A podcast az alábbi felületeken is elérhető:
Ökológiai katasztrófa – bányatragédia egy parajdi szemével. Orbán tétlen rendőrsége és egy védett terület illegális kaszálása. Nem örült a miniszter a feljelentésnek – likvidált orbáni műemlékvédelem. Szelektív biznisz: 33 milliárdnyi szétdobált palack. 15 ezren esnek ki a napelemes szaldóból, merre tovább? Túljelentkezés a közösségi kertek minden ágyására. Újabb támadás az Akadémiai kutatóhálózat ellen.
A Greenfo zöld hét hírháttér podcastjában kéthetente újságíró kollégákkal megbeszéljük az általunk fontosnak ítélt, esetleg a hírfolyamban a politikai és bulvárhírek árnyékába került, ám mindennapjaink szempontjából nagyon fontos hírek hátterét, összefüggéseit. Íme a mai témák:
— Ökológiai katasztrófa zajlik a szemünk előtt, a Parajdi tragédia: mennyi ebben az emberi felelősség? Hogyan, és mennyiben érint ez minket?
— Kortünet/kórtünet: Orbán tétlen rendőrsége és egy védett terület illegális kaszálása.
— Épített környezetünk: nem örült a miniszter és az államtitkár, hogy feljelentettem őket – likvidált orbáni műemlékvédelem.
— Szelektív biznisz: 33 milliárdot kaszált a Mohu a szétdobált palackokon.
— A nagy napelemes kérdés: idén 15 ezren esnek ki a szaldóból, vajon mihez kezdhetnek?
— Óriási az igény a közösségi kertekre, túljelentkezés van minden ágyásra
— Újabb támadás az Akadémiai kutatóhálózat ellen
E témákat járja körbe Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársaival: Horn Gabriella újságíróval, a Szabad Európa rovatvezetőjével, és Lukács Csaba újságíróval, a Magyar Hang lapigazgatójával.
Parajdi történet: okok, helyzet következmények – sósvíz itthon – ebben még nyilván lesznek szerdáig hírek.
Parajdi vagyok, életem első munkahelye volt a Sóbánya, ráadásul mindkét szülőm onnan ment nyugdíjba. Sokat írtam a katasztrófáról, illetve drónoztunk is a sóbánya felett, amelynek a helyén lassan egy tó lesz. Lukács Csaba cikkei:
https://hang.hu/hataron-tul/vegveszelyben-a-parajdi-sobanya-videoval-176725
https://hang.hu/hataron-tul/teljesen-feltelt-vizzel-a-parajdi-sobanya-176819
https://hang.hu/hataron-tul/elkezdtek-az-emberek-kitelepiteset-parajdon-176911
„Ökológiai katasztrófa zajlik a szemünk előtt” – steril csatornává silányítja a Maros mellékfolyóit a parajdi sóbánya vize
Újabb, pusztító fejezete nyílt a parajdi sóbánya katasztrófájának a héten: egy felelőtlennek bizonyult döntés nyomán sós víz folyt a Korond-patakon át a Kis-Küküllőbe. A felsőbb szakaszokon óceánokhoz mérhetően vált sóssá a valaha kristálytiszta patak vize, amibe így minden édesvízi élőlény belepusztul. A sós lé a Maroson keresztül várhatóan Magyarországot is eléri. Kérdés, mennyire hígul fel addig, és meddig lesz még utánpótlása. Akár egy évtizedbe is telhet, hogy helyreálljon a Küküllők élővilága.
Kortünet/kórtünet: Orbán tétlen rendőrsége és a védett terület illegális kaszálása
Június 11-én szerda este 17:40-kor hívott a természetvédelmi csoportom vezetője, hogy lakossági bejelentést kaptak a természetőrök, miszerint a Budapest III.-kerületi Mocsárosban a természetvédelmi területen egy mindenféle jogcím nélkül közel 20 hektár területen legeltető állattartó a korábbi neki írásban is eljuttatott tiltás ellenére kaszálni kezdte traktorral a magyar tarszával teli mezőnket.
A magyar tarsza egy fokozottan védett szöcskefaj, csak hazánkban él igen kis számban, ugróképtelen állat, amelynek az imágója áprilistól júliusig van jelen, most van a párzási időszaka. Felfedezése magas egyedszámban a Mocsároson természetvédelmi szenzáció volt. Bardóczi Sándor főtájépítész története.
