Az amerikai mezőgazdasági minisztérium megadta az engedélyt arra a vakcinára, ami segíthet megvédeni a méheket a nyúlós költésrothadástól. A gyógyszer a betegséget okozó elpusztult baktériumot tartalmazza.
Az éghajlatváltozás, az élőhelyek pusztulása, a növényvédő szerek használata és a betegségek az elmúlt években világszerte csökkentették a méhek számát. Mindez komoly problémát jelent, hiszen ezek az élőlények a legfontosabb beporzók, nélkülük pedig jóval kevesebb élelmiszer teremhet. Ezek mindegyike halálos fenyegetés a méhek számára, úgy tűnik azonban, hogy a jövőben legalább egy betegséggel kevesebb fenyegeti majd őket az Egyesült Államokban. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium először adott engedélyt egy, kifejezetten a méhek számára készített vakcinára.
A Dalan Animal Health nevű biotechnológiai cég által kifejlesztett vakcina a nyúlós költésrothadástól, vagy más néven az amerikai költésrothadástól védheti meg a méheket. A gyógyszer elpusztult Paenibacillus larvae-et, vagyis a betegséget okozó baktériumot tartalmazza. A nyúlós költésrothadás nagyon fertőző betegség a méheknél, egyszerre akár 60 ezer méhcsaládot is elpusztíthat. A méhészeknek gyakran nincs más választásuk, mint elégetni a fertőzött kaptárokat, hogy megmentsék a többit.
A nyúlós költésrothadás vagy amerikai költésrothadás (Histolysis infectiosa perniciosa larvae apium, Pestis americana larvae apium) a méhek költésének (fiasításának) leggyakoribb és legpusztítóbb megbetegedése, melyet a Paenibacillus larvae baktérium okoz. Ez a fertőző betegség csupán a fiatal álcákat érinti, de rájuk nézve igen veszélyes. A Paenibacillus larvae egy spóraképző Gram-pozitív aerob pálca, mely csak nagy felbontóképességű mikroszkóppal látható. A legfeljebb háromnapos lárvák a táplálékukba kerülő spórák elfogyasztásakor fertőződnek meg. A fertőzésre a legfiatalabb, kevesebb mint 24 órás lárvák a legérzékenyebbek. A spórák az álca emésztőcsövében kicsíráznak, majd a vegetatív alak növekedni kezd, melyhez az álca testéből nyeri a tápanyagokat. Három napnál idősebb lárvákban a spórák nem csíráznak ki. A fertőzött lárvák általában azután pusztulnak el, hogy a sejteket lefedik. A baktérium vegetatív formája elpusztul, de csak miután több millió spórát képzett. A fertőzött lárvák színe megsötétedik és elpusztulnak. Az elpusztult lárvák, illetve a belőlük visszamaradt bűzös, nyálkás trutymó egyenként akár százmillió spórát is tartalmazhatnak. Forrás és további részletek >>>
Szerencsére a védőoltást itt nem kell szó szerint érteni, vagyis nem arról van szó, hogy egyesével kellene az összes méhet egy miniatűr tűvel megszúrni. A gyógyszert a méhek eleségéhez kell keverni, ami aztán bekerül a méhpempőbe. Ha ezt a királynő elfogyasztja, az utódai már bizonyos immunitással jönnek majd a világra.
Mint a HVG írja, a kezelés több okból is áttörést jelent. Ahogy a The New York Times kifejti, a tudósok korábban úgy gondolták, hogy a rovarok nem képesek immunitást szerezni a betegségekkel szemben, mivel nem termelnek antitesteket, ellentétben például az emberrel. A kutatók azonban azonosították azt a fehérjét, ami a méhekben immunválaszt válthat ki, és rájöttek, hogy a királynőn keresztül egy egész kaptárat ellenállóvá tudnak tenni.
