A rovat kizárólagos támogatója

Józsefváros Önkormányzata az éghajlatváltozás mérséklésére és hatásainak kezelésére Zöld8 néven átfogó projektet indított, amelynek keretében klímastratégiát készítenek, melybe bárki bekapcsolódhat, és amelyhez szemléletformáló tevékenység is indul.

A legutóbbi Eurobarométer felmérés szerint az uniós polgárok több mint 90 százaléka fontosnak tartja a környezet és az éghajlat védelmét. Magyarországon ez a szám még magasabb, 95 százalék. A 27 ezer válaszadó közreműködésével készített kutatásból kiderült, hogy az emberek a három leglényegesebb kérdésnek az éghajlatváltozást, a hulladékhelyzetet és a légszennyezést tekintik.

A klímaváltozásra válaszul európai, országos és helyi szinten is készülnek stratégiák, az Európai Unió stratégiájában 2050-re a klímasemlegességet tűzte ki célul. Magyarországnak is van klímastratégiája és Budapestnek is. Számos kerületben pedig most dolgozzák ki az éghajlatváltozás okozta ártalmak csökkentésének a terveit. Ezeknek a stratégiáknak reagálni kell egymásra, csak úgy lehet sikeres a klímavédelem.

Józsefváros Önkormányzata az éghajlatváltozás mérséklésére és hatásainak kezelésére Zöld8 néven átfogó projektet indított, amelynek keretében klímastratégiát készítenek, és ahhoz kapcsolódó szemléletformáló tevékenységet végeznek. Ennek részeként szervezték meg július 14-én azt a műhelytalálkozót, melyen az érdeklődők elmondhatták véleményeiket, ötleteiket a stratégiával kapcsolatban. A találkozó után Vaszócsik Vilja, a VIII. kerületi klímastratégia vezető tervezője mesélt a Greenfonak.

Klíma workshop. Jobbra a táblánál Vaszócsik Vilja, előtérben Sárdi Anna. Fotó: Sarkadi Péter greenfo

A Zöld 8 egy összetett program, amely európai uniós forrásból valósul meg. „Magát a megvalósítást idén januárban kezdtük el”, sorolta a lépéseket,  „tavasszal létrehoztuk a zold8.com honlapot, ahol igyekszünk minden eredményt bemutatni, illetve jó példákat szolgáltatni a klímastratégiához.” Az ismeretátadás mellett a program másik része magának a klímastratégiának az elkészítése, ami 15-20 éves távlatra fogja meghatározni ezeket az intézkedéseket, célokat, amelyekkel a kerület kezelni szeretné a klímaváltozás hatásait és élhetőbb kerületet akar csinálni.

Készült egy közel százoldalas helyzetelemzés, az európai, a magyar és a budapesti klímainformációkat is összegyűjtötték, aztán megnézték. hogy mi van a kerületben, társadalmi, infrastrukturális, területhasználati szempontból, a gazdaságot is felmérték, és ezzel párhuzamosan készült egy kérdőíves lakossági attitűdvizsgálat. Arra voltak kíváncsiak, hogy a józsefvárosiak mennyire tartják fontos problémának a klímaváltozást, mit hajlandóak tenni érte és mit várnak el a kerület vezetésétől.

„Azt mértük fel, hogy a kerület Budapesten belül mennyire sérülékeny” – mondta Sárdi Anna, a klímaterv társtervezője. Az egy főre jutó zöldterület Józsefvárosban 2,4 négyzetméter, ami igen alacsony, függetlenül attól, hogy nagy zöldterületek találhatók itt, például a Fiumei sírkert, a II. János Pál pápa tér, az Orczy kert. A zöldfelületek eloszlása nem kedvező, éppen a sűrűn beépített területen nincs. Ez is az oka, persze mások mellett, tette hozzá Vaszócsik Vilja, hogy Józsefvárosban sokkal rosszabb a halálozási arány, mint más kerületekben. A stressz, a nagy légszennyezettség, a hőszigetek mind hozzájárulnak ehhez, ráadásul a statisztikák alapján évi 10-20 nappal fog emelkedni a hőstresszes napoknak a száma, amikor az átlaghőmérséklet 25 fok fölött van.

Klíma workshop – probléma és javaslathalmaz összerakása. Fotó: Sarkadi Péter greenfo

Mindehhez energetikailag gyenge lakásásállomány járul, csak 14 százaléka korszerű, a 100 évesnél öregebb házak aránya 71 százalék a kerületben. Ezeknek a gyönyörű bérházaknak, amelyekre például a Palotanegyedben is rácsodálkozhatunk, rendkívül nehéz az energetikai felújítása. Egy műemléki védelem alatt álló háznak a szigetelése sokkal nagyobb költséggel jár, más negyedekben pedig eleve gyengébb komfortfokozatú a lakásállomány, és ott esetleg szegényebb rétegek laknak. Mindenképpen kell a külső segítség, hogy valamennyire javulni tudjon a lakásállomány állapota, nemcsak energetikailag, a kibocsátás csökkentése miatt, hanem hogy élhetőbbek legyenek, nyilatkozta a klímavédelmi szakember.

Az átlagjövedelem is alacsonyabb a kerületben, mint máshol Budapesten, ez pedig azt jelenti, hogy kevésbé tud rugalmasan alkalmazkodni, a saját védekezését megoldani a lakosság. Ezt már Sárdi Anna tette hozzá. Józsefvárosban a 100 főre jutó gépkocsiállomány alacsony, ez környezetvédelmi szempontból kedvező, ugyanakkor nagy az átmenő forgalom, a kerület közlekedés és a személygépkocsi terhelése. Azoknak a lakosoknak kell elviselni a nagy forgalommal járó környezetterhelést, akik között alacsonyabb a gépkocsival rendelkezők aránya, derült ki a helyzetelemzésből.

Éppen ezért a közlekedés kardinális dolog, hiszen „ha tudjuk csökkenteni a kerületben a gépjárműforgalmat, akkor nem csak a klímaváltozáshoz hozzátett hatásukat tudjuk csökkenteni, de helyet is tudunk biztosítani annak a zöldfelületnek, ami élhetőbbé teszi a kerületet”, összegezte Vaszócsik Vilja.

Az alapállapot felmérése megtörtént, feldolgozzák az információkat és helyi döntéshozókkal és kulcsszereplőkkel szakmai workshopokon alakítják ki a stratégia rendszerét, hogy mi a kerület jövőképe, melyek a főbb prioritások, célok, intézkedések. A problémaköröket már mindenesetre azonosították: a zöldövezetek hiánya, a közlekedési rendszer, a közterület használat funkciója, és mindennek az alfája és ómegája, a szemléletformálás.

A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)

Greenfo podcastok a Spotify-on Greenfo podcastok az iTunes-on

Podcastunk RSS-csatornája itt található.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek