A rovat kizárólagos támogatója

Szeptember 20-án a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és partnerei konferencián értékelték a júniusban megtartott nemzetközi “Rio+20” konferencia utáni helyzetet.

Az MTVSZ álláspontja szerint „az emberiség a környezet eltartó- és tűrőképességének közelébe ért, bizonyos összetevői esetében már átlépte a határt, ezért az eddigiektől gyökeresen eltérő megoldásokra van szükség. A problémára a júniusban megtartott, Rio+20 fenntarthatósági világkonferencia sem kínált megoldást. A folyamatok megváltoztatásához szükség van arra, hogy a társadalom ismerje és értse a világunkban lezajló nem fenntartható folyamatokat, a fenntartható fejlődés lényegét. A Magyar Természetvédők Szövetsége szorgalmazza, hogy kezdődjön társadalmi párbeszéd a fenntartható fejlődés kérdésköréről és erre felhívta a figyelmet szeptember 20-i parlamenti konferenciáján is.”

A konferencia előtt tartott sajtótájékoztatón három olyan személy szólalt meg, akik személyesen is jelen voltak júniusban a riói tanácskozáson: Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek nemrég lemondott országgyűlési biztos-helyettese, Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára és ifj. Zlinszky János, a Fenntartható Fejlődési Akadémia igazgatója.

Fülöp Sándor kiemelte: önmagában nagy dolognak tarja, hogy a világ vezetői közül több, mint 100 képviseltette magát Rióban. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha már összegyűltek, jobban szembenézhettek volna a problémákkal. Fülöp szerint bár a célkitűzés – a zöld gazdaság fejlesztése – jó volt, a résztvevők „sikeresen” erodálták a célokat. A fő konferencia mellett nagy jelentősége volt két másik rendezvénynek: a civil szervezetek és a tudomány képviselőinek konferenciájának. Ez utóbbin publikálták a Global Environmental Outlook (GEO) kiadványsorozat 5. kötetét.

Rio+20 értékelő konferencia a Parlamentben Ifj. Zlinszky János (balra) és Fülöp Sándor. További képekhez kattintson a fotóra!

Bartus Gábor ahhoz hasonlította a sikeres 1992-es riói Föld-konferencia után megrendezett újabb eseményt, mint amikor a hollywoodi filmesek egy sikeres film után elkészítik annak második részét, ami általában jóval gyengébbre sikerül. Viszont szerinte az mindig pozitív, amikor a politikusok nem egymással való háborúk kirobbantásával vannak elfoglalva, hanem tárgyalnak. A konferencia kudarcának egyik oka, hogy közel van az amerikai elnökválasztás, és ilyenkor az elnök nem szívesen exponálja magát egy nemzetközi környezetvédelmi konferencián tett vállalással.

Ifj. Zlinszky János szerint az 1992-es konferencián óriási paradigmai hibát követtek el, ami azóta beívódott a köztudatba: eszerint a fenntarthatóságnak három pillére van, a környezet, a gazdaság és a társadalom. Ehelyett inkább hierarchikus viszonyt kellene feltételeznünk a három tényező között.

Farkas István, az MTVSZ ügyvezető elnöke elmondta, hogy a Magyar Természetvédők Szövetsége ugyan nem vett részt a rendezvényen, viszont anyaszervezetüknek, a Föld Barátainak a képviselői ott voltak. Elmondása szerint nagyon erős ipari és gazdasági lobbi befolyásolta a tanácskozást.

Rio+20 értékelő konferencia a Parlamentben A sajtótájékoztató résztvevői. További képekhez kattintson a fotóra!

Az MTVSZ és partnerei által szervezett konferencia alkalmából a Parlament felsőházi terme majdnem megtelt az érdeklődő hallgatósággal. A rendezvény nyitásaként, fél tíz környékén Náray-Szabó Gábor mondott köszöntőt, majd Bartus Gábor, Stelbaczky Tibor (Külügyminisztérium), Fülöp Sándor és Zlinszky János beszélt.

Rio+20 értékelő konferencia a Parlamentben Konferencia a Parlament felsőházi termében. További fotókhoz kattintson a képre!

A kérdések és a kávészünet után a magyar vidék és az agrárium helyzetéről tanácskoztak a résztvevők. Molnár Géza, a Fenntartható Fejlődés és Erőforrás Kutatócsoport vezető kutatója a szubszidiaritás elvének (a problémák helyi szintű megoldásának) fontosságát hangsúlyozta. G. Fekete Éva, a Miskolci Egyetem tanszékvezető egyetemi docense a vidék fejlődésének és a modernizációnak a viszonyáról értekezett. Somlyódy László akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora elmondása szerint az elmúlt 120 év legnagyobb időjárási szélsőségei az utóbbi húsz évben történtek: az árvíz, a belvíz és az aszály egyaránt nagy károkat okozott. Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért igazgatója kijelentette, hogy a növekvő társadalmi különbségek növelik a konfliktusokat. Állítása szerint a magyar vidék perifériára szorult részeinek lakossága többszörösen kontraszelektálódott, és elvesztette identitását. Bartus Gábor zárszójában úgy foglalta össze a konferencia üzenetét, hogy a szubszidiaritás elvét komolyan kell venni – emellett természetesen vannak olyan problémák, amiket globálisan kell megoldani.
 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek