkedne 10, vagy legrosszabb esetben 20 százalékkal. A rendszerhasználati díj mértékének nincs köze a gáz árához, az ÁFA emelkedne valamennyit, de ha a kormány akarná, erről le is mondhatna. De még ha nem is mondana le, az importgáz árának 10 százalékos emelkedése csak 6,6 százalék körüli emelkedést hozna a rezsiként kifizetett összeg esetében. Most, 2025 nyár elején ez a reális forgatókönyv. A szeptembertől átvert fogyasztóknak sovány vigasz, hogy a gázszámla úgynevezett rezsiboxában már most is hazug összeg szerepel, hiszen köbméterenként 500 forintos piaci gázárral számolnak benne, holott az ár most éppen 160 forint körül áll (TTF 30 napos szállítással, ami a Gazprom szerződést is meghatározza).
Európai energiaszámla körkép: a költségek mekkora része adó?
A gáz- és villamosenergia-költségek nagy részét adók teszik ki, és ezek Európa-szerte igen eltérőek. Egyes országok támogatásokat vagy juttatásokat nyújtanak a háztartások támogatására. Ezekben az esetekben az adók akár negatív értékként is megjelenhetnek.
Tragikus látvány a szétdúlt Fertő-part, de lenne kiút a zsákutcából
Hat év után újra le lehet menni a Fertő egyetlen magyarországi partszakaszára. Az állam 11 milliárd forintot költött el a három évvel ezelőtt félbehagyott idegenforgalmi óriásprojektre. Látszólag katasztrofális eredménnyel: továbbra sincs strand és sétahajó-kikötő, a táj szétdúlt, a terület nyilvánvalóan rehabilitációra szorul. Az új miniszteri biztos, Barcza Attila békülékeny hangnemet ütött meg, és szóba áll a beruházást kritizáló civilekkel. Talán elkezdődhet a közös kiútkeresés, de a tópart helyreállítása még rengeteg pénzt és munkát igényel.
+++++++++++++++
megtörtént a Radó Dezső Terv felülvizsgálata:
Radó Dezső Terv a Főváros Zöld Infrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterve az uniós fejlesztési ciklushoz igazított terv. Célja a 2017-ben elfogadott Budapest Hosszútávú Zöldinfrastruktúra Koncepciójában megfogalmazott célok középtávon megvalósítandó programokra és projektekre bontása. Átfogó céljai: egészséges várost segítő zöldinfrastruktúra fenntartása, klímatudatos zöldinfrastruktúra üzemeltetés, biodiverzitás szinten tartását és lehetőség szerinti növelését segítő városi zöldinfrastruktúra fenntartás és fejlesztés, együttműködésen alapuló zöldinfrastruktúra fejlesztés, okos zöldinfrastruktúra szolgáltatások bővítése.
vita alakult ki a Kaszásdűlőre tervezett parkról:
Petíció az Aquincumi rét közparkosítása ellen
Egy helyi lakos, elindított egy peíciót a neten az Aquincumi rét közparkosítása ellen. az Aquincumi rét a Keled út és a Kaszásdűlői lakótelep között húzódó zöldterület. A Mocsárosdűlői területeket természetvédelmi okokból nem sikerült közparkosítani, így a projekt az Aquincumi réten valósítanák meg. Helyi lakosként nem értek egyet ezzel és a közparkosítással/építkezéssel járó esetleges következményekkel. A terület kényelmes és biztonságos férőhelyet biztosít gyerekeseknek, kutyásoknak vagy bárki pihenni vágyónak egyaránt. Közkedveltségnek örvend, hiszen egy könnyen elérhetőhelyen a madárcsicsergés és a méhek döngése hangosabb, mint a Szentendrei út zaja. Nincs tömeg, ezért a környékbeliek szívesen használják, évente önkéntes szemétszedési akcióval tartják karban. A legfontosabb szempont azonban az, hogy eddig érintetlensége, ahonnan a természetes élővilág még nem lett kiszorítva. A terület növény- és állatvilága változatos. Kevés ilyen terület maradt Budapesten, ezeket pedig meg kell őrizni.
Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze FB véleménye:
Ezt a parkot pontosan azzal a céllal fejlesztenénk, hogy aki eddig Mocsárosba hordta a kutyáját, de a természetvédelmi kijelölés és az ottani védett fajok védelme miatt már nem sétáltathat ott póráz nélkül, az majd megtehesse itt. Senki nem beszélt soha semmilyen beépítésről, a petíciónak ebben a formában tehát értelme nincs, a közbizalom szintjének kifejeződésén kívül. Nem tudom elhesegetni a szándékos rosszindulatot sem belőle, mert a Mocsárosdűlő sikertelen beépítési kísérletéről beszél. Kézcsókom mi voltunk azok, akik a 40 évig beépítésre szánt Mocsárosdűlőt átminősítettük természetközeli, erdő és közpark területbe, és levédtünk 50 hektárt ott természetvédelmi területként. Tervek az Aquincum parkra még nincsenek, júniusban indul majd a közösségi tervezés. Mi ugyanis beszélgetni szoktunk tervezés előtt, nem valamit lenyomni a helyiek torkán. Egyelőre a tervekre van fővárosi forrás, a Mocsárosba tervezett park forrásait csoportosítottuk ide át, mert ott a felfedezett magyar tarsza fokozottan védett szöcskefaj élőhelyének biztosítása miatt egy kutyás park létesítése ellehetetlenült. A kivitelezésre nincs jelen pillanatban elkülönített forrás. Eleve minimális beavatkozásokban, extenzív parkban gondolkodunk a meglévő adottságok maximális tiszteletben tartásával. Hamarosan meghirdetjük majd a közösségi fórumot, oda várunk minden érdeklődőt az igényeikkel, ez kicsit több energia, mint aláírni egy értelmezhetetlen petíciót, de magasabb haszonnal kecsegtet.
Gilisztának nézett befőttes gumik – így halnak éhen a gólyáink
Az egyre szélsőségesebbé váló időjárás nemcsak a gólyák utódlását lehetetleníti el, de ínséget is hoz, a szeméttelepekre kényszerítve ezeket az alighanem mindenki számára kedves madarakat. Az erős idegzetűeknek most bemutatjuk, mi minden kerül elő egy gólyagyomorból, emellett igyekszünk rendet vágni az egymásnak feszülő érvek közt. Merthogy a laikus webkamera-figyelők csak annyit érzékelnek, hogy a nemzeti parkok ellehetetlenítik a civilek mentőakcióit.
– Békaínség van – mondja a BirdMania Madárpark vezetője, majd arról beszél: a békák egy évben egyszer raknak petét és attól még, hogy akkor esetleg nincsenek megfelelő feltételek az ebihalak kifejlődéséhez, nem párzanak újra csak azért, mert megjöttek az esőzések. +időjárási anomália, szárazság
Nem kevesebb, mint 17 év telt el azóta, hogy az akkor még létező természetvédelemért felelős tárca, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint az érintett hálózati engedéllyel rendelkezők 2008-ban aláírták az Akadálymentes Égbolt elnevezésű megállapodást, amelyhez a későbbiekben több szakmai szervezet és cég is csatlakozott. Ebben azt vállalták, hogy 2020. január 31-ig madárbaráttá alakítják a veszélyes szabadvezetékeket. Mivel a határidőre a vállalás 20 százaléka sem valósult meg, 2030-ig meghosszabbították a tervet.
+++
Továbbra is autó és akkugyárakba tömi a közpénzt a kormány
A 2026-os költségvetésben legalább 200 milliárd forint látszólag a lakosságnak szóló infrastruktúrafejlesztésről szól, ami valójában burkoltan néhány ipari, pontosabban néhány nagyberuházás rejtett szubvencióját szolgálja. Ilyen például a debreceni vízközmű beruházásokra szánt 27,2 milliárd, ami valójában a debreceni ipari park (Déli Gazdasági Övezet) ivóvíz ellátását és szennyvíz elvezetését szolgálja.
Komoly tervekkel érkezik az akkugyári hulladékot feldolgozó cég Vésztőre, a CATL, a BYD és az EVE akkumaradékára utazik
Minden szabálynak megfelelnek, átláthatóságot biztosítanak és egy fillér állami pénzt sem kérnek, csak bizalmat a helyiektől. Ezt mondják a Vésztőn akkumulátoripari hulladékot feldolgozó üzemet tervező beruházók. És bizony jobb ha hozzászokunk, hogy a gombamód szaporodó hatalmas akkugyárak mellé fel kell nőnie az országban a hulladékfeldolgozásnak is.
Újra nikkelt találtak a bátonyterenyei akkufeldolgozó munkavállalóinak szervezetében
Akkumulátor-feldolgozói kapacitásának bővítésére készül a SungEel Kft. bátonyterenyei üzeme, melyet korábban számos bírsággal és működésének felfüggesztésével is sújtott a hatóság. Bár a cég állítása szerint a korábbi hiányosságokat felszámolták, egy laborvizsgálat eredményei szerint a dolgozók szervezetében jelenleg is határérték feletti nikkel-szennyezés mutatható ki.
