Annak ellenére, hogy vannak eltérések a datálásban, a szerzők nagy része egyetért abban, hogy a késő ókorban elromlott a klíma. Helmut Jäger szerint már az i. sz. 250 körül jelentkeztek a hidegebb telek, nedvesebb éghajlat kíséretében, és ez északon kb. i. sz. 750-ig, akontinensen pedig a 9. századig tartott. A lehűlés a kora középkori pesszimumban… Tovább »
Nagy egészségügyi kockázatot jelenthetnek azok a tonhalkonzervek, amelyek legalább öt európai ország boltjainak polcain elérhetők, és amelyek a legfrissebb kutatások alapján higannyal szennyezettek.
Európa lakossága feltartóztathatatlanul növekedett és korábban soha nem tapasztalt nagyságrendet ért el. A települések létrejöttének sem politikai, sem kulturális okok nem tudtak határt szabni: a fejlett középkor az erdőirtások és a félreeső területeken, határmezsgyéken, középhegységekben, a magas Alpok völgyeiben és a fjordok mentén végbemenő falualapítások kora volt.
Eddig legalább 95 halálos áldozata van az özönvízszerű esőzéseknek Spanyolországban, de sok további áldozatra kell számítani, a hatóságok egyelőre azt sem tudják, hány embert kellene eltűntként keresni.
A kultúrnövények termesztési határára vonatkozóan egyértelműek a fejlett középkorból származó leletek: az Alpokban az erdőhatár 2000 méter fölé húzódott, ez olyan érték, amely nem éri el ugyan a bronzkori optimumot, de jóval a 20. századi érték felett van. Az erdőhatár a teljes ökológiai rendszer eltolódásának a mutatója:
Évente mintegy 40 ezer ember halálát okozhatják Európában a gáztűzhelyek, mivel olyan káros anyagokat bocsátanak ki, amelyek szív- és tüdőbetegségekkel hozhatók összefüggésbe egy az EU és az Egyesült Királyság háztartásait vizsgáló tanulmány alapján.
Budapestnél csak Zágráb szegényebb a rendszerváltó országok fővárosai közül az Eurostat adatai alapján. „Meghozta gyümölcsét” az Orbán rezsim főváros ellenes büntető politikája.
Az örökké tartó vegyi anyagok (PFAS) elleni küzdelem összefonódott a Lyonhoz közeli Pierre-Bénite városka nevével, amióta nagy mennyiségben találtak a környéken ilyen anyagokat. De mik is pontosan ezek, és miért okoznak aggodalmat Európa-szerte?
Az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) inváziója Európában egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hiszen ez a faj komoly veszélyt jelent a méhállományokra, a biológiai sokféleségre és közvetlenül akár a lakosságra is. A 2004-es franciaországi megjelenése óta folyamatosan terjeszkedik, és mára már számos európai országban megvetette a lábát.
Miközben az orbáni gazdaságpolitika akkumulátor ökogyarmattá zülleszti le Magyarországot, a reménybeli húzóágazat nem szárnyal. Az idehaza egyre nagyobb súlyú akkumulátoripar teljesítménye teljes mértékben attól függ, hogy milyen a kereslet az e-autókra főleg Németországban.
