Borkai Zsolt győri polgármester adriai hajós botránya után valószínűvé vált, hogy a luxuséletmód összefüggésben lehet korábbi ingatlan- és korrupciógyanús ügyekkel. Bizonyára sokan emlékeznek az Audi-földek ügyére, arra talán kevesebben, hogy egy európai védettségű, Natura 2000-es terület esett áldozatul a gyárbővítésnek, és Magyarországon először ítéltek el egy természetvédőt, mert fellépett a természetkárosítás ellen. A hivatalos indok persze nem ez volt. A Borkai-ügy kapcsán lépésről lépésre feltáruló, de minden részletében messze nem ismert, polipszerű ügyek szálai évtizedre nyúlnak vissza. A Natura 2000-hálózat részét képező, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, Zsák Ferenc és az Audi-gyár bővítésének története korántsem csak mellékszál a szerteágazó ügyben.
A volt lőterek a lakosság és a mezőgazdaság elől elzárt területein megmaradtak a természetes élőhelyek, ezért több korábbi katonai terület természetvédelmi besorolást kapott, például a Hortobágyon vagy a táborfalvai Turjánvidéken. A győrszentiváni volt lőtéren pannon homokgyepeket, erdősztyepp maradványokat, valamint számos védett állat- és növényfajt találunk, ilyen például a veszélyeztetett homoki futrinka. Természeti értékei miatt a terület a Natura 2000-hálózat részévé vált, az élőhelyek megőrzését több mint egymillió eurós összeggel az európai LIFE természetprogram is támogatta. Ezt a védett területet már 2008-ban kiszemelte magának az autógyár.
A Volkswagen-csoporthoz tartozó Audi Hungária Motor Kft. 1993-ban alapította autógyárát Győrben, az első bővítés 2004-ben történt, majd a cég egy újabb üzem építéséhez olyan területet keresett, ahol a telek mérete, földrajzi elhelyezkedése, közlekedési kapcsolatai megfelelőek, és a közelben van műszaki felsőoktatási intézmény. A helyszínkeresés – talán nem véletlenül – azt eredményezte, hogy az egyetlen alkalmas terület az európai védettségű Natura 2000-hálózatba tartozó Gönyűi-homokvidék 195 hektáros része, sajtóhírek szerint a kormány is ezt ajánlotta a cég figyelmébe. Építkezni viszont csak akkor lehet, ha az Európai Bizottság különös közérdekre hivatkozva jóváhagyja az átminősítést. Borkai Zsolt polgármester és a magyar állam is arra hivatkozott, hogy közel kétezer új munkahely jön létre. A gyárbővítési terveket az is segítette, hogy a Bajnai-kormány lehetővé tette a honvédség számára felesleges területek eladását.
2010 második és 2011 első felében gyorsan peregtek az események. A Volkswagen-csoport nettó 5,2 milliárd forintért augusztusban megvásárolta a telket az államtól, a magyar kormány 4 milliárd forintos fejlesztést ígért a beruházáshoz.
Zsák Ferenc, a Pro Natura díjas debreceni Tiszántúli Természetvédők Társulata, rövid nevén a TTT elnöke néhány nappal ezelőtti találkozásunkkor elmondta, hogy Borkai Zsolt aláírásával kaptak meghívót a novemberi közmeghallgatásra, ahol a Fertő– Hanság Nemzeti Park szakértői vetített előadással bizonyították, hogy az átsorolással az élőhelyek és a természetvédelmi értékek nagy része megsemmisülne vagy helyreállíthatatlanul károsodna. A kormány elküldte az Európai Bizottságnak a Soproni Egyetem által készített és a nemzeti park által véleményezett tanulmányokat, és elkezdődött a környezethasználati engedélyezés folyamata is. A győri közgyűlés 2011. január 28-án tárgyalta a módosított rendezési tervet. A közgyűlésen a Fertő–Hanság Nemzeti Park szakértői fenntartották korábbi álláspontjukat, és figyelmeztettek, hogy a beruházás megvalósítása kizárólag az Európai Bizottság véleménye alapján történhet, ezzel az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség is egyetértett.
Január 25-én megszületett az Európai Bizottság véleménye, ebben szigorú feltételekkel hozzájárultak a Natura 2000-területen az Audi gyárának bővítéséhez, erre hivatkozva az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség kiadta az egységes környezethasználati engedélyt, amely ellen a TTT fellebbezést nyújtott be, ezt a másodfokú hatósághoz, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez továbbították. Zsák Ferenc úgy tudja, hogy a bizottság csak véleményt ad, amit nem kötelező elfogadniuk a hatóságoknak, mégis erre hivatkoztak a környezethasználati engedély megadásánál.
