A podcast az alábbi felületeken is elérhető:
Zöldiroda – de milyen áron? Mitől lesz egy irodaház „élő tér”? Hogyan járul hozzá az irodai dolgozók testi-lelki jóllétéhez a zöldfelület? Mennyiben fenntartható az aktív és a passzív zöldtető? Milyen kültéri-beltéri megoldásokkal figyel az irodai dolgozókra a CPI?

Zöld építészet témakörben gyakran pozitív példa a híres Bosco Verticale (Függőleges erdő) Milánó ikonikus épülete, egy parkosított toronyház, egyedi a maga nemében. Zöldnek zöld – csak éppen fenntarthatónak nem mondható, mert a növényeket ilyen körülmények közt tartani közel áll a kínzáshoz, és elképesztően drága: a lakók havi 1000 eurót, kb. ötszörös árat fizetnek közös költségként. Mondhatni zöldre festés, vagy a jómódúak álságos zöldülése -áll az Energiaklub minapi FB bejegyzésében. A Bosco Verticale egy része irodaházként üzemel. Vajon mennyi az igazság a bejegyzéssel kapcsolatban? Mennyire zöld egy zöld épület? Zöldiroda – de milyen áron? Mitől lesz egy irodaház „élő tér”? Hogyan járul hozzá az irodai dolgozók testi-lelki jóllétéhez a zöldfelület? Mennyiben fenntartható az aktív és a passzív zöldtető? Milyen kültéri-beltéri megoldásokkal figyel az irodai dolgozókra a CPI?
Többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat a mai podcastban Sarkadi Péter szerkesztő és vendége: Budai Henrietta, a CPI Hungary fenntarthatósági managere, „net zéró nagykövet” , aki korábban 7 évig vezette a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (HuGBC) operatív munkáját titkár-ügyvezetőként. A CPI Hungary Magyarország egyik vezető hosszú távú ingatlan befektetője, üzemeltetője és fejlesztője. A CPI Property Group tagja, melynek 603 500 m2 alapterületű, 1,3 milliárd euró összértékű magyarországi portfóliójának kezelését látja el.)
Amiről a beszélgetésben szó esik:
— Sokszor a fenntarthatóságról még mindig az energiahatékonyság, az energiamegtakarítás, a kevesebb CO2-kibocsátás jut az emberek eszébe, de ugyanúgy része ennek a szemléletnek a társadalom (az ember) és a gazdaságosság is.
— A klímaváltozás egyre drasztikusabb környezeti hatásokkal jelentkezik, ami az épületeket is megviseli, ez úgyszintén óriási kihívás. A cpi-nek tisztán kell látnia, hogy a jövőben milyen technológiai megoldásokkal kezelhetőek a problémák.
— Milyen kültéri-beltéri megoldásokkal figyel az irodai dolgozókra a CPI? Aktív/ passzív zöldtető – zöldfal.
— Hogyan fér meg egymás mellett az irodai dolgozók testi-lelki jóllétét támogató, ugyanakkor fenntartható dizájn?
— Mitől lesz egy irodaház „élő tér”? Hogyan kapcsolódik az ESG-hez?
— Mi kell ahhoz, hogy egy tetőkert vagy irodai belső kert ne csak pihentető, hanem fenntarthatósági szempontból is értékes legyen?
— Jó példák ilyen kertekre, tetőkertekre, járda melletti passzázsra:
Gateway Office Park Dunavirág utca 2-6. Árpád híd pesti lábánál
Balance Office Park XIII. Váci út 99-105.
myhive Haller Gardens Haller – Soroksári út sarok Ferencváros

— Hogyan vonják be a bérlőket, az ő dolgozóikat a fenntarthatósági törekvéseikbe?
Ahogy a városok vertikálisan terjeszkednek, úgy válik egyre sürgetőbbé az igény a horizontális kapcsolódásra a természettel. Az üveg- és betonépítészet uralta városi tájban új értelmet nyernek azok a terek, ahol a természet nem díszletként, hanem szerves részként jelenik meg. A természet visszatér az építészetbe – 2025 kert- és zöldfelület-trendjei irodaházakban:
A tetőkre, udvarokba, falakra visszatérő zöld olyan minőségi változást hoz a városi irodai környezetbe, amely túlmutat az esztétikán: életminőséget, ökológiai egyensúlyt, és közösségi értékeket közvetít.
A 2025-ös év zöldépítészeti és kerttervezési trendjei új szemléletet képviselnek: itt már nem elég zöldebbnek lenni – a cél a rendszerszintű, fenntartható és funkcionális zöldfelület-kialakítás. Budapest élvonalbeli irodaházai egyre tudatosabban alkalmazzák e szemléletet, élen járva a régióban.
A természet újra belép az építészetbe

