A következő elnöki ciklus az Egyesült Államokban jelentős változásokat ígér politikai és a gazdasági világban egyaránt. Donald Trump lehengerlő győzelmére már most ugranak a cégek, joggal remélvén, hogy mostantól nem kell drága és macerás környezetvédelmi és szociális inkluzivitási kérdésekkel foglalkozni, hanem Trump filozófiájával összhangban a profitmaximalizálásra koncentrálhatnak.
Még be se iktatták Donald Trumpot mint az Egyesült Államok következő elnökét, a gazdaság számos területén működő multinacionális nagyvállalat kapva kaptak a lehetőségen, hogy kihátráljanak korábbi környezetmegóvási vállalásaikból. Ismerve Trump politikai munkásságát, ebből a szempontból várhatóan túl nagy kockázatot nem vállalnak, lévén a politikus és a republikánusok általában a tőke pártján állnak. A dollármilliárdos árbevétellel működő cégeknek pedig láthatóan nagyon is jól jön, hogy nem egy demokrata kormányzatnak kell a kedvében járniuk.
Vesztésre áll a felvilágosult szórakoztatás
Az eddigi nevek mellé jó eséllyel továbbiak csatlakoznak, ezért a környezetvédő szervezetek már most aggódva figyelik, hogy az ESG (environmental – környezeti, social – társadalmi, governance – irányítási) rendszere, amelyet kiötlői a legutóbbi világmegváltó megoldásnak szántak szintén lejtőre kerül. Az ESG értelmében az adott cég szerves részévé teszi működésének a környezet megóvását, a hátrányt szenvedő társadalmi csoportok segítését, valamint a felelős vállalatirányítást. Ezekért kap egy pontszámot, és ez meghatározó tényező lehet például abban, hogy milyen költséggel jut finanszírozáshoz.
Ez a megoldás nem újkeletű, korábban népszerű volt a Corporate Social Responsibility (CSR), a különböző zöld vagy jótékonysági programok, amelyek azonban egy idő után kifulladtak. Az ESG esetében a rendszert népszerűsítő EU-s tisztviselők rendre azt bizonygatják, ez más lesz, lévén itt egy sokkal szerteágazóbb gondolatiságról van szó.
Repedések azonban már eddig is mutatkoztak, leglátványosabban a szórakoztatóipar területén. A lejtőn legkétségbeesettebben a Disney igyekszik megkapaszkodni. Immár a milliárdos felhasználói, nézői réteget elérő cég birtokában van több, tömegeket szórakoztató filmes és televíziós univerzum, mégis bukást bukásra halmoznak. Ahogy a mondás tartja, „Go woke, go broke.” Ez némileg slendrián fordításban annyit tesz, hogy ha jobban izgat a kisebbségek simogatása, mint a történetmesélés, akkor bukod a pénzed. A Disney esetében pedig állandó probléma, hogy az identitáspolitikát helyezi előtérbe, miközben a nézők csak szórakozni akarnak. A cég már eddig is rengeteg pénzt bukott a gyenge Marvel filmekkel, kaszálja el a Star Wars sorozatait, sőt az is felmerült, hogy a George Lucas által megalkotott távoli galaxist egyelőre teljes egészében jégre teszik.
Fő a smúzolás
A többi érintett nagy cég is látszólag örül, hogy a fő politikai sodrás változik, ebben a keretrendszerben a másik fő oszlop, a környezetvédelem se áll valami jól. Az USA legnagyobb bankjai máris kihasználnák a republikánus fölénnyel járó üzleti lehetőségeket. A világ vezető bankjai közül több bejelentette, hogy otthagyja a Net-Zero Banking Alliance (NZBA) szervezetet, amit arra, hoztak létre, hogy a pénzügyi szektor korlátozza a fosszilis energia felhasználásának finanszírozását.
A Goldman Sachs nyitotta a sort, majd következett a Wells Fargo, a Citi, a Bank of America és a Morgan Stanley. A vezető 6 amerikai bank közül csak a JPMorgan maradt egyelőre tag, de ott sem nyilatkoztak egyértelműen arról, hogy ez így is maradna, és már látszott, hogy lehetnek további kilépők. Hiába a konstans aggodalom a klímaváltozás miatt, a bankokat látszólag inkább az izgatja, hogy ne bosszantsák fel a minden várakozást túlszárnyaló erővel hatalomba lépő republikánus vezetést, és azt se bánják, hogy a fosszilisenergia-projektekből is bőven tudnak hasznot kiszedni a következő években.