Bátonyi Péter: „Nem örült a miniszter és az államtitkár, hogy feljelentettem őket”
Kirúgták a minisztériumi állásából, miután a Partizán műsorában feltárta a műemlékvédelemben általa talált visszásságokat. Bátonyi Péter a harmadik „közérdekű bejelentő” (kormányzati, önkormányzati vagy hatósági visszaéléseket a nyilvánosság elé táró személy), akivel a SzabadEurópa podcastsorozatában Horn Gabi beszélgetett.
MOHU: közel 33 milliárdos extraprofitot hoztak a vissza nem váltott palackok
Magyarország az egyetlen hely Európában, ahol a hulladékkezelő nem a begyűjtött mennyiség után kapja meg a visszaváltási díjat, hanem már a forgalomba kerülés pillanatában. Ezzel a módszerrel a cég előbb jut pénzéhez, minthogy a megbízást elvégezné. A MOHU ezért minden egyes vissza nem váltott palackon nyer bruttó 50 forintot.
A magyar modell két dologban nagyon különbözik a más uniós tagállamokban bevezetett visszaváltási rendszerektől: nonprofit helyett profitorientált cég végzi a tevékenységet, amely nem a folyamat végén, hanem már az elején megkapja a pénzt. A jogszabályok szerint ezt a pénzt a MOHU-nak a visszaváltási rendszer hatékonyságának növelésére kell fordítania. Van is min javítani. Közel 300 olyan település van, ahol a jogszabályok szerint visszaváltási pontokat kellene a MOHU-nak működtetnie, de még nem volt. A hazai törvények szerint minden ezer főnél nagyobb településen kellett volna elérhetővé tenni a szolgáltatást. Ha a MOHU-nak ismét tízmilliárd forintos tételek ragadnak be, az is elképzelhető, hogy nemcsak ATM lesz a jövőben minden faluban, hanem egy REpont is.
Mohu: Nincs extraprofit, a vissza nem váltott palackokból „bent ragadt” összeg nem marad a cégnél
A nagy napelemes kérdés: idén 15 ezren esnek ki a szaldóból, vajon mihez kezdhetnek?
Tavaly új korszak köszöntött be a háztartási napelemeseknél: kivezették a szaldó elszámolást. Az ezt felváltó bruttó elszámolásban már messze nem olyan kedvező az otthoni napelemes rendszerek működtetése, nem véletlen, hogy az új telepítések iránti lelkesedés is fogyatkozik. Évről évre mégis egyre többen kénytelenek megbarátkozni a bruttó elszámolással, miután 10 év után mindenkinek búcsúznia kell a szaldós kedvezménytől. Mihez kezdhet az idén 15, de jövőre már 20 ezer háztartás, aki így jár?- teszi fel a kérdést a hvg.
H-tarifa, akkumulátoros tárolás, okos felhasználás.okosotthon,
+++++++
Óriási az igény a közösségi kertekre, túljelentkezés van minden ágyásra
Nincs budapesti közösségi kert várólista nélkül – a budai kerületek tapasztalatai alapján legalábbis biztosan nincs: az újonnan létrehozott parcellákat már a megnyitás előtt elkapkodják a jelentkezők.
+++
Újabb támadás az Akadémiai kutatóhálózat ellen
A Magyar Tudományos Akadémiából kiszervezett kutatóközpontokat összefogó HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kedden gyakorlatilag a semmiből bejelentette, hogy tárgyalásokat indított annak érdekében, hogy megváljon négy, a bölcsészet- és humántudományokat érintő kutatóközpontjától.
A kezdeményezés lényege, hogy a négy központ – a Bölcsészettudományi (BTK), a Társadalomtudományi (TK), a Nyelvtudományi (NyTK), valamint a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) – szervezetileg átkerüljön az Eötvös Lorád Tudományegyetem (ELTE) fenntartásába. Ennek érdekében a HUN-REN vezetése megkezdte az egyeztetéseket a központok vezetőivel, az ELTE rektorával és az egyetem fenntartójával, vagyis a Kulturális és Innovációs Minisztériummal.
Valószínűbb az a megközelítés, hogy így akarják elsorvasztani az intézeteket. Ez tehát annak a folyamatnak a betetőzése, ami az intézethálózat MTA-tól való elszakításával kezdődött. Nem merik bevallani, hogy korlátozzák a tudományos szabadságot, vagy felvállalni, hogy bezárjanak intézeteket, inkább a lassú elsorvasztást, elbizonytalanítást választják. Ugyanis bár a kormány ígérete szerint az egyetem megkapja az intézetek 2026-os büdzséjét, de arra semmi garancia nincs, hogy utána is kifizetik azt. Ebben az esetben pedig az ELTE majd kénytelen lesz leépíteni a munkatársakat.