Az úgynevezett biophilic dizájn – vagyis a természetközeli építészet – mára már nem inspiráció, hanem alapelv. Ez a megközelítés többdimenziós: túlmutat a növények beemelésén, és magában foglalja a természetes fény, a szerves formák, az élő anyagok és a víz használatát is.
Az ESG-elvárások (Environmental, Social, Governance) térnyerése egyre több irodafejlesztést ösztönöz valódi zöldmegoldásokra. Olyan épületek kerülnek előtérbe, amelyek nemcsak energiahatékonyak, hanem a dolgozók testi-lelki jóllétét is támogatják. A CPI Hungary portfóliójában számos példa akad erre: beltéri növényfalak, természetes anyagok, közösségi belső udvarok – mind olyan elemek, amelyek az irodát újra élő térré varázsolják.
Tetőkertek: ahol a kilátás zölddé válik
A zöldtetők szerepe drámaian megnőtt az utóbbi években – és a tetők már nemcsak technikai helyszínek, hanem rekreációs, ökológiai és közösségi terek is lettek. Egy jól megtervezett tetőkert egyszerre csökkenti a hősziget-hatást, javítja az épület energetikai teljesítményét, valamint új életteret teremt – embernek és természetnek egyaránt.
A myhive Haller Gardens irodaház kiváló példa a kortárs tetőkert-építészetre Budapesten. A zöldtető itt nemcsak látványelem: padok, illatos növények, méhlegelők és érzékszervi zónák várják a látogatókat, miközben a tetőkert ökológiai jelentősége is figyelemre méltó – élőhelyként szolgál beporzóknak, madaraknak, rovaroknak is.

Függőleges zöldfelületek: falak, amelyek lélegeznek
A vertikális kertek, vagyis az élő falak a városi zöldítés egyik leghatékonyabb és leglátványosabb eszközei. Nemcsak helyet spórolnak, hanem hő- és hangszigetelnek, tisztítják a levegőt, sőt, az esővíz újrahasznosításába is bekapcsolhatók. A növényfalak – akár beltéren, akár kültéren – egyre gyakoribbak a hazai irodaházakban, nemcsak környezetvédelmi okokból, hanem arculati, brandépítési szempontból is.
Foodscaping: ehető kertek a város felett
Az ehető tájépítészet a természet közelségét egy új szintre emeli. A Balance Office Parkban tervezett közösségi fűszerkertekben bazsalikom, rozmaring, kakukkfű és citromfű sorakozik majd a dolgozók által is gondozható részeken. Ez nemcsak közösségépítő, hanem szemléletformáló hatással is bír: a természet közvetlen megtapasztalása már az irodai környezetben is lehetséges.

Okos vízgazdálkodás: az eső aranya
Az intelligens vízgazdálkodás mára nem luxus, hanem alapelv. A Balance Office Parkban például már most is esővíztárolók segítik a kert öntözését, így az épület majdnem teljes zöldfelületét fenntartható módon tartják karban. A jövő zöld irodái számolnak a víz értékével: szürkevíz újrahasznosítása, talajtakarás, csapadékvíz visszatartása, mulcsozás – mind elengedhetetlen részei a modern kertfenntartásnak.
A kertészeti szemlélet alakulása: 2025 irányai
A 2025-ös év kertészeti trendjei markánsan jelennek meg az irodai zöldfelületek kialakításában is:
- No-dig koncepció: a talaj forgatása nélküli kertgondozás városi környezetben is egyre elterjedtebb, különösen konténeres és magaságyásos megoldások esetén.
- Vadvilágbarát zöldítés: olyan beporzóbarát növények, mint a kasvirág, levendula vagy díszcsorba, már nemcsak parkokban, hanem irodai pihenőkertekben is otthonra találnak.
- Szenzoros élménykertek: illatos ösvények, tapintható textúrák, hangot adó növények – minden érzékre ható zöld terek, amelyek a stresszmentes munkavégzést segítik.
Zöld példák Budapestről

Budapest új irodaházai élen járnak a természetes terek integrálásában. A Gateway Irodaház passzázsában levendula, vegyes díszfüvek, gyöngyvessző és évelő kiscserjék teremtenek fenntartható biodiverzitást és nemcsak a látvány, de az illatok révén is bekapcsolják az érzékeket. A Balance Office Park érzékszervi kertjei és pihenőterei különösen népszerűek: stresszoldó növények, csendes rekreációs sarkok szolgálják az ott dolgozók jóllétét. Az esővíz-újrahasznosítás és zöld energiahasználat itt már a mindennapok része.
A zöld újraépíti a kapcsolatot – ember és természet között
A kert ma már nemcsak az otthon vagy a park privilégiuma. A zöld irodaházak megmutatják: a természet jelenléte nemcsak esztétikai, hanem közérzeti, közösségi és mentális dimenzióban is értéket teremt. A jövő zöldfelületei nem pusztán válaszok az urbanizáció és klímaváltozás kihívásaira, hanem lehetőségek is – arra, hogy újfajta kapcsolatot építsünk ki a minket körülvevő világgal. A fenntarthatóság, az esztétika és a közösség most együtt írják a jövő irodáinak történetét – zöld betűkkel.