A TTT elnöke szerint az Európai Bizottság véleménye sem volt eléggé megalapozott, ezért felülvizsgálatot kért. A bizottság jóval a határidőn túl, július 14-én válaszolt a természetvédőnek, amikor Zsák Ferenc már előzetes letartóztatásban volt. Találkozásunkkor elmesélte, március végén Debrecenben megkereste őt az Audi által megbízott ügyvéd, aki megpróbálta megvesztegetni, amit határozottan visszautasított, a beszélgetésről hangfelvétel is készült. A főfelügyelőség április 14-én elutasította a természetvédők fellebbezését, 15-én másodfokon jogerőssé vált a környezethasználati engedély, emiatt a természetvédők április 28-án felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Győr-Moson-Sopron Megyei Bírósághoz. A következő napokban a társulat Facebook-oldalán számos fenyegető, gyalázkodó írás jelent meg, az egyik hozzászóló egyenesen az uránbányába küldte volna a természetvédőket. Abban az időben már hosszabb ideje lehallgatták Zsák Ferenc telefonját.
A TTT elnöke akkor úgy vélte, a beruházást már nem tudják megakadályozni, de elfogadják az Audi támogatási ajánlatát, egy debreceni ügyvédi iroda és az Audi jogi képviselője által előkészített és ellenőrzött, mindenben szabályos megállapodás keretében, ezt május 24-én alá is írta a két fél. A dokumentum szerint a TTT 200 millió forintot kapna öt évre lebontva, amelyet az állami erdészet használ fel a Natura 2000-hálózatba tartozó, a magyar állam tulajdonában és kezelésében lévő euro-szibériai erdős sztyepp tölgyesek természetszerű felújítására, az pedig visszavonja a bírósági felülvizsgálati keresetet. Ilyen természetvédelmi célú megegyezésre vannak európai példák. Az aláírás utáni napon, május 25-én az Audi feljelentést tett vesztegetés miatt, ismeretlen tettes ellen a Nemzeti Nyomozó Irodánál, és az aláírt megállapodás ellenére a cég egy fillért sem fizetett.
Ezután kezdődött Zsák Ferenc igazi kálváriája, május 30-án előállították, kihallgatták, két nap múlva elengedték, de csak 15 napig volt szabadlábon, egy hónapra előzetes őrizetbe vették, amit három hónapra meghosszabbítottak, ügyvédje fellebbezését elutasították. A TTT elnöke ma sem érti a letartóztatás indokát, hiszen együttműködött a hatóságokkal. A zsúfolt fogdában töltött négy hónap alatt nem kaphatott levelet vagy csomagot, nem volt pénze, hetente egyszer zuhanyozhatott öt percig, orvosi kezelést nem kapott, családtagjai nem látogathatták, egyedül Jávor Benedek és Szabó Tímea országgyűlési képviselőt engedték be rövid időre. Azzal élte túl az ott töltött időt, hogy tanácsokat adott zárkatársainak. Az embertelen fogva tartás miatt később a Helsinki Bizottság segítségével az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult, végül a magyar kormány peren kívül 6500 euró kártérítést kínált fel.
– Tudja-e mi volt az oka annak, hogy a Natura 2000-földek miatt „közellenséggé” vált? – kérdeztem Zsák Ferenctől.
– A magyar kormány szakhatósági és az Európai Bizottság véleményét vitattam, így eleve vesztes voltam – válaszolta.
A Debreceni Törvényszék három év börtönre és a közügyektől való eltiltásra ítélte vesztegetés elfogadása miatt, holott az ítéletben elismerték, hogy a szerződésből neki semmilyen anyagi vagy egyéb haszna nem származott volna. Másodfokon a Debreceni Ítélőtábla enyhítette az ítéletet, két évet kapott négy évre felfüggesztve, ami most járt le, idén szeptemberben. Az ítéletről ügyvédje azt írta, hogy az akkori jogszabályok alapján fel kellett volna menteni.
Zsák Ferenc erkölcsi bizonyítvány híján állandó állást sem vállalhatott, főleg ásványok gyűjtéséből, valamint pasztellképei eladásából élt. Egy hónapja éjjeliőrként tudott elhelyezkedni az egyébként többdiplomás, ökológusvégzettségű szakember. Egyesületét, a TTT-t a jogerős bírósági ítélet után hivatalból felszámolták, a szervezet számláján még ma is meglévő pénzhez sem tudnak hozzáférni.
A természeti értékek védelme az Audi-gyár bővítése ügyében csatát vesztett az autóiparral szemben, és a jelenlegi jogi rendszerben Zsák Ferencnek sincs sok esélye a perújításra. Az Audi Hungária köszöni szépen, jól van, de most, nyolc évvel később, október végén arról szóltak a hírek, hogy a korábban munkahelyteremtésre hivatkozó cég több ezer embert érintő elbocsátást tervez, vagy ahogyan ők fogalmaznak, csökkentik a munkavállalók létszámát.
Mangel Gyöngyi cikkének a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/45. számában jelent meg november 8-án.